Vágólapra másolva!
Roy Hodgson tisztában van vele, milyen történelmi tettet hajthat végre a Fulhammel, ha a tizenhárom éve még negyedik ligás angol csapattal szerda este megnyeri az Atlético Madrid elleni Európa Liga-döntőt. Éppen ezért az év angliai menedzserének választott szakember kikapcsoltatta az összes játékosa mobiltelefonját, ezért nem tudta egyetlen magyar újság sem megszólaltatni Gera Zoltánt a döntő előtt. A kivételt a döntő hivatalos - csak a hamburgi stadionban kapható - kiadványa jelentette, amelyben a magyar támadó elmeséli, hogy a Premier League gyorsabb az EL-nél, a Fulham eddigi legnehezebb ellenfele az ukrán Sahtar volt, s hogy a döntő miatt nem izgul, egyszerűen csak meg akarja nyerni.

- A Hamburg elleni elődöntő visszavágóját hová helyezné pályafutása eddigi sikerei között?
- Először is, ez egy olyan meccs volt, amire nagyon készültünk, de az első gólt a Hamburg lőtte, ami roppantul megnehezítette a dolgunkat. Amikor egy német csapat megszerzi a vezetést, akkor utána általában megöli a játékot, de mi megmutattuk - az idei sorozatban nem először -, hogy elég karakteresek vagyunk ahhoz, hogy fordítsunk. Fantasztikus eredmény volt ez a játékosok, a szurkolók és a menedzserünk számára is, hát még számomra, hiszen én szereztem a győztes gólt. A beérkező labdára én reagáltam először, nagyszerű érzés volt. Mindig is szerettem volna egy ilyen gólt lőni, mint a lesipuskás, kipattanókra lecsapó csatárok. Egyértelmű, hogy ez volt életem eddigi legfontosabb gólja.

- Mit mondott Roy Hodgson a szünetben, amikor még az ellenfél vezetett 1-0-ra?
- Azt mondta, hogy játsszunk ugyanúgy, mint az első félidőben, maradjunk koncentráltak. Sietségre nem volt okunk, hiszen volt még negyvenöt perc a meccsből. Hodgson rendkívül tapasztalt, nagyon jól tudja, hogy az ilyen helyzetekben mit kell tenni, teljesen nyugodt volt, nem pánikolt. Sok jó edzővel dolgoztam már, de olyan felkészülttel, mint ő, még sohasem. Mindent tud, én pedig nagyon sokat tanultam tőle az előző két évben.

- Tényleg elhitte ön is, hogy sikerülhet fordítani?
- Való igaz, a szünetben eléggé lelombozódtak a játékosok, de miután beszéltünk az edzővel, azt mondogattuk egymásnak, hogy "gyerünk, meg tudjuk csinálni!" Nagyon jó a csapatszellem, amikor kimentünk a második félidőre, már akkor éreztem, hogy megnyerhetjük a meccset. A szurkolókon ugyanez láttam, nagyon akarták ők is a sikert.

- Miután a 16 között búcsúztatták a Juventust, gondolt arra, hogy a döntőig már meg sem állnak?
- A fordulópont még ez előtt következett be, a Sahtar Donyeck ellen, az ukrán csapatot volt ugyanis a legnehezebb megverni, persze a Juventus elleni hazai győzelem is nagyszerű diadal volt a klub számára. Soha nem gondoltam volna, hogy bejutunk a döntőbe, de ahogy haladtunk előre, nem sokat gondolkodtam már ezen. Mindig ambicionált, hogy egy olyan jelentős sorozatban is megmutathassam, mit tudok, mint az Európa Liga.


- A Fulham utazta a legtöbbet a kupacsapatok közül, a diadalmenetnek ezt a részét is élvezte?
- Nem mindig, főleg, amikor Hamburgba busszal kellett utaznunk, az nem volt túl vicces. De ezt leszámítva, Hamburg vagy épp Róma is nagyszerű város pazar stadionnal. Jártunk Oroszországban és Ukrajnában is, ami szintén kemény menetnek számított, de élménynek mindkét út jó volt. Az Amkar otthonába, Permbe biztos nem mentem volna magamtól, de utólag azt mondom, hogy fantasztikus hely, egyszer mindenkinek látnia kell. Tisztelem azokat a szurkolóinkat, akik elkísértek minket egy ilyen távoli városba is, csodás volt látni őket a lelátón.

- Mitől olyan sikeres a Fulham az Európa Ligában?
- A Premier League tempója sokkal feszítettebb, mint az Európa Ligáé, s a játékosok is keményebben fogják egymást Angliában. Az idegenbeli bajnokikon szenvedtünk, a kupában viszont szabadabban játszhattunk, mindössze háromszor kaptunk ki vendégként. Jól tudjuk, hogy hazai pályán bárkit megverhetünk, s ez nagyon sok önbizalmat ad.

A szurkolók kedvence lett

"A Premier League csendes feledezettje korábban a West Bromwich Albiont, 2008 óta a Fulhamet erősíti. A középpálya több pontján is képes villogni. Pompás cseleinek és az Európa Ligában szerzett hat góljának köszönhetően a szurkolók egyik nagy kedvence lett" - írja Geráról az EL-döntő hivatalos magazinja a játékosokat röviden bemutató oldalán, feltüntetve, hogy a magyar játékos 63 válogatott meccsén 18 gólt szerzett, míg az európai kupákban eddig lejátszott 22 meccsén nyolcszor volt eredményes.


- A csapaton belüli szerepe miként változott az idény során?
- Az edző idén árnyékékként szerepeltetett Bobby Zamora vagy Clint Dempsey mögött, míg előtte öt szezonon át jobb- és balszélsőként játszottam. Nagyon élvezem az új szerepemet. Nem volt ismeretlen számomra a poszt, ugyanis a válogatottban is játszottam már ezen a helyen. De még így is, meccsről meccsre egyre inkább kedvelem ezt a szerepkört. Bobbyval - akit nagyon intelligens játékosnak tartok - sokat gyakorolunk együtt az edzéseken, hogy minél jobb párt alkossunk. Aki megnézi, hogyan focizunk, azt hiheti, hogy már évek óta egy párt alkotunk. Jól ismerjük egymás képességeit, én tudom róla, hogy képes kiválóan megtartani a labdát, és nagyon gyors a lába és a gondolkodása is. De jól kijövünk egymással a pályán kívül is, ami szintén sokat számít.

- Mit tud a szerda esti ellenfélről, az Atlético Madridról?
- Szeretem nézni a La Ligát, és tudom, hogy az Atlético egy nagyon jó csapat. Nem a szerencsének köszönhetik, hogy bejutottak a fináléba, sokkal inkább annak, hogy keményen dolgoztak, és van pár olyan egyénisége az együttesnek, aki egymaga képes megnyerni a meccset, ilyen Agüero, Forlán vagy Reyes. Tiszteljük őket, de nem kérdéses, hogy mi is nyerni akarunk.

- Nem ideges a nagy meccs előtt?
- Nem, hiszen nem játszunk nyomás alatt. Egyszerűen örülünk, hogy döntőt játszhatunk, amit élvezni akarunk. A magam részéről fontosnak tartom, hogy ugyanúgy készüljek a meccsre, mint bármelyik másra. Nem szabad azon gondolkodnunk, hogy milyen nagy lehetőség előtt állunk, s hogy a győzelem mit jelentene. Egyszerűen csak kimegyünk a gyepre, játszunk, majd győzünk - mindössze ennyi a feladatunk.