Társoldalunk:

A szabályalkotótól a Mágikus Magyarig - a legismertebb magyar légiósok

2010.09.14. 20:39

Bármilyen hektikus időszakot is él át a magyar futball, mindig akad olyan korszakos egyéniség, akire büszkék lehetünk, akinek neve hallatára külföldön is csettintenek a drukkerek. Összeszedtük az elmúlt 30 év azon klasszisait, akik valamilyen módon ráirányították az országra a figyelmet: néhányat a mai napig hősként tisztelnek, van, aki játékosként és edzőként is remekelt, másikuk klubcsúcsot tart Németországban, és akad olyan is, aki miatt Európa nagyvárosaiban mackóalsó-láz tört ki.

Nyilasi Tibor

Az elmúlt 30 év egyik legsikeresebb légiósa Nyilasi Tibor volt, aki 1983 nyarán szerződött a bécsi lilákhoz, az Austria Wienhez. A válogatott és a Ferencváros csillaga öt évet töltött a klubnál, 1984-86 között három bajnoki címet nyert, mindháromszor kupadöntőt játszhatott, igaz, csak 1986-ban lehetett győztes csapat tagja. Az 1983-84-es idényben 26 találattal gólkirály lett, klubjával BEK- és UEFA-kupa-negyeddöntőt játszhatott.

"Az Austria Wien kínálta értem a legtöbbet, 350 ezer dollárt, ami akkor nagyon nagy pénznek számított. Akkoriban minden ilyen tranzakcióról az állami sportvezetés döntött és ők ezt az ajánlatot fogadták el. Korábban, 1982 tavaszán a Barcelona is ajánlott - szinte hihetetlen feltételekkel - egy féléves szerződést, mert az akkor ott játszó Schuster megsérült, ám akkor nem engedtek, talán épp a közelgő világbajnokságra hivatkoztak. De egyáltalán nem bántam meg, hogy úgy alakult a sorsom, ahogy" - nyilatkozta Nyilasi korábban az FTC Baráti Kör honlapjának.

Az Austria Wien egyik statisztikával foglalkozó honlapja nem felejti el megemlíteni, hogy a magyar klasszis olyannyira hű maradt klubjához, hogy még a Bordeaux sokkal jobb ajánlatát is visszautasította. Bécsben a mai napig emlékeznek Nyilasira, többször megpróbálták elcsábítani edzőnek. Persze, van is mire emlékezni: kevés olyan játékosa lehetett az együttesnek, aki 121 bajnokin 81, 156 tétmeccsen 111, az összes, 216 Austria-fellépésén pedig 180 gólt szerzett.

Détári Lajos

1984 és 1994 között 64 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. 1987-ben kétmillió dollárért szerződött a Frankfurthoz, amellyel német kupát nyert, a döntőben Détári szerezte a győztes gólt szabadrúgásból. Bár előszerződése volt a Juventusszal, sőt szerepelt az olaszok hivatalos csapatfotóján is, végül 18 millió márkáért a görög Olimpiakoszhoz került. Innen Bolognába, Anconába, fél évre a Ferencvároshoz, majd Genoába és a svájci Neuchatel Xamaxba igazolt. Levezetésképpen megfordult az osztrák St. Pöltenben és a BVSC-ben.

Háromszoros magyar bajnok, Magyar Kupa-győztes, magyar Szuperkupa-győztes, háromszoros magyar gólkirály, ötszörös világválogatott. Edzőként az FC Bihor, a Csepel, a Kispest, a vietnami ACB, a Haladás, a Tatabánya, a Diósgyőr, a Nyíregyháza, a görög Panszerraikosz, a Felsőpakony, az Unione, a Sopron és a Siófok szakvezetője volt, Bozsik Péter szövetségi kapitány mellett a válogatottnál is dolgozott, jelenleg az NB II-es Vecsés szakmai igazgatója.

Görögországban ma is imádják, a nyáron az Olimpiakoszba szerződő Megyeri Balázs és Németh Krisztián első interjúiban megerősítette, "Lájosz" még mindig hihetetlen népszerűségnek örvend a görög fővárosban.

Forrás: MTI

Esterházy Márton

1980 és 88 között 29 alkalommal volt válogatott, 11 gólt szerzett. Futballozott a KSI (1966-72), a Csillaghegy (1974), a III. ker. TTVE (1975), a Budafok (1976-77), a Ferencváros (1977-79), a Bp. Vasas Izzó (1979-80), a Bp. Honvéd (1980-84), az AEK Athén (1984-87), a Panathinaikosz (1987), a Casino Salzburg (1988), a CS Chenois (1989-91), a FC Bulle (1991-92), a Bag (1992) és az FC Weissenbach (1993) együtteseiben.

Háromszoros bajnok (1980-81, 1983-84, 1984-85), kupagyőztes (1977-78). Napjainkban üzletemberként dolgozik, valamint ő az MLSZ futsalbizottságának elnöke is.

Hogy Athénban micsoda népszerűségnek örvendett pályája csúcsán, arról bátyja, Esterházy Péter is megemlékezett "Utazás a tizenhatos mélyére" című könyvében.

"1985-ben az AEK Athén stadionjába az összes, nem az AEK-ban játszó öcsémmel elmentem, hogy megnézzük az ott játszót; a Real Madrid volt az ellenfél, szép nyugodtan meg is verték őket 1:0-ra (aztán Madridban 5:0-lal kiestek). Az öcsémet a Michel fogta, ha még emlékeznek rá; siralmasan. Az csináltunk vele, amit csak akartunk; kúszott-mászott. Butragueno folyamatosan vigasztalta, ne sírj, kis Michel, nem tehetsz róla, Zeusz akarta így! Az öcsém ott akkor nagyon népszerű volt (még évek múlva is jobb szállodai szobát kaptam a megfelelő családnév bemondásakor), ha csak hozzáért a labdához, felugrott a hetvenezer ember (illetve 69 999), és sárga-fekete zászlóikat lengetve az én nevemet kiabálták. Most is libabőrös leszek, ha rágondolok.

Másnap Pireuszban ebédeltünk, sétáltunk a tengerparton, valahogy azonnal kiderült, hogy ő ott van, rögtön kis tömeg keletkezett köréje, a gyerekek lopva megérintették a lábát, a férfiak komolyan érdeklődtek, hogy hogyan van a húzódása, mindenfélét sugdostak neki görögül, mintha 1000 év óta ismernék egymást, parakallo, efhariszto, jaszu, az éttermi tulajdonosok távolról és furcsa hangsúllyal kiabálták a nevét, Mártónn, százalékot kínálva, ha ott eszünk. Ott is ettünk."

Kiprich József

Kiprich József: a 70-szeres válogatott csatár (28 gól) napjainkig a Feyenoord legendája, "Jozef Kipricsről" még mindig lehet találni az interneten archív felvételeket. A tatabányai támadó 1984 és 1995 között játszott a nemzeti csapatban, külföldön kipróbálta magát a rotterdami klub mellett a BVV Den Bosch, illetve a ciprusi Apoel Nicosia gárdájában is. Volt holland bajnok (1992-93), ciprusi bajnok (1996), holland kupagyőztes (1991, 1992, 1994, 1995) és ciprusi kupagyőztes (1996).

Edzői pályafutását 1999-en a Lombard FC Tatabányánál kezdte, majd sorrendben a Vasas (másodedző), a Kecskeméti FC, az Olimpia Satu Mare, a Győri ETO FC, ismét az Olimpia Satu Mare és a Diósgyőri VTK BFC következett. Dolgozott Újpesten az U19-es csapatnál, majd Pápán, jelenleg az NB II Nyugati csoportjában szereplő Gyirmót vezetőedzője.


Napjainkig tartó népszerűségére jellemző, hogy 2009 júliusában egy gálamérkőzésre meghívta a Feyenoord, és bár sérülten csak öt percet vállalt, a közönség ütemes 'Jozef, Jozef!' rigmusban követelte egy büntető elvégzésére, noha akkor már az öltözőben volt.

Sallói István

20 évesen, 1986-ban mutatkozott be a Videoton csapatában, de kis győri kitérő után 1990-től vált a fehérvári csapat meghatározó játékosává. Burcsa Győző találta ki számára a visszavont középcsatár szerepkörét, klubjában három év alatt 77 bajnokin 39 gólt szerzett, 1992-93-ban a sportnapilap osztályzatai szerint az év játékosa lett.

1993-ban a Honvédba, egy évvel később az izraeli Beitar Jeruzsálemhez szerződött, amellyel kétszer nyert bajnokságot, egyszer Ligakupát, megválasztották az elmúlt évszázad második legjobb idegenlégiósának, klubjában pedig mind az öt évben házi gólkirály lett.

Sallói elképesztő népszerűségre tett szert, példája nyomán pedig az izraeli klubok egyre-másra szerződtették a magyar labdarúgókat, és volt időszak, amikor még a harmadik vonalban is játszott honfitársunk.

Forrás: MTI

Dzurják József

A kis futballnemzetek közül három is jól ismerheti a nevét a Ferencváros egykori csatárának. 1986 és 1991 között 171 mérkőzésen lépett pályára a Ferencvárosban, 97 gólt szerzett, 1989/90-ben 18 találattal gólkirály lett.

Megfordult a német Chemnitz és Erfurt, a szerbiai Szabadka  csapatában, 1991-93 között pedig a ciprusi Ominia színeiben lett ciprusi gólkirály (1991-92, 21 találat), bajnok (1992-93) és kupagyőztes (1992). Szerepelt a Vác csapatában is, pályafutását a Maldív-szigeteken fejezte be - utóbbi bajnokságban állítólag jól érvényesült magassága az alacsonyabb helyi védőkkel szemben.

Pályaedzőként dolgozott Fehérváron, Diósgyőrött, Temesvári Miklós mellett Albániában, míg a Maldív-szigeteken úgy nyert bajnokságot egykori klubjának, a Club Valenciának az élén, hogy a szezon előtt a bennmaradásra pályázó csapat az utolsó nyolc mérkőzését megnyerte, tíz egymást követő bajnoki találkozón nem talált legyőzőre, amivel történelmi tettet hajtott végre.

Balog Tibor

A kakucsi születésű középpályásra nem biztos, hogy 37 válogatottbeli fellépése vagy az MTK-ban játszott 133 bajnokija miatt emlékeznek majd, sokkal inkább azért, mert a belga Charleroi futballistájaként meglovagolva Jean-Marc Bosman sikeres bírósági tárgyalását szintén pert indított és nyert a Belga Labdarúgó Szövetség, majd a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) ellen.

A Bosman-szabály 1995-ben kimondta, hogy a profi sportolók jogi szempontból semmiben sem különböznek a többi munkavállalótól, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint például az asztalosokra, orvosokra vagy éppen targoncakezelőkre. Azaz egyrészt a lejárt szerződésű labdarúgókért klubjuk egyetlen eurót sem kérhet, másrészt pedig az EU elveivel ellenkezőnek ítélte meg az idegenlégiósok számának korlátozását egy csapaton belül a tagországokon belül.

Balog azért fordult bírósághoz, mert a Charleroi annak ellenére pénzt kért volna érte, hogy lejárt a szerződése, hiszen nem EU-állampolgár volt. A játékos azt kérte, a Bosman-ügyben hozott ítéletet terjesszék ki nem uniós állampolgárságú futballistákra is, a bíróság pedig helyt adott keresetének.

Dárdai Pál

Tizes listánkból kihagyhatatlan az utóbbi évek legsikeresebb magyar légiósa. Dárdai 1995-ben Pécsről igazolt a BVSC-be, ahonnan az akkor még másodosztályú Hertha BSC szerződtette. Azóta is a berlinieket erősíti, összesen 286 bajnokin lépett pályára, amivel megdöntötte Michael Sziedat több mint 30 évig érvényben lévő klubcsúcsát.

Forrás: AFP

Ugyan a csapat kiesett a másodosztályba, a bokasérüléssel bajlódó klasszis nem hagyta cserben a Herthát. "Mi vittük a csapatot oda, ahol most van, ezért ugyanúgy a mi kötelességünk, hogy kihúzzuk a bajból. Számomra ez becsületbeli ügy" - mondta Dárdai, akivel a klub újabb egyéves szerződést kötött a nyáron.

Dárdai hatvanegy válogatott meccsén öt gólt szerzett, Erwin Koeman alatt alapembere volt a nemzeti csapatnak, de meglepetés lenne, ha Egervári Sándor is számítana rá.

Gera Zoltán

A pécsi zűrös kamaszévek, a drog, a bandázás, majd a vallás felé fordulás után az eltékozoltnak vélt tehetségből Európa-szerte ismert labdarúgó lett. A Pécs színeiben lett NB I-es futballista, 2000-ben a Ferencváros szerződtette, amelynek színeiben 4 év alatt 115 mérkőzést játszott, és 32 gólt szerzett.

Kétszer lett bajnok, kétszer kupagyőztes, háromszor választották meg az év játékosának Magyarországon.

Forrás: AFP/Adrian Dennis

2004-ben a West Bromwich Albion szerződtette, az angol csapatban pazar első évet produkált, az év Premier League-válogatottjába is bekerült (135 meccs/21 gólos átlaggal zárt). A Fulhamben idő kellett, mire magára talált, ebben lehet, segített az Erwin Koemannal való afférja is, a válogatottság lemondása után ugyanis már csak a klubjára koncentrált, s komoly részt vállalt az Európa Liga döntőjébe való jutásból. A túlzásokba eső angol sajtó már "Magical Magyar" jelzővel illeti - Puskásék után szabadon.

Egervári Sándor hívására visszatért a válogatottba, 65 meccsén 18 gólig jutott eddig.

Király Gábor

A kapus, aki Európa nagyvárosaiban ismertté tette a mackónadrágot. Király Gábor Szombathelyről indulva Berlinben a Hertha együttesénél vált legendává. 1997 és 2004 között közel 200 mérkőzésen védte a csapat kapuját úgy, hogy másodhegedűs szerepkörből indulva kiszorította a helyiek kedvencét, Christian Fiedlert. Utolsó meccsén ugyanúgy a Köln ellen védett, mint a bemutatkozásakor.

2004-ben elfogadta a Crystal Palace ajánlatát, így megkezdődött a mackóalsó londoni hódítása. 111 mérkőzés után megfordult kölcsönben a West Ham és az Aston Villa csapatainál, 2007-2009-ben a Burnley-t erősítette, onnan tért vissza Németországba.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Kölcsönjátékosként ugyan nem lépett pályára a Leverkusenben, de 2009-ben hároméves szerződést kötött a másodosztályú 1860 Münchennel, azóta a bajor csapat alapembere.

A Bundesliga II-ben már-már herthás formájában tündököl, Erwin Koemannál ismét válogatott lett. 1998-as bemutatkozása óta összesen 76 alkalommal szerepelt a legjobbak között (mint Bene Ferenc, Bálint László és Fenyvesi Máté), az örökranglistán már megelőzte Nyilasi Tibort, Tichy Lajost, Albert Flóriánt vagy Sándor Károlyt, így csupán heten állnak előtte.