Vágólapra másolva!
Nem ünnepeltek túl sokáig a Real Madrid 1-0-s legyőzése után az Osasuna játékosai vasárnap este, pedig nyolcmeccses nyeretlen sorozatnak vetettek véget. A hazaiaknál egy félidőt kapó Vadócz Krisztián szerint talán ódákat zengenénk a Realról, ha nem a Barca lenne a riválisa, melynek tökéletességét a saját bőrén is tapasztalta. A válogatott védő műesésért sárgát kapott, de állítja, Carvalho hozzáért, a bírók pedig talán akaratukon kívül is máshogy állnak a Realhoz. 

- Mivel tudták meglepni a Realt?
- Mint mindig, most is szervezetten játszottunk, ezen kívül pedig hosszú idő után ki tudtuk használni az egyik helyzetünket. A góllal nagy előnybe kerültünk, onnan még veszélyesebbek lettünk. Az igazsgához hozzátartozik, hogy a Madrid is nyomott rendesen, a végén hat olyan támadóval lépett fel, akiket bármelyik csapat megirigyelhet. Tavaly ők az utolsó percben lőtt góllal nyertek ellenünk a Bernabeuban, de most mi érdemeltük meg a győzelmet.

Osasuna - Real Madrid 1-0


- Mennyit tehet hozzá ez a siker a bentmaradáshoz?
- Nagy erőt és önbizalmat ad. Ez kulcsfontosságú meccs volt, nem csak mert egy bajnoki címre esélyes csapatot vertünk meg, hanem mert az említett rossz sorozatunk megszakadt.

- Miért van az, hogy sokszor az alsóházi csapatok nem egymás, hanem a nagyok ellen mutatják meg, hogy többre képesek? Miért a Realtól kell három pontot szerezni, és nem mondjuk a Levantétől?
- Azt azért tudni kell, hogy otthon csak a Barcelona tudott minket megverni a szezonban, rajtuk kívül összesen két gólt tudtak nekünk lőni otthon. Viszont sajnos az utóbbi meccsek null-nullal, vagy más iksszel végződtek, csak ezért voltunk rossz helyzetben a bajnokságban.

- Camacho presztízskérdést csinált a meccsből a realos múltja miatt?
- Látszódott, hogy az élete nagyrészt a Madridhoz kötődik, ez neki óriási presztízskérdés volt, illetve nekünk sem volt mindegy, hogy mit játszunk, mert az egész világ ránk figyelt. A lefújás után nagy hátbaveregetések voltak, aztán viszont rögtön mentünk interjúkat adni, gyorsan lezajlott minden, így nem ünnepeltünk túl sokat.

- Erősebb a mostani Real, mint a tavalyi?
- Hát ez jó kérdés. Pár helyen változott az összeállítás, ebből az egy meccsből viszont nem lehet következtetést levonni. Vannak meccset eldönteni képes játékosaik, de vasárnap nem így jöttek ki a pályára. Vagy mi tudtuk őket lefogni, vagy alapból bal lábbal keltek fel.

- Nagyon idegesek lettek a hajrára a Real-játékosok. Barcelonában sem bírták elviselni az 5-0-s, megalázó vereséget. Ön ezt hogyan látja?
- Ez természetes, ha múlik az idő, és vesztésre állnak, mert mindig győzelemre játszanak. Nálam ez éppúgy negatív, mint pozitív, hiányosság és erény is egyszerre: győztes típusok, nyerni akarnak. Én is mindent megteszek, ha vesztésre állunk, és bizony van, hogy az ember átesik a ló túloldalára.

Forrás: AFP

- Ilyen pillanat lehetett a vasárnapi meccs 88. perce, mikor műesésért sárgát kapott. A felvételekből jogosnak tűnt a figyelmeztetés, most is eldobná magát?
- A felvételekből talán egyértelmű, de Carvalho beállt elém, hozzámért. Én folytatni akartam az akciót, gólt akartam rúgni, de nem tudtam tovább menni.

- Nem járt volna sárga lap?
- A Getafe ellen úgyanígy kaptam sárgát, akkor nem csak rám mosolygott, hanem be is ismerte a szabálytalankodó játékos, hogy büntető volt.

- Azért nem kapott tizenegyest, mert a Real volt az ellenfél?
- Ezt a bíróktól kell megkérdezni, lehet, hogy akaratukon kívül is segítik, vagy máskor épp hátráltatják a Madridot. A Bernabeuban két sárgát adott Juanfrannak két tizenegyes helyett a játékvezető. A bírók közt is van olyan értékelés, hogy ha valaki minősíthetetlenül vezet, adnak neki kis pihenőidőt, hogy átgondolja, mi történt.

- A saját szurkolóik többször is plusz labdát dobtak a pályára, hogy megakasszák a játékot. Mit szól ehhez? Nem tart büntetéstől?
- Ezt szóvá is tették, nem tudom, milyen elbírálás alá esik. Idegesítette a madridiakat, de ennél komolyabb dolgok is történtek a múltban. Azt tudni kell, hogy a mi stadionunk eléggé különleges, nem szeretnek ide jönni az ellenfelek, mert a szurkolóktól és tőlünk is félnek.


- Ön szerint sportszerűtlen volt a dobálás?
- A futballról nem ez jut elsőre az eszembe, de még sokadjára sem. Ha ez ennyire szemet szúrt, és bosszantotta az ellenfelet vagy a ligát, akkor fel fognak ellene lépni.

- Volt egy kis kakaskodás Ronaldo és Pandiani között, erről mit tud, mi volt a kiváltó ok?
- Az első félidő végén egy szabadrúgás után kakaskodtak kicsit, ez folytatódott később. Mindketten heves vérmérsékletűek, de ezek hozzátartoznak a futballhoz. A második félidőre már mindenki úgy jött ki, hogy semmi gond.


- Következik a Mallorca otthon. Ellenük most már lendületből hozza a három pontot a csapat?
- Azért itt minden csapat veszélyes tud lenni. Az túlzás, hogy lendületből, mert mi nem a Barcelona vagyunk, de az önbizalmunknak valóban jót tett a győzelem.

- Ha a Realt nem verik el, kieső helyen állnának. Mennyi most az esély a bentmaradásra?
- Engem jobban zavart, hogy a helyzeteket kihagytuk, és nem nyertünk, mintsem amiatt aggódjak, hogy ki fogunk esni. A mi helyünk inkább a középmezőnyben van, a mostani állás csak egy pillanatnyi állapotot tükröz. Ismerve a csapatok játékerejét nekünk nem azt kell mondanunk, hogy jaj, csak ne essünk ki. A saját kezünkben van a sorsunk, és ha hozzuk, amit tudunk, akkor nem lehet gond.

- Mennyivel más a Barca és a Real ellen játszani?
- A Madrid rendkívüli klasszisokból áll, viszont a mindenkori edzőnek nehéz csapatot építeni belőlük. Szerintem Mourinho a legjobb erre a posztra, jó pár helyen bizonyította már tudását. Egy edzőnek a Realnál a legnehezebb minden csapat közül, mert mindig eredményt akarnak, de mindig változó csapattal. Néha azt érzem a játékukban, hogy több dudás van egy csárdában, míg a Barca megfojtja, labdabirtoklással felőrli az ellenfelét. Kívülről nézni jó a Barca játékát, belülről már annyira nem kellemes. Ahogy fizikálisan fáradsz, úgy fejben is fáradsz, és ahogy azonnal visszaszerzik a labdát, szinte minden csapatot felőrölnek. Most is ez történt hétvégén, az Alicante az utolsó percekben kapott két gólt. Ha nem a Barca lenne a Madrid riválisa, lehet, hogy ódákat zengenénk a Realról, mert két vereség fél év alatt azért belefér. A Barca nagyon közel van a tökéleteshez, ha nem tökéletes. Ezt a saját bőrünkön is tapasztalhattuk: nyolc hónapja veretlenek voltunk itthon, aztán ők befejezték a sorozatot.

- A Bajnokok Ligájában megfoghatja valaki a katalánokat?
- A kieséses rendszerben bármi megtörténhet, ahogy ugye a tavalyi Mourinho-féle Inter jól tudta semlegesíteni a játékukat. Egy jó formában lévő, nagyon szervezett csapat megverheti Messiéket, de az is csak a szerencse segítségével.

- Hogyan kerülhetett ennyivel a többiek elé a Barca?
- Ha igazolnak is, csak egy-két embert, tehát egy jól megtervezett Barca-iskolából kikerült csapat végzi a dolgát. Ők a csapat alapjai, ebben nőnek fel, ők olyat tudnak, amit rajtuk kívül senki a világon. A spanyol válogatott is erre épült, ezért nyerhettek vébét. A Madrid más politikát képvisel, de mivel ez csapatjáték, nagy előnyt jelent az évek óta együtt készülő, közös élményeket felhalmozó csapat.

- És az Osasuna milyen célokat tűzhet ki idény végéig, ha a kiesés nem fenyegeti, nemzetközi szereplésre viszont nincs esélye?
- Próbáljuk kijavítani az eddig elkövetett hibákat, meg kell verjük a közvetlen riválisokat, személy szerint pedig minél többet és jobban szeretnék játszani.