Csak új stadionnal növelhetők az olasz klubok jegybevételei

A legrangosabb európai labdarúgó-bajnokságokban a jegyekből, szezonbérletekből származó bevétel jelentős tétel, elvégre a mérkőzésekre tízezrek látogatnak ki. Az egyes ligák csapatai között azonban óriási különbség is lehet a meccsnapokon: a sztárklubok közül az olaszok messze lemaradva kullognak a németek vagy angolok mögött.

A labdarúgás gazdaságával foglalkozók szerint az ideális klubmodellben a bevételek nagyjából azonos arányban oszlanak meg a három fő forrás, azaz, a közvetítési jogdíjak, az üzleti tevékenység és a mérkőzésnapi bevétel között.

A Deloitte könyvvizsgáló cég nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése (amely a 2009-2010-es idényre vonatkozóan elemzi Európa legnagyobb futballklubjainak pénzügyeit) szerint a legutóbbi szezonban a legnagyobb bevétellel rendelkező csapatoknál ez többé-kevésbé így volt, az olasz klubok azonban kilógnak a sorból: náluk a meccsnapi bevétel sokkal alacsonyabb.

A Benfica jegybevétele nagyobb az Interénél

A Deloitte Money League című tanulmánya szerint az olaszok ebben a tekintetben messze elmaradnak nem csak a topligás kluboktól, hanem még a középkategóriásoktól is. A meccsnapi bevételhez elsősorban a jegyeladásból, szezonbérletekből, esetleges klubtagságból befolyó pénzeket számolják, és ezt vizsgálva Európa első húsz egyesülete között csupán két olasz található: az Internazionale és az AC Milan.

Pedig az összbevételt tekintve a Top 20-ban a két milánói egyesületen kívül még ott van a Juventus és az AS Roma is. Ráadásul a Milan kivételével az előző szezonban mind a három egyesület növelte a meccsnapi bevételeit a 2008-2009-es idényhez képest, de ez még mindig csak minimális előrelépést jelent.

A különbség megdöbbentő: az Inter jegybevételből 38,6 millió eurót könyvelhetett el, annak ellenére, hogy a csapat bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, vagyis a lehető legtöbb mérkőzést játszotta. De még így is kisebb volt az ilyen jellegű bevétele, mint például a Hamburgnak, a Tottenhamnek, a Celticnek vagy a Benficának.

A többi olasz klub pedig még gyengébben teljesített: a Juventusnak például annak ellenére is csak 16,9 millió euró jegybevétele volt, hogy a torinóiak átlagnézőszáma négy százalékkal emelkedett. Igaz, még így is csak alig haladta meg a 23 ezret. Ennél az összegnél a jegyeladásokból még a Werder Bremen, a Stuttgart és az Aston Villa is többet kasszírozott.

Arsenal	114,7	42 százalék
Real Madrid	129,1	30 százalék
Manchester United	122,4	35 százalék
FC Barcelona	97,8	25 százalék
Bayern München	66,7	21 százalék
Internazionale	38,6	17 százalék
AC Milan	31,3	13 százalék
AS Roma	19,0	16 százalék
Juventus	16,9	8 százalék

A klubnév után a 2009-2010-es idény jegybevétele olvasható (millió euróban), majd az, hogy ez a teljes bevétel hány százaléka.

Szezonbérlet 20 millió forintért

A torinóiak példája is mutatja, hogy a viszonylag alacsony jegybevétel egyik fő oka a nézőszámban keresendő. A Juve meccseire, az előző szezonban átlagosan 23 186-an látogattak ki, a Serie A átlagnézőszáma pedig nem érte el a 25 ezret, ami a topligák közül a legalacsonyabb - Spanyolországban 28 286, Angliában 34 151, Németországban pedig 42 500 volt az átlagnézőszám.

De a meccsre kilátogatók számának növekedése nem feltétlenül jelent hatalmas bevételt: az AS Románál például a bajnokikon ugyanez a szám 40 925 fő volt, a jegybevétel azonban így sem érte el a 20 millió eurót.

Nem mindegy ugyanis, hogy a szurkoló mennyit fizet a jegyért, az igazán nagy bevételt nem az egyszerű rajongók, vagy az olaszoknál maradva, az ultrák jelentik, hiába számítanak ők a csapat leghűségesebb követőinek. A nagy pénzt a VIP-boxok, az üzleti páholyok jelentik, amiért vásárlóik súlyos összeget áldoznak.

Ennek a kultúrája elsősorban Angliában és Németországban alakult ki, ami összefüggésben van azzal, hogy ebben a két országban találhatóak a legújabb és legmodernebb stadionok. Hogy az ilyen üzleti páholyok milyen sokat jelentenek anyagi szempontból, azt a legjobban az Arsenal példája mutatja. A 2006-ban megnyitott Emirates Stadiumban 150 VIP-páholy található, amelyekbe a bérlet 65 ezer fontnál (20 millió forint) kezdődik, és természetesen egyik sem marad üresen.

Mindennek köszönhetően a klub bevételei, négy idény alatt 69 százalékkal nőttek, és az Ágyúsoknál az összbevétel 42 százaléka a jegyeladásból származik.

A Juventus nagyot szakíthat az új stadionnal

Ezzel el is érkeztünk az olasz klubok legfőbb problémájához. A Serie A-ban ugyanis jelenleg egyetlen csapat sem rendelkezik saját stadionnal, hanem mindegyik csak bérli az önkormányzattól, amely viszont nem nagyon költ a modernizálásra.

A legtöbb olasz stadion utoljára komoly felújításon az 1990-es világbajnokság előtt esett át, azóta állaguk folyamatosan romlik. A római Olimpicót a 2009-es BL-döntőre ugyan egy kicsit helyrepofozták, de mindez túl nagy változást nem hozott, a milánói Giuseppe Meazza-stadionban pedig 2002-ben a sajtópáholyt újították fel.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy klubok többsége évek óta tervezi saját stadion építését, de tettekig csak a Juventus jutott. A torinóiak vadonatúj, 41 ezer fős arénáját a nyáron adják át, és a következő idényben a csapat már itt, a Juventus Arenában játssza hazai mérkőzéseit. A hangsúly azonban nem a befogadóképességen van, hanem azon, hogy immár senkivel sem kell osztozni a bevételeken, legyen szó reklámokról, vagy akár a stadion nevének eladásáról.

Arról nem is beszélve, hogy a Juventus Arena a legmodernebb olasz stadion lesz, természetesen megfelelő számú VIP-páhollyal. Becslések szerint az új aréna mintegy 40 millió eurós pluszbevételt jelent majd a torinóiaknak.

A milánóiak számára a saját stadion egyelőre még tervekben sem létezik, bár időről-időre felmerül a lehetősége. Legutóbb 2009 őszén lehetett arról olvasni, hogy az Internazionale egy új, 60 ezres létesítményt szeretne építeni, amelyben mintegy 150 VIP-páholy kapna helyet, de mindez maradt pletykaszinten, konkrét lépés (legalábbis a nyilvánosság előtt) nem történt az ügyben.

A klubok egy része egyébként is abban bízott, hogy a 2016-os Európa-bajnokság olasz pályázatának keretén belül sor kerülhet a stadionok felújítására, ám a kontinensviadalt végül Franciaország kapta meg.

www.global-soccer.eu