Bagatell kérdésekben dönthetnek a foci szabályalkotói

Hétvégén immár 125. alkalommal tartja meg éves ülését a labdarúgás szabályalkotó testülete, az IFAB, amely könnyen lehet, hogy a lesek, vagy a kétes gólok megítélése helyett csak olyan kérdésekben döntenek, mint a nyakmelegítők színe, vagy a játékvezetők helyes viselkedése a pályára tévedt állatokkal szemben.

A briteknél a futball Grál-lovagjainak is csúfolt nyolcfős testület 2011-es tanácskozását már előre történelminek nevezte a tagság felét adó nemzetközi szövetség (FIFA), ugyanis a walesi Newportban végre lezárulhat a technológiai újítások felett évek óta tartó vita - angol sajtóhírek szerint ugyanakkor az érdemi döntéseket elodázhatja a testület.

A technika alkalmazásának kérdése a tavaly nyári focivébén óriási nyomást gyakorolt a FIFA-ra. A meccsek eredményeit döntően befolyásoló hibákat követtek el a játékvezetők, ami világszerte felháborodást váltott ki, s egyúttal megmozgatta a feltalálók fantáziáját is. A tévedések elkerülését szolgáló - s a FIFA által februárban vizsgált - bírósegítő találmányok egyike a magyar Maruzsi Lászlóé. A Guardian nevű lap szerint ugyanakkor mind a tíz eszköz megbukott a tesztek során, mivel egyik sem szolgáltatott biztos eredményt egy másodpercen belül, ám ezt a hírt egyelőre egy illetékes sem erősítette meg.

Az IFAB tavaly márciusban arról határozott, hogy leállítja a chipes labdával folytatott kísérleteket, miután csak az angol és a skót küldött támogatta az elképzelést.

A high-tech újításokat ellenző FIFA-elnök, Joseph Blatter továbbra is kitart amellett, hogy a további asszisztensek bevonásával lehetne elősegíteni a játékvezető munkáját, az európai szövetség jelenleg többek között a Bajnokok Ligájában próbálja ki a két gólbírós rendszert. Ha az IFAB hozzájárul, hasonló szisztémában dolgozhatnak a bírók jövőre az ukrán-lengyel közös rendezésű Európa-bajnokságon is.

A dél-walesi kikötővárosban további témák is napirenden lesznek péntektől vasárnapig. A német szövetség például azt javasolta, hogy a büntetőterületen belül utolsó emberként elkövetett szabálytalanság ne vonjon maga után automatikusan piros lapot és 11-est is. A DFB indoklása szerint a 11-es már önmagában is elég, nem kellene duplán megbüntetni a vétkes csapatot.

A Grál-lovagok tanácskoznak emellett a nyakmelegítők és aláöltözetek színéről, valamint a sorfal helyét megjelölő, magától eltűnő spray-ről is. Terítéken lesz a játékvezető helyes magatartása is a pályára került élő és élettelen dolgok esetén. Hétvégén egy bagoly kapott halálos rúgást egy kolumbiai mérkőzésen, míg egy 2009-es angol bajnokin a labda egy nézőtérről bedobott strandlabdán irányt változtatva jutott a kapuba.

Az 1886-ban, 18 évvel a FIFA előtt alapított IFAB-nak nyolc tagja van. A testület felét 1913 óta a FIFA delegálja - ők íratlan szabály szerint mindig egységesen szavaznak -, a másik négy szakértő pedig Angliát, Skóciát, Észak-Írországot és Walest képviseli. A szabályok megváltoztatásához a voksok 75 százaléka szükséges.

Chipes labda, gólkamera, gólbíró - az újítások története 2005 óta

2005. május: Joseph Blatter FIFA-elnök közli: "száz százalékig biztos" abban, hogy bevetik a technológiai segítséget a 2006-os németországi világbajnokságon.

2005. szeptember-október: A perui U17-es világbajnokságon tesztelik először a chipes labdát. Az illetékesek elégedettek az eredménnyel, ugyanakkor kiderülnek hiányosságok is: a játékvezetők beszámolói szerint a karórájukba épített szerkezet akkor is jelzett, amikor a labda kapufa mellett, az alapvonalon hagyta el a pályát.

2006. június: A németországi vb-n mégsem alkalmazzák az újítást.

2006. november: A FIFA a gólkamerák fejlesztésére összpontosít, Blatter szerint "2007-ben már bevethető lesz a rendszer, amely működni is fog."

2006. december: Először az Udinese-Reggina olasz bajnoki mérkőzésen próbálják ki a gólkamerát. A pálya felett 20 méterrel rögzített eszközök nagyfelbontású objektívekkel figyelik a gólvonalat.

2007. nyár: Az úgynevezett sólyomszem-technológia bemutatkozik a kanadai U20-as és a dél-koreai U17-es világbajnokságon.

2007. december: A Japánban rendezett klub-világbajnokságon a FIFA ismét a chipes labdát teszteli.

2008. március: Az IFAB szabályalkotói plusz két gólbíró mellett döntenek, ellenzik viszont a chipes labdát és a gólkamerát. Az indoklás szerint azok alkalmazása túl költséges lenne, a további kísérleteket leállítják. A gólbírók először az Európa Liga 2009/2010-es szezonjában működnek közre.

2010. március: Az IFAB végérvényesen elveti a chipes labdát és a gólkamerát. A FIFA "be akarja csukni a kaput a technika előtt".

2010. június: A dél-afrikai világbajnokságon a bírók meccskimenetelt befolyásoló hibákat követnek el, főleg Frank Lampard meg nem adott gólja borzolja a kedélyeket a Németország elleni nyolcaddöntőben. Blatter módosításokat hirdet meg.

2010. augusztus: Blatter az októberi IFAB-ülés napirendjére tűzi a technikai újítások kérdését.

2010. október: Az IFAB közli, hogy kezdeményezi a gólbíró-technológiák tesztelését.

2011. február: Csaknem tucatnyi vállalat mutatja be újítását Zürichben a FIFA-nak. A teszteredményeket a FIFA továbbítja az IFAB-nak elbírálásra.