Társoldalunk:

Fedőnéven csinálna profi fociklubot a Red Bull

2011.09.23. 17:28

A Red Bull nem csak a Forma-1-ben és az extrém sportokban, hanem a labdarúgásban is érdekelt. Ausztriában és az Egyesült Államokban is a nevét viseli egy profi klub, az első számú projektnek azonban a német RB Leipzig számít, amely hivatalosan grundfoci-csapat, egyelőre pedig még csak a negyedosztályban nyomul.

A 2006-os világbajnokságnak helyszínt adó tizenkét német stadion közül tízben élvonalbeli mérkőzéseket rendeznek a most zajló idényben, egyben pedig Bundesliga 2-es klub játszik. A kakukktojás a lipcsei Zentral, amelynek jelenleg nincsen csapata a profik között, de a városban nagyon bíznak benne, hogy már nem sokáig marad így. A létesítményben ugyanis a helyi RB Leipzig szerepel, amely jelenleg ugyan csak a negyedik vonalat jelentő Regionalligában szerénykedik, de a klub úgy tervezi, hogy öt éven belül ott lesz a Bundesligában.

A labdarúgás is extrém sport

Az RB elnevezés nem véletlen: hivatalosan ugyan a RasenBallsport kifejezés rövidítése (amely szabad fordításban annyit tesz: grundfoci), azonban mindenki tisztában van vele, hogy valójában a Red Bullt takarja. Az osztrák cég számára a labdarúgás egyáltalán nem ismeretlen, hiszen van futballcsapata Ausztriában (Red Bull Salzburg), az Egyesült Államokban (New York Red Bulls), Brazíliában (Red Bull Brasil) és Ghánában (Red Bull Ghana) is. Közülük az első kettő profi: a salzburgiak ezen a néven három bajnoki címet is nyertek, utóbbit pedig többek között Thierry Henry és Rafael Márquez is erősíti.

A cég tulajdonosa, Dietrich Mateschitz számára a sport kiváló marketingeszköz. Az ital imidzsének megfelelően elsősorban a különböző extrém technikai sportágakban igyekszik szponzorálni. A Formula-1-ben és az amerikai NASCAR-bajnokságban is van Red Bull-csapat, ezenkívül a vállalat rengeteg különleges sporteseményhez adja a nevét a műrepülő-versenyektől kezdve a motokrossz-bajnokságon át speciális terepen való korcsolyázásig. Ugyanakkor a foci is hamar felkerült a palettára: Mateschitz a Salzburgot 2005-ben, a New Yorkot 2006-ban vette meg, és Németországban is régóta próbálkozott, azonban nem volt könnyű dolga a hagyományok és a szabályok miatt.

Nehezen adta be a derekát a német szövetség

A vállalat 2006-ban a Sachsen Leipziget szerette volna megvenni, ám a Német Labdarúgó Szövetség végül nem adta áldását az üzletre. Ebben része volt a nagy szurkolói tiltakozásnak (a patinás egyesület drukkerei nem akartak egy multinacionális cég színeiben tündökölni), illetve annak, hogy a szabályok értelmében egy futballcsapat nem viselheti egy vállalat nevét. Kivételek persze vannak, gondoljunk csak a Bayer Leverkusenre, amely azonban a gyógyszergyár csapataként alakult. A Red Bull akkor még visszakozott, három évvel később, a szintén lipcsei, ötödosztályú SSV Markranstädt esetében azonban már engedékenyebb volt a szövetség. A csapatnév viszont akkor sem lehetett cégnév, így alakult meg az RB Leipzig nevű egyesület, amelynek már akkor az volt a kimondott célja, hogy rövid időn belül feljusson a legjobbak közé.

Az előrelépéshez minden anyagi körülmény adott volt, az Oberliga észak-keleti csoportjában (ötödik vonal) egyértelműen a lipcseieknek volt a legerősebb keretük. A csapat magabiztosan végzett az élen, és az előző szezonban már a negyedosztályban, azaz a Regionalligában szerepelt. A klub természetesen tovább erősített, több olyan játékos is érkezett, aki profiként megfordult az első vagy a másodosztályban, Ingo Hertzsch személyében pedig egy volt válogatottja is. Az újabb feljutáshoz azonban ez már kevés volt, a csapat csak negyedik lett, Mateschitz ezért nyáron ismét a zsebébe nyúlt.

31 ezren a negyedosztályú csapat meccsén

Edzőnek megszerezte azt a Peter Pacultot, aki korábban öt éven keresztül a Rapid Wient irányította, amellyel bajnokságot is nyert, és többször is bejutott az Európa Liga csoportkörébe. További profi játékosok érkeztek, így jelenleg a klubnak hat olyan focistája is van, aki már pályára lépett a Bundesligában: a kapus Pascal Borel, a hátvéd Tim Sebastian, középpályások közül pedig Timo Rost, Alexander Laas, Bastian Schulz és Pekka Lagerblom, utóbbi tizenkétszeres finn válogatott.

Forrás: AFP
Egyelőre Henry a legismertebb Red Bull-focista

Az egyesületnél a profi körülményekre is ügyelnek. A klub a hazai mérkőzéseit a Zentral stadionban játssza, amelyet egy éve Red Bull Arenának hívnak, a cég ugyanis 2040-ig megvette a létesítmény névadási jogát. A 2006-os vébére felújított stadionba 44 345-en férnek el, és bár a bajnokikon nincsen telt ház (a mostani idényben eddig 6400 az átlagnézőszám), az élvonalbeli Wolfsburg elleni kupameccsen 31 212 néző volt. Ezt a meccset a lipcseiek 3-2-re nyerték meg, a sorozat következő fordulójában megint egy Bundesliga-csapatot fogadhatnak majd, és az Augsburg ellen sem esélytelenek.

Márciusban az egyesület edzőközpontjának az építése is megkezdődött. A város Cottaweg negyedében 92 ezer négyzetméternyi területen több edzőpályát, egy modern klubházat és egy bentlakásos futballakadémiát hoznak létre, amelynek költsége a tervek szerint összesen harmincmillió euró lesz.

Nem a Red Bull az első cég, amelynek több országban is van futballcsapata, de ezek a projektek eddig nem bizonyultak hosszú életűnek. Az 1990-es években az olasz tejipari konszern, a Parmalat próbálkozott hasonlóval: a cég az AC Parma fő támogatójaként jelent meg a futballban, voltak érdekeltségei Brazíliában (Palmeiras) és Magyarországon (a Videoton 1993 és 1995 között a Parmalat FC nevet viselte). A vállalat azonban 2003-ban csődbe ment, egy könyvvizsgálat 14 milliárd eurós hiányt fedezett fel, az alapító tulajdonost, Calisto Tanzit 2008-ban tízéves börtönbüntetésre ítélték. A Ferencváros korábbi angol tulajdonosa, Kevin McCabe is megpróbált futballbirodalmat létrehozni, egy időben a Sheffield United és a Fradi mellett a kínai Csengdu Blades és az ausztrál Central Coast Mariners is az ő érdekeltségébe tartozott.


www.global-soccer.eu

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK