Jim Montgomery (Sunderland-Leeds United, 1973)
Biztos jele a hihetetlen bravúrnak, ha már a kommentátor is gólt kiállt, azonban a kapus mégis hárítani tud. Ez történt az 1973-as FA-kupa-döntőn, ahol a Sunderland már az első félidőben vezetést szerzett a Leeds United ellen, majd foggal-körömmel próbálta őrizni előnyét. A leedsiek a második félidőben kerültek a legközelebb az egyenlítéshez, amikor Trevor Cherry közeli fejesét a sunderlandi kapus, Montgomery védeni tudta, majd elképesztő bravúrral belekapott Peter Lorimer ismétlésébe is. A Sunderland végül 1-0-ra nyert.
Grégory Coupet (FC Barcelona-Olympique Lyon, 2001)
A hazaadások különösen nehéz helyzetbe hozhatják a kapusokat, hiszen ilyenkor kézzel nem érhetnek a labdához. A lyoni Grégory Coupet így kénytelen volt fejjel hárítani a Barcelona ellen 2001-ben a Bajnokok Ligája csoportmeccsén, és ezzel teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozta magát. Rivaldo oda fejelhette a kipattanót, ahová csak akarta, az egész kapu üresen tátongott - Coupet azonban az ismétlésbe is bele tudott vetődni valahogy.
Edwin van der Sar (Chelsea FC-Manchester United, 2011)
A holland kapus tavaly csúcsformában vonult vissza, nagy szerepe volt abban, hogy a manchesteriek bajnokságot nyertek. A Chelsea elleni rangadón például a földön fekve többször is egészen elképesztő mozdulattal ütötte el a labdát a csatárok elől - maga sem tudta, hol a labda, de valahogy mindig elakadt benne.
Tim Wiese (Eintracht Frankfurt-Werder Bremen, 2011)
Sokan megkérdőjelezték, hogy a német válogatott legutóbbi barátságos mérkőzésén a franciák ellen miért Wiese védett. Pedig a brémai kapus képességei megkérdőjelezhetetlenek. Tavaly a Frankfurt ellen valósággal őrületbe kergette Teofanisz Gekaszt, amikor fantasztikus reflexszel védte közeli lövését, majd a földről felpattanva elütötte a feje elől a kipattanót.
Fernando Muslera (Argentína-Uruguay, 2011)
A kézilabdakapusok bevált fogása, hogy "szemaforoznak", vagyis kezüket-lábukat széttárva a lövő játékos elé vetődnek. A labdarúgásban ez ritkábban fordul elő, de a tavalyi Copa Américán az uruguayi Muslera ezzel a módszerrel tudott védeni, de előtte még Carlos Tévez szabadrúgását kellett nagy bravúrral kitornásznia.
Jerzy Dudek (Liverpool FC-AC Milan, 2005)
A lengyel kapus örökre beírta magát a Liverpool aranykönyvébe azzal, hogy a 2005-ös BL-döntő tizenegyespárbajában győzelemhez segítette csapatát. Ráadásul Dudek bravúrjaira már előtte is szükség volt: a hosszabbításban Andrij Sevcsenko fejesének kivédése sem volt semmi, de hogy utána az ukrán közeli ismétlését miként hárította, azt valószínűleg ő sem tudná megmondani.
Júlio César (AS Roma-Internazionale, 2011)
Brazília sokáig nem a kapusaira volt büszke, de mára az ország kapusai is a világ élvonalába kerültek. Az Internazionaléban szereplő Júlio César tavaly az AS Roma elleni, 1-1-re végződő rangadón mutatott be egészen elképesztő bravúrt, amikor egy akción belül háromszor is óriásit kellett védenie.
Wojciech Szcesny (Liverpool FC-Arsenal, 2012)
Az Arsenal a közelmúltban nem csak szenvedő alanya volt egy dupla védésnek. Lengyel kapusa, Szczesny a Liverpool elleni rangadón előbb kiütötte Dirk Kuyt tizenegyesét, majd amikor a holland csatár a kipattanót az ellenkező sarokba irányította, egy hatalmas vetődéssel azt is sikerült elérnie.
Víctor Valdés (FC Barcelona-Villarreal, 2011)
A Barcelona napjainkban annyira kiemelkedik a mezőnyből, hogy a csapat kapusát, Víctor Valdést csak kevesen tartják klasszisnak, hiszen az általános vélekedés szerint nincsen sok dolga. Viszont nincs is annál nehezebb, amikor csak keveset kell védeni, de olyankor bravúrra van szükség: tavaly a Villarreal ellen Valdés Giuseppe Rossi ziccerénél mutatott be két hatalmas védést.
Lukasz Fabianski (Arsenal-Wigan Athletic, 2008)
A lengyel kapusiskola napjaink egyik legjobbja: Fabianski már a harmadik lengyel játékos a listánkon. Az Arsenal színeiben 2008-ban a ligakupában mutatott be olyan védést, amely sokadszorra is hihetetlennek tűnik, gyakorlatilag a teljes kapun át kellett vetődnie ahhoz, hogy Amr Zaki ismétlését a felső kapufára üsse.