Schweinsteiger összeomlott, Drogba a legboldogabb BL-győztes

A Bayern München ugyanolyan drámai vereséget szenvedett a BL-döntőben, mint 13 éve, amikor a Manchester United a 90. perc után fordított ellene. A német drukkerek szombat este némán ültek a helyükön, miután csapatuk 1-0-s vezetésről, Robben hosszabbításban, 1-1-nél kihagyott büntetője és Neuer kapus tizenegyes-párbajban bemutatott bravúrja ellenére kikapott a Chelsea-től a müncheni döntőben. A hős Didier Drogba lett, aki még akkor is ünnepelt, amikor a családja már egy televíziónak nyilatkozott.

Elpusztíthatatlan volt a Chelsea, büntetőkkel nyerte a BL-t

Nézze meg a meccs góljait és a büntetőpárbajt!

"Nyoma sem lesz a Barcelona elleni Chelsea-nek" - mondta az [origo] helyszíni tudósítójának Münchenben egy ránézésre négy sör elfogyasztása után nyilatkozó angol szurkoló, majd hozzátette, most nem védekezni fog az angol csapat, hanem támadni. "És éppen ezért nyerünk 3-2-re, meglátod! Drogba kettőt lő!" - jósolt a fanatikus.

Amikor azt néztük az Allianz Arenától kőhajításnyira, hogy melyik Bayern-drukkertől lenne érdemes gyorselemzést kérni, feltűnt Franck Ribéry. Persze hamar kiderült, hogy nem a németek francia szélsője szalad előttünk, hanem egy őt utánzó, kissé őrült drukker, akit nem zavart a tény, hogy Ribéry arcán azért vannak vágásnyomok, mert kétéves korában, egy autóbalesetben a hátsó ülésről a szélvédőhöz csapódott egy autóbalesetben. A közelmúltban egy többféleképp értelmezhető reklámban Ribéry közelről is megmutatta az arcát, és ráijesztett egy őzikére.

Eto'o a gyerekeivel érkezett, lehengerlő látvány az Arenában

A médiabejárattól nem messze valódi hírességek tűntek fel, még keresni sem kellett őket, mert szinte beléjük botlottunk. A volt Bayern-csillag Stefan Effenberg pompás öltönyben feszített, a Dzsudzsák Balázzsal szemben a Mahacskala mellett kitartó Samuel Eto'o két kisgyerekével, idillikus hangulatot árasztva, kézen fogva érkezett. Buszról szállt le Patrick Vieira és Christian Karembeu francia világbajnok exfutballisták, utánuk pedig Adriano Galliani Milan-alelnök sétált végig a VIP-bejáraton.

A stadion kívülről-belülről magával ragadó volt, a meccs előtt a szurkolók nagy hányada csak állt vagy ült, és madártávlatból csodálta, fotózgatta, méregette az Arenát, amelyről az Allianz felirat ezúttal az UEFA reklámszabályzata miatt le volt húzva, a helyén csak annyi állt: Champions League.

Bent aztán még a kakasülőn csücsülve is megértettük Kassai Viktor játékvezetőt, miért mondta azt, hogy élete egyik legnagyobb élménye volt, amikor a tavalyi BL-döntőn kivezette a résztvevőket a gyepre a kezdő sípszó előtt. A BL-himnusz élőben utánozhatatlan hangulatot varázsolt az Arenába, a szurkolók felálltak, és egy emberként éljeneztek és megtapsolták a kisétáló főszereplőket.

Akinél fényképező volt, az persze kattogtatott egyfolytában, aki felett pedig óriásdrapéria, az próbálta úgy továbbgörgetni, hogy madártávlatból is egységes látványt nyújtson: a Chelsea-drukkerek egy 20x30 méteres lepedővel jelezték, hogy itt vannak, a "kinek van nagyobb posztere" versenyt azonban a hazaiak nyerték. A müncheniek egy félszektornyi kupát engedtek le fentről, szépen, lassan, hatásosan. A szöveg is frappáns volt rajta, ám - mint utólag kiderült - túl optimista: "A mi városunk, a mi csapatunk, a mi kupánk."

A képre kattintva galéria nyílik

Magyar székek, görögtűz

A BL-döntőnek egyébként idén is volt magyar vonatkozása (a tavalyi Barca-MU meccset Kassai vezette), az Allianz Arena 65 500 darab szürke, felhajtható műanyag székét egy pápai cég gyártotta. Jelentjük, a sajtóhelyen, laptoppal az ölben nagyon kényelmetlen, igaz, úgy 66 ezer embernek nem volt semmi az ölében.

A szurkolókon kívül a Bayern focistái is elhitték, hogy a kupa már kézben van, csak jó erősen kell tartani, a magabiztosság nagyon látszott a csapaton, sorra dolgozta ki, de sorra ki is hagyta a helyzeteket.

A Bayern leggyengébb láncszeme a ziccergyilkosnak tartott Mario Gomez volt, akinek a luftjánál "oáztak" a drukkerek, úgy, mint egy csecsemő, annyira fájt nekik a kihagyott helyzet. De a csatár még ezután is elpuskázott jó pár ziccert, egyszer ollózott, amire egy német drukker mögöttünk felnevetett, pedig a java még csak utána jött - a visszapattanó labdát nem tudta lekezelni a csatár.

A képre kattintva galéria nyílik

A szünetben a hazaiak vörös görögtüzet lobbantottak, az Allianz Arena pár perc múlva hatalmas füstbe burkolózott, és égett szag terjengett mindenhol, de a látvány bőven megért ennyit.

Robben egyik lövésénél majdnem gólt kiáltott a lelátó, majd vele kapcsolatban csak bosszankodásra volt okuk a hazai szurkolóknak, hiszen az átlövései nagyon gyengén sültek el, a hosszabbításban, 1-1-nél pedig a tizenegyest hibázott.

A büntetőrúgásoknál nyerő helyzetben volt a Bayern, hiszen arra a kapura rúghatott, amely mögött a hazai szurkolók voltak, de nem tudott ezzel az előnnyel élni, pedig Neuer kivédte Mata büntetőjét, majd a kapus - meglepve mindenkit azzal, hogy bevállalja a rúgást - gólra is váltotta a sajátját. Schweinsteiger azonban hibázott a legfontosabb pillanatban (megtorpant, és lövését Cech a kapufára tolta), Drogba viszont nem, így kezdődhetett az Chelsea-ünneplés.

Szurkolóként Lampardékkal ünnepelni a gyepen - szabad

A németek nem hittek a szemüknek, legalább háromszor (Müller góljánál, Robben büntetőjénél, Neuer berúgott 11-esénél) úgy érezhették, hogy ez a kupa tényleg az övék lesz, mint a csapat és a város, de nem lett igazuk, így könnyes szemmel nézhették az óriáskivetítőn, amint a Chelsea FC nevét pillanatok alatt belevésik a BL-trófeába.

A képre kattintva galéria nyílik

A házigazdák nem akartak hazamenni egyből, csak ültek, néztek, és talán arra gondolkodhattak, hogy vajon mikor lesz újra lehetősége hazai pályán BL-t nyernie a csapatnak.

A mégsem olyan szigorú biztonsági szabályokat és a pálya melletti reklámtáblát átlépve négy angol fanatikus a végén beszaladt a pályára, Frank Lampard és társai pedig öleléssel fogadták őket. A rendőrök nem bántották a BL-döntő félmeztelen Jimmy Jumpjait, megdöbbentő módon kivezetés nélkül megúszták, és visszamehettek szurkolótársaik közé.

Schweinsteigeréknek ezalatt semmi kedvük nem volt felkelni a zöld gyepről, de kénytelenek voltak átvenni az ezüstérmeket. Drogbáéknak a 127 percig tartó foci után is volt még kedvük szaladgálni, az elefántcsontparti csatár tűnt a legboldogabb és legbüszkébb Chelsea-játékosnak, aki úgy is a mezőny legjobbja lehetett, hogy a Robben-büntető előtt ő rúgta fel Ribéryt.

A képre kattintva galéria nyílik

"Életem legboldogabb napja, ez a csapat fantasztikus, mert egy pillanatig nem adta fel. Ez a siker meg volt már írva hosszú ideje. Szeretnék győzelmünket valamennyi játékostársamnak és edzőmnek felajánlani, akikkel együtt dolgozhattam" - nyilatkozta boldogan az elefántcsontparti támadó.

Amikor a díjátadás után már a szerencsésebb Chelsea-szurkolók haja is tele volt kék és aranyszínű konfettivel, a londoniak tovább ünnepeltek a pályán, és ekkorra szinte teljesen kiürült a Bayern-szektor. A stadionon kívül pedig a büszke Drogba família, a csatár apja, anyja és a gyerekei is fülig érő szájjal meséltek a "hogyan is lett Didier-ből focista" sztoriról egy tévének.

A stadion ekkor kívülről már szürkében és zöldben, a BL színeiben kivilágítva pompázott, hogy aztán hamarosan ismét piros legyen, amikor majd hazai pályán szerepel benne a Bayern, a 2012-es Bajnokok Ligája ezüstérmese.