Vágólapra másolva!
Együtt harcoltak Francóék ellen, ha a spanyol himnuszt kell fütyülni, akkor egymást harsogják túl, a '80-as években azonban botrányos meccseiktől volt hangos Spanyolország - Guardiola búcsúmeccsén a spanyol bajnokság két mamutja, a katalán Barcelona és a baszk Athletic Bilbao Madridban feszül egymásnak, hogy látványos támadójátékukért végre egy trófeát is kapjanak.

A Barcelona történelmének egyik legfontosabb szakasza fog lezárulni péntek este Madridban, amikor a klub valaha volt legsikeresebb edzője utoljára fog leülni a csapat kispadjára. Josep Guardiola négy év alatt tizenhárom trófeát szerzett a Barcelonával, és bár az utolsó szezonjában a bajnokságot és a Bajnokok Ligáját sem sikerült megnyernie, egy Király-kupa-győzelemmel méltóképpen búcsúzhatna a klubtól.

A Barcelona döntőbeli ellenfele ráadásul az az Athletic Bilbao lesz, amellyel mind a múltat, a mind jelent tekintve számos párhuzamosság megfigyelhető. A Barcához hasonlóan az utóbbi időben a Bilbao is számos fociszerető szimpátiáját nyerte el látványos támadójátékával, amivel idén az Európa Liga döntőjéig menetelt, ott azonban csúnyán kikapott az Atlético Madridtól, és a bajnokságban is csak a tizedik helyet szerezte meg.

Bilbao 28 éve vár a sikerre

A mostani kupasiker tehát mindkét csapattal feledtethetné a felemás szezont, a bilbaóiak ráadásul azért is vágynak már nagyon egy sikerre, mert a csapat legutóbb 1984-ben nyert meg egy trófeát. Akkor éppen a Barcelonát sikerült legyőzniük egy emlékezetes döntőben, ami nagyszerűen illusztrálta, mennyire ellenségessé vált a két csapat közötti viszony a '80-as években.

A Barcelonát és a Bilbaót nemcsak az köti össze, hogy a Real Madrid mellett csak ők nem estek még ki soha a spanyol első osztályból, vagy hogy ők nyerték eddig a legtöbb Király-kupát (a Barca 25-öt, a Bilbao 23-at), hanem a hasonló történelem is. A baszk Athletic és a katalán Barcelona kapcsolatát meghatározta, hogy meghatározó elemei voltak a Franco-rendszer idején elnyomott két népcsoport nemzeti öntudatának.

Forrás: AFP/Lluis Gene
Utolsó meccsére készül Guardiola

A spanyol polgárháború idején a két klub több játékosa együtt harcolt a falangisták ellen, majd a Franco-rendszerrel szembeni ellenállásukat a saját identitásuk erősítésével fejezték ki. Ez annyira beleégett a klubok filozófiájába, hogy a profi focivilágban ez a két csapat ragaszkodott a leghosszabb ideig ahhoz, hogy ne legyen mezszponzoruk (a Bilbaónál ez 2008-ig maradt így, a Barca mezén 2010-ben jelent meg a Quatar Foundation hirdetése), és talán ennél a két klubnál a legnagyobb a saját nevelésű játékosok aránya az európai topligákban.

Ellenségeskedéstől a közös fújolásig

A Franco-rezsim 1975-ös megdöntése után azonban a bajtársiasság megkopott, és a Bilbao erre az időszakra tehető megerősödésével egyre feszültebbé vált a viszony a két csapat között. A "bilbaói mészáros", Andoni Goikoetxea 1981-ben kilenc hónapra lerúgta a Barcelona német sztárját, Bernd Schustert, majd a két csapat legendás edzői, a barcás Cesár Luis Menotti és az athletices Javier Clemente kezdtek egyre keményebben beszólni egymásnak. Az indulatok tovább fokozódtak, amikor Goikoetxea 1983-ban kegyetlenül letarolta Diego Maradonát, aki négy hónapot kényszerült kihagyni, míg Goikoetxeát tíz meccsre meszeltek el. Így érkeztünk el a '84-es kupadöntőig, amely óriási tömegverekedéssel végződött, a teljesen bekattant Maradonát pedig három hónapra eltiltották.

Maradona mindenkinek nekimegy

http://www.youtube.com/embed/nEeMSBy8EW0

A két csapat kapcsolata azóta sokat javult, a spanyolok bosszantásában ugyanis mindig sikerül megtalálni a közös nevezőt, bár Eric Abidal bilbaói fejbe dobása jelezte 2011-ben, hogy még nem tökéletes a harmónia. A két klub közötti összekacsintást és a Spanyolországhoz fűződő viszonyukat remekül példázza a legutóbbi döntőjük, amelyet 2009-ben játszottak Valenciában. A két szurkolócsoport közösen fütyülte ki a döntő elején lejátszott spanyol himnuszt, a fújolást ráadásul a spanyol állami tévét kicenzúrázta.

A Real pimaszsága

Az, hogy a foci még mindig több a sportnál Spanyolországban, jól mutatja a döntő helyszínének a kijelölése. Eleinte a Real Madrid stadionja, a Santiago Bernabéu tűnt befutónak, amely mindkét klubnak megfelelt volna, csakhogy a fővárosiak - belső munkálatokra hivatkozva - kitértek a rendezői szerep elől. Később kiderült, hogy a belső munkálatok a vécék felújítását jelentik, amire vélhetően leginkább azért kerül sor, hogy ne a Bernabéuban ünnepelhessenek egy esetleges Barcelona-diadalt. Végül az Atlético Madrid stadionjára esett a választás.

A találkozó azért is lesz fontos a két csapat játékosai számára, mert Vicente del Bosque spanyol szövetségi kapitány csak a döntő után hirdeti ki, hogy a Barcából és a Bilbaóból kiket fog behívni az Európa-bajnokságra készülő spanyol keretbe. A katalánoknál nem léphet pályára sérülés miatt David Villa, Carles Puyol, Dani Alves és Andreu Fontas, míg a Bilbaónál mindenki egészséges. Az este 10-kor kezdődő mérkőzést a Sport1 élőben közvetíti.