Blatter mindenkit beáldoz a látszatért

Immár hivatalosan elismert tény, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség korábbi vezetősége kenőpénzeket fogadott el még az 1990-es években, amiről a szervezet jelenlegi elnöke is tudott. A tavaly negyedszer megválasztott Sepp Blattert azonban semmilyen botrány nem tudja eltávolítani az évtizedek óta korrupcióval vádolt szervezet éléről, és még a 96 éves Joao Havelange-t is hajlandó feláldozni a látszólagos megtisztulás érdekében. 

A svájci legfelsőbb bíróság nemrégiben kötelezte a FIFA-t, hogy hozza nyilvánosságra annak a még 2008-ban lezárt ügynek a dokumentumait, amely során az ISL nevű sportmarketing cég hat munkatársát ítélték el okirat-hamisítás, csalás és sikkasztás miatt. A dokumentumokból kiderült, hogy 1992 és 2000 között a FIFA korábbi elnöke, Joao Havelange, illetve a brazil szövetséget irányító, egyben a FIFA végrehajtó bizottságában is tag Ricardo Teixeira (aki Havelange veje volt) összesen 41 millió svájci franknak megfelelő kenőpénzt fogadtak el annak fejében, hogy a focivébé közvetítési jogai az ISL-hez kerüljenek.

A kenőpénz, ami törvényes

Az is nyilvánvalóvá vált, hogy minderről az akkori FIFA-főtitkár, Blatter is tudott, de ő azzal védekezett, hogy az akkor érvényes svájci törvények értelmében ez a pénzmozgás legális volt. "Akkoriban az ilyen kifizetéseket akár az adóból is le lehetett írni, ma viszont büntetendőnek számítanak" - nyilatkozta Blatter, ugyanakkor véleménye szerint Havelange-nak le kellene mondania a FIFA tiszteletbeli elnöki tisztségéről.

Blatter és Havelange

Blatternek már van rutinja az ilyen típusú vádak hárításában, a korrupció ugyanis évtizedek óta körüllengi a FIFA-t. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség a világ egyik legnagyobb sportszervezete, hatalmas pénzeket mozgat, és Blatter irányítása alatt ez az összeg a sokszorosára nőtt. Az 1998-as világbajnokság közvetítései jogaiért a szervezet 79 millió dollárt kapott, míg a 2002-es tornáért már megközelítőleg 760 millió dollárt. A FIFA bevétele 2005-ben 664,7 millió dollárra rúgott, míg négy évvel később meghaladta az egymilliárdot, de vesztegetési ügyek már akkor is voltak a szervezeten belül, amikor még egyáltalán nem forgott ilyen sok pénz a fociban.

Amikor Havelange-ot megválasztották a FIFA első emberének, őt is azzal vádolták, hogy gyanús módszerekkel állította maga mellé az afrikai szövetségeket. Ahogy akkor fogalmaztak: az 1974-es frankfurti FIFA-kongresszuson "kis barna borítékok vándoroltak nagy barna kezekbe", ez a módszer többek szerint később sem változott.

Blattert 1998-ban az átláthatóságot és tiszta viszonyokat ígérő Lennart Johanssonnal szemben választották meg FIFA-elnöknek, az Afrikai Labdarúgó-szövetség akkori elnöke, Farra Ado pedig később azt állította, hogy Blatter 100 ezer dollárt kínált neki a szavazatért. A szavazásról a brit oknyomozó újságíró, David Yallop egy könyvet is írt "Hogyan lopták el a játékot" címmel. Amikor felmerült, hogy esetleg vizsgálatot lehetne indítani, Blatter azt mondta: "Nem indíthatok vizsgálatot magam ellen. A szavazásnak vége".

Szövetségesekből áldozat

Négy évvel később, a 2002-es választáson a FIFA főtitkára, Michel Zen-Ruffinen egy 30 oldalas dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyben azzal vádolta Blattert, hogy nemcsak a szervezet belső szabályzatát szegte meg, hanem a svájci törvényeket is. Az ISL már ekkor előkerült: Blatter azt állította, hogy csupán 30 millió dolláros hiányt okozott a szervezetnek, ellenfelei szerint azonban a FIFA ennek a tízszeresét bukta el miatta. A végrehajtó bizottság 24 tagja közül 11 támogatta a Blatter ellen indított vizsgálatot, közük a dél-koreai alelnök, Chung Mong Joon, illetve az UEFA második embere, az olasz Antonio Matarrese, de Blatter megnyerte a szavazást, és a svájci ügyészség nem talált bizonyítékot arra, hogy a FIFA elnöke bűncselekményt követett el. A belső vizsgálatot maga Blatter állította le, azzal a kijelentéssel, hogy mindez a FIFA, illetve a végrehajtó bizottság érdeke.

A legutóbbi, 2011-es választáson Blatter éppen a korrupciós vádakkal semlegesítette ellenfelét, korábbi szövetségesét, a katari Mohammed Bin Hammamot. Az ázsiai elnökjelölt ellen vesztegetés gyanújával etikai eljárás indult, mire visszalépett a jelöléstől. Az etikai bizottság meghallgatása után pedig nemcsak őt, hanem a CONCACAF-térséget irányító Jack Warnert (aki egyben a FIFA alelnöke is volt) is felfüggesztették. Warner azt állította: a vizsgálat elfogult volt, Blatter maga is rengeteg szabálytalanságot követett el.

Mint látható, a FIFA-elnök a saját érdekében nyugodt szívvel beáldozza azokat, akik korábban mellette álltak, az utolsó a sorban Teixeira volt, aki márciusban mondott le a brazil szövetség, illetve a 2014-es világbajnokság szervező bizottságának éléről.

Korrupció máshol is van

De ne gondoljuk, hogy ilyesmi csak a FIFA-nál fordulhat elő. Blatterhez hasonlóan a Nemzetközi Atlétikai-szövetséget 1981-től 1999-ben bekövetkezett haláláig vaskézzel irányító Primo Nebiolo (képünkön) is elérte, hogy sportágába hatalmas pénz folyjon be, megteremtette a világbajnokságot, de az ő tevékenységét is botrányok kísérték, amelyeket rendre büntetlenül úszott meg. Az 1987-es római világbajnokságon állítólag ő intézte el, hogy a versenybírák meghamisítsák az olasz távolugró, Giovanni Evangelisti eredményét annak érdekében, hogy a sportoló bronzérmes legyen, és a hazai közönség is ünnepelhessen valamit. Evangelistitől később elvették az érmet, de Nebiolóval szemben semmilyen eljárás nem indult, mint ahogyan azt is megúszta, hogy tagja volt az Olasz Olimpiai Bizottság albizottságának, amely az 1990-es focivébé előtt nem a legjobb pályázatnak adta oda a római olimpiai stadion felújítását.

Nebiolo nagy álma volt, hogy bekerüljön a Nemzetközi Olimpiai Szövetségbe (NOB), és ennek érdekében állítólag 1985-ben 50 millió lírát ajánlott fel a szervezet örökös tagjának, az olasz Giorgio de Stefaninak, hogy mondjon le a posztjáról - aki azonban ezt nem tette meg. Nebiolo végül elérte célját, mégpedig egy burkolt fenyegetéssel, amikor kijelentette: a focihoz hasonlóan az atlétikában is csak a 23 éven aluli sportolóknak kellene indulniuk. 1992-ben be is került a NOB-ba.

Maga a NOB is régóta küzd a belső korrupció ellen, elég, ha csak arra gondolunk, hogy miként kapta meg Salt Lake City a 2002-es téli olimpia rendezését. Az amerikai város korábban négyszer is indult, de mindegyik pályázata elbukott. Az 1998-as pályázat során a NOB-tagok Stetson-kalapokat kaptak jelképes ajándékként, és a sikertelenség után a pályázóbizottság vezetői, Tom Welch és Dave Johnson úgy döntöttek, mással kell próbálkozniuk. Volt, akit a Super Bowlra utaztattak, akadt, akit drága sítúrára fizettek be, az Amerikai Olimpiai Bizottság néhány tagjának rokonait álláshoz juttatták, és némi készpénzt is kiosztottak. A botrány 1998-ban robbant ki, amikor a NOB svájci tagja, Marc Hodler kijelentette, hogy több kollégája kenőpénzt fogadott el. Welch és Johnson lemondott a posztjáról, a NOB-ból pedig tíz tagot zártak ki.

www.globalsoccerapp.com