Társoldalunk:

Nem akarom összekoszolni a nadrágomat

2013.07.16. 22:13

A külföldről érkező edzőket általában nagy dérrel-dúrral harangozzák be a magyar futballklubok, pedig a nagy többségük megbukott, egyedül a síedzőnek gúnyolt Martti Kuusela és a hallgatag Miroslav Beranek mondhatja el magáról, hogy bajnok lett az NB I-ben. Akit sokkol, hogy Magyarországon futballozni kell tanítania a játékosokat, annak esélye sincs a sikerre. A magyar foci legjobb és legrosszabb külföldi edzői.

+

A foci a felesége

Nem gyakran fordul elő, hogy egy edző esetében a szakma és a szurkolók is egyöntetűen állítják, hogy jó döntés volt szerződtetni, Ricardo Moniz azonban gyorsan maga mellé állította a magyar foci közönségét.

A Ferencváros holland edzője igazi megszállott, egyszer azt mondta, a foci a felesége. Állítja, hogy a munka számára nem a sikerről, hanem a szenvedélyről szól. Igyekszik folyamatosan a csapat közelében maradni, a reggelit, ebédet is a játékosokkal fogyasztja el, az edzéseken ő mutatja be a gyakorlatokat, amikor pedig nincs gyakorlás, akkor meccseket elemez vagy magyarórákra jár.

"Visszahallottam lekicsinylő megjegyzéseket, hogy 'milyen tréner ez a Moniz, hogy ott sprintel a játékosaival, meg cseleket mutat be'. Sokak szerint ugyanis az a jó edző, aki az állát simogatva áll a pálya szélén, miközben sejtelmesen, titokzatosan réved a semmibe. Szerintem meg nem ez az ismérve a jó edzőnek. Hanem hogy képes-e a legjobbat kihozni a játékosaiból. Ez volna a kötelessége. Márpedig eltökélt szándékom, hogy hagyjak valamit magam után" - beszélt az elhivatottságáról egy Nemzeti Sportnak adott interjúban.

Moniz az elmaradhatlan kabátjábanForrás: MTI/Beliczay László

Moniz nemcsak a tudásával, a kapcsolataival is segített a Fradinak, általa került a csapathoz Jenner, Besic és Leonardo, három olyan légiós, aki kiemelkedett a hazai átlagból. Bár a bajnokságban nem sikerült odaérnie sem a dobogóra, sem a nemzetközi kupás helyekre, a Ligakupát megnyerte vele a Fradi, és 2004 óta ez volt az első trófeája a klubnak. Hogy jól dolgozott, azt két dolog is jelzi, egyrészt az NB I-ben a játékosai őt választották meg a legjobb edzőnek, másrészt a Fradi vezetése elragadtatott szavak kíséretében 2016-ig hosszabbított vele.

A Fradi-szurkolók azért is szeretik Monizt, mert külföldi létére megtestesíti a fradizmust, él-hal a klubért, és olyan csapatot csinált, amely ha nem is játszik folyamatosan látványosan, de végiggürizi a kilencven percet. 

"Én állandóan provokálom a játékosaimat. Meg kell hoznod a döntést, hogy te klasszis leszel, és mindent meg kell tenned érte. 99 százalék nem vele született tehetség, ez egy szakma, amit meg kell tanulni.  Ruud van Nistelrooynak például van egy testvére, aki sokkal tehetségesebb volt, mint ő, de Ruud többet tett azért, hogy világklasszis legyen. Az edzésektől kezdve az étkezésen át az életmódig, mindenben a maximumot kell hozni" - mondta a Sport TV Harmadik félidő című műsorában.

A síedző történelmet írt

Martti Kuusela volt az első nem magyar származású vezetőedző a második világháború után az NB I-ben, és érkezésekor még nem sejthette, hogy a mai napig emlegetni fogják a nevét, főleg Kispesten. A Verebes Józsefet váltó, korábban Belgiumban dolgozó finnt sokan kétkedve fogadták, gúnyosan síedzőnek nevezték, de őt ez egyáltalán nem zavarta.

Munka, munka, munka - ez volt a mottója, és skandináv csapatokra jellemző fegyelmezettséget és remek erőnlétet a Honvédnál is sikerült meghonosítania. Verebes a nyolcadik forduló után állt fel, majd egy meccset az örök beugró Szurgent Lajos vezényelt le, Kuusela pedig a tizedik fordulóban vette át, majd egészen az aranyéremig vezette az együttest.

Az utolsó kispesti bajnokcsapatban, olyan nevek játszottak, mint Brockhauser, Csábi, Pisont, Hamar, Illés, Halmai, Orosz, Vincze, azóta sem volt ilyen erős kerete a Honvédnak. A bajnoki cím után tovább erősödött a Honvéd, Sallói a Fehérártól, Stefanov a Csepeltől érkezett, Bánfi visszatért Vácról, és Kuusela hozta fel az ifiből Dragónert, Tóth Mihályt és Mátyust, utóbbi ekkor még nem védőként, hanem csatárként került a felnőttek közé.

Hiába azonban a szuper keret, Kuusela tavasszal belebukott a Győr elleni 1-5-be és az Újpest elleni döntetlenbe, utódjával, a szerb Dimitrije Davidoviccsal pedig végül másodikként zárt a Kispest.

Nem kerülte a konfliktusokat a kétszeres BL-győztes

"Fantasztikus edző, akinek a pályafutása önmagáért beszél. Nagyon taktikus, nagyon megfontolt, a játékos, a támadó futballt preferálja. Ha tényleg ő lenne a Videoton edzője, az nagyon jót tenne a magyar klubfutballnak" - nyilatkozta a QPR-nál Paulo Sousával együtt dolgozó Buzsáky Ákos, amikor felvetődött, hogy a portugál Fehérvárra tart. A játékosként junior világbajnoki címet szerző, kétszeres BL-győztes korábbi ötvenegyszeres válogatott első nyilatkozatában azt mondta, minden évben sikeresnek kell lenniük Magyarországon, illetve az európai kupákban is, de az újdonsült bajnokcsapat elsőre simán kiesett a BL-selejtezőben a Sturm Graz ellen.

"Szerintem egyetlen országban sem könnyű dolgozniuk a külföldi edzőknek, akik sok ellenállással találhatják magukat szembe, főleg a hazai szakemberek részéről" - mondta az Origónak Sousa, és valóban, a hazai szakértőknek sokáig csípte a szemét, hogy alig maradt magyar játékos a Vidi kezdőjében.

Sousa a szakmai döntéseinél jóval nagyobb vihart kavart azzal, hogy egy barátságos meccsen egy szóváltás végén lefejelte Borbola Bencét, a Nemzeti Sport újságíróját. Később Egervári Sándorral is tengelyt akasztott, amikor nem fogadta el a szerinte őt hátba támadó szövetségi kapitány kézfogását egy reptéri találkozás alkalmával.

Sousa nyilakozaira érdemes volt odafigyelniForrás: MTI/Beliczay László

A szezon elején kitűzött cél nem teljesült az első évben, mert a Videoton nem tudta megvédeni a bajnoki címét, Sousa csak a Ligakupa-sikert tudta felmutatni. Tavaly nyáron aztán jött a nagy menetelés, az Európa Ligában a szlovák Slovant, a belga Gentet, majd a török Trabzonsport is kiejtette a Videoton, így feljutott a főtáblára. A fehérváriak ott is vitézkedtek egy sort, a portugál Sportingot és a svájci Baselt is legyőzték, de a továbbjutás végül nem jött össze.

Sousa belátta, hogy a Videoton csak akkor lehet sikeres nemzetközi szinten, ha az energiája nagy részét a stabil védekezésbe fekteti, és ez a taktika többnyire be is jött neki. Pedig a magyar csapatokra sosem volt jellemző, hogy különösebben jól tudnának védekezni, pedig mi más lehetne egy győzelem alapja, mint az, ha hátul lehozzák nullára a meccset. Sousa mindenestre a megmondóemberek körében nem aratott sikert a stílussal, de az eredmények őt igazolták, legalábbis az EL-ben, mert itthon hiába választott sokkal támadóbb felfogást a Videoton, a csapat csak negyedikként zárta az őszt.

A tavaszt viszont már nem Sousával kezdte a Vidi, amely új edzőjével, a szintén porugál José Gomessel nemhogy a tavalyi sorozatot nem tudta megismételni, de már az első selejtezőn fennakadt az EL-ben. Úgy volt, hogy Sousa Amerikába igazol, de végül nem kapott munkavállalási engedélyt. Júniusban aztán az izraeli Maccabi Tel-Avivhez szerződött, és nemsokára visszatér Magyarországra, mert a Győr a Maccabival találkozik a BL-selejtezőben. 

Karriert csinált Kispesten a Mancini-konzulens

Játékosként a Torino, a Brescia és a Sampdoria színeiben szerepelt a Serie A-ban Marco Rossi, aki Kispestre szerződése előtt évekig Roberto Mancini konzulense volt, és a Manchester City számára fedezett fel tehetséges fiatalokat. Akik csak legyintettek Rossi érkezésének hírére, azok biztosan felkapták a fejüket, amikor a Honvéd az első öt fordulóban négy győzelmet és egy döntetlent ért el, úgy, hogy idegenben verte meg a Videotont és az FTC-t.

Az MTK elleni vereség után az addig első kispestiek a negyedik helyre csúsztak vissza, és az őszt végül ötödikként zárták, ami még mindig várakozáson felülinek számított. Rossi hajtós kis csapatot rakott össze a légiósokból és az akadémistákból, és a télen igazolt Lanzafame, Martinez kettőssel a csatársor is megizmosodott.

Bár elsőre sokaknak az juthat eszébe, hogy Pécsen kiállításig fajult kettőjük vitája egy tizenegyes után, a bundabotrányba keveredett Lanzafame öt, Martinez hat gólt szerzett tavasszal, és mindketten vezérei voltak a Honvédnak. Ha csak a kereteket nézzük, akkor a Győr és a Videoton mellett a Debrecen, a Fradi és az MTK is erősebbnek tűnt a Honvédnál, ehhez képest a kispestiek egy kilencmeccses veretlenségi sorozatot produkálva végül odaértek a dobogóra, amire 1994 óta nem volt példa.

Rossi nemcsak azzal vívta ki a szurkolók szimpátiáját, hogy bronzérmes lett a Honvéddal, hanem azzal is, hogy kerülte a hangzatos nyilatkozatokat, és ha valamit elrontott, akkor vállalta a felelősséget. Lanzafame és Martinez balhéja után például nem esett neki a játékosoknak, hanem azt mondta, ő hibázott, mert nem tette egyértelművé, ki lője a büntetőt. Jutalma szerződéshosszabbítás lett, amit egyébként még a bajnokság vége előtt ajánlottak fel neki, amikor még nem volt biztos, hogy odaér a Honvéd a dobogóra.

Az első kört az Európa Ligában is lehengerlően vette a csapat, míg a Videotont kiejtette a Mladost Podgorica, a Honvéd két meccsen 13 gólt pakolt be a szintén montenegrói Celik Niksicnek. 

Sokat ivott, de bajnok lett a Lokival

Kuusela mellett egy külföldi edző tudott még bajnoki címet nyerni az NB I-ben, Miroslav Beranek Supka Attilát váltva ünnepelhetett a Debrecennel. Beranek korábban volt Eb-győztes a cseh U21-es csapattal, és Karel Brückner mellett négy évig másodedzőként dolgozott a cseh válogatottnál, Debrecenben pedig 2006 augusztusában ült le a kispadra, miután Supka elbukott a csapattal a macedón Rabotnicki elleni BL-selejtezőn.

A szurkolói visszaemlékezések szerint legendásan sokat ivó Beranek csinált belső védőt az addig főleg támadóként bevetett Mészáros Norbertből, aki ott is ragadt ezen a poszton. A tavaszra a harmadik helyen forduló Loki a 22. körben vette át a vezetést az MTK-tól, és innen már nem is engedte át az első helyet másnak, amivel első vidéki csapatként tudta sorozatban a harmadik bajnoki címét megszerezni.

Egyetlen vehemens jelenetre vagy frappáns nyilatkozatra sem emlékszünk Beranektől, aki nem volt egy színes egyéniség, de nem is pályázott soha Mourinho babérjaira. A BL ugyanúgy nem sikerült neki, ahogy egy évvel korábban Supkának, a svéd Elfsborg ellen egy érthetetlen módon elvett Kouemaha-fejesgól miatt bukott a Debrecen, Beranek pedig végül november végén jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg év végén lejáró szerződését. Mérlege 44 mérkőzésen: 29 győzelem, 7 döntetlen, 7 vereség, ami 75 százalékos mutató.

-

Nem minden cseh jött be a Debrecennek

"Bízunk benne, hogy jó döntést hoztunk, és Zdenek Scasny ugyanolyan sikeres munkát végez majd, mint a DVSC-TEVA előző négy vezetőedzője" - mondta Szima Gábor, a DVSC tulajdonosa 2010. december 30-án, amikor kiderült, hogy a technikai igazgatóvá avanzsáló Herczeg Andrást cseh edző követi a csapatnál. Scasny a Sparta Prágával kétszer nyert bajnokságot, a Panathinaikosszal pedig a BL-csoportkörben is járt, ahol a PSV-t 4-1-re kiütötte az általa irányított görög csapat, az Arsenallal pedig oda-vissza ikszelt.

Debrecenben viszont nem foglalják imába a nevét, mert az ősszel még az Európa Liga csoportkörében szereplő csapat az irányításával hét bajnokiból mindössze egyet tudott megnyerni, a Ligakupa döntőjében kikapott a Debrecen a Pakstól, a Magyar Kupából pedig a Kecskemét búcsúztatta. A Siófok elleni hazai 3-2-es vereség után Scasny felajánlotta a lemondását, pedig a felkészülés közben a Hajdú Online-nak még azt nyilatkozta, hogy nagyon kellemes meglepetés számára a Debrecen játékosállománya, és a játékosoknak kiváló a mentalitásuk. A távozása után adott interjúban Scasny megjegyezte, hogy néhány játékos felfogásával gondok vannak, és hiányolta a küzdőszellemet és az akaratot.

"Más dolog DVD-n megnézni egy csapatot, megint más a felkészülési időszak és más a tétmérkőzés, főleg itt, Magyarországon. A felkészülés után kezdődtek a bajok, mintha néhány játékosomat teljesen kicserélték volna, és hát egyéb, nem közvetlenül a csapathoz kapcsolódó konfliktusforrás is volt" - nyilatkozta a Dehir.hu-nak. A csapatot Kondás Elemér vette át, akivel ötödikként zárt a Loki, így lemaradt a nemzetközi kupákról.

Hét pontot terveztek, nulla lett belőle

"Slavko Kovacic felkészült szakember. Ezt a pro licences tanfolyamon részt vevő trénerek is tanúsíthatják. A horvát edző hihetetlenül munkamániás, legszívesebben reggeltől estig edzetné a játékosokat, sajnos azonban ez az agilitás egyelőre nem tükröződik az eredményekben" - nyilatkozta 2001 őszén Tóth Bálint, a Vasas akkori szakmai igazgatója, miután az angyalföldi csapat három forduló után három vereséggel állt.

Azon a nyáron távozott a csapatból Kabát, Sowunmi, Zováth, Tiber, Komódi, Aranyos, Mónos, Hajdu és László, helyettük pedig olyan nevek jöttek, mint a máltai válogatott Anonam Orosko, illetve Daniel Bogdanovic, a jugoszláv Cvetkovic és Mitrovic, a horvát Zrlic és a brazil André. A minőségi romlást a  Frank Tamás, Skender Fáni menedzserpáros közvetítésével a Fáy utcába kerülő Slavko Kovacic nem tudta áthidalni, bár Tóth Bálint az első három fordulóra hét pontot kalkulált, a Vasas ötből ötször vesztett.

Penz András ügyvezető már a negyedik fordulóban, Újpesten elszenvedett 4-2-es zakó után eldöntötte Kovacic menesztését, de ezt Gyalog András, a Vasas SC ügyvezető elnöke felülbírálta. Aztán amikor az ötödik körben az addig mindössze egy pontot szerző Sopron is megverte a Vasast, Kovacicnak már tényleg mennie kellett, és egy nappal később Tóth Bálint is követte őt.

Testőrökkel járkált a rövidgatyás Fradi-edző

A játékosként többek között a Sheffield Unitednél, a Leeds Unitednél és a Derby Countynál is profiskodó Bobby Davison előbb szakmai menedzserként dolgozott a Fradinál, majd 2008 tavaszán elfoglalta Csank János helyét az NB II Keleti csoportjában a feljutásért hiába harcoló csapatnál.

"Davison jól ismeri a csapatot, hiszen hónapok óta figyelemmel kíséri minden edzésüket és mérkőzésüket. Csank János szakmai hozzáértését senki sem kérdőjelezi meg, Bobby mentalitása azonban új lendületet adhat az együttesnek" - mondta a váltás után Berki Krisztián, az FTC Zrt. igazgatótanácsának akkori elnöke. A következő szezonban a Fradinak sikerült a feljutás, és a szurkolók azt várták, az NB I-ben is eredményes lesz a csapat. Erről biztosította őket Davison is, aki a rajt előtt kijelentette, hogy uralni fogják az élvonalat, és a távlati célként a BL lebegett a szeme előtt.

Davisont csak az NB II-ben tapsolták a Fradi-szurkolókForrás: MTI/Kollányi Péter

Amíg azonban az NB II-ben működött az angolos erőfoci, és Ferenczi vezérletével a csapat nem ritkán 4-5-6 góllal szórta meg az ellenfeleket, az NB I-ben mindez már nem volt hatékony. Amikor a Fradi 2-1-re elvesztette az Újpest elleni rangadót, Davison a sajtótájékoztató helyett autóba pattant, és meg sem állt Angliáig. Mivel ez már a harmadik eset volt, amikor egy meccs után nem ment el a sajtótájékoztatóra, megbüntették az edzőt, aki ellen a Kecskemét elleni vereség után már tüntettek a szurkolók.

A Fradi ekkor hátulról a negyedik volt a tabellán, egy ponttal megelőzve a kiesőhelyen állókat, és végül a szurkolói nyomásnak engedve október 29-én leváltották Davisont. Az edző később elmondta, hogy az utcán megfenyegették, inzultálták, és emiatt besokallt.

"A szurkolók képtelenek voltak befogadni, mégpedig azért, mert nem vagyok magyar. Mindent megtettem azért, hogy sikeresen alkalmazkodjam a magyar kultúrába, még a nyelvet is igyekeztem elsajátítani, de a drukkerek egyszerűen nem akartak engem, és bevallom, végül már a félelem is úrrá lett rajtam. A helyzet olyannyira eldurvult, hogy mindennap más úton autóztam haza, és amikor el akartam menni vacsorázni, kénytelen voltam testőröket is vinni magammal" - nyilatkozta a Yorkshire Postnak a távozása után. Davisont a sajtó is gyakran megtalálta, a Nemzeti Sportnak a vesszőparipája volt, hogy az angol edző miért ül rövidnadrágban a kispadon.

"Mit hordjak a stadionban, ahol a játékosok is vannak? Természetes, hogy ez a meccsviseletem, mert nem akarom összekoszolni a nadrágomat. Valamiről az újságnak is szólnia kell, ha az érdekes, akkor tessék - írjanak róla! - mondta a témáról az Origónak.

Rosszkor volt rossz helyen az ismeretlen olasz

2009 őszén a Vasas a 10. helyen állt az NB I-ben, amikor az új befektető kipaterolta az addig a csapatot irányító Mészöly Gézát, helyére pedig az olasz Giovanni Dellacasát ültette. Az ismeretlen olasz korábban hazájában a Cremonesénél, Svájcban pedig a Sionnál, a Luganónál és a Neuchatel Xamaxnál dolgozott, Angyalföldön pedig azt várták tőle, hogy honfitársával, a sportigazgatónak kinevezett korábbi Fiorentina-játékossal, Mauro Bressannal együtt jó csapatot csináljanak.

Ehhez képest a tavasz meglehetősen gyengére sikerült, a Vasas a 15 bajnokijából csak kettőt nyert meg, és végül a 13. helyen zárt, mindössze négy ponttal megelőzve a kieső Nyíregyházát. Dellacasa állása így sem volt veszélyben, a következő idényt is vele kezdték a piros-kékek, de a kilencedik fordulóban, zsinórban négy vereség után leváltották. Bár az eredmények nem ezt mutatták, Vancsa Miklós akkori ügyvezető azt nyilatkozta, nagyon jó edzőt és szimpatikus embert ismert meg Dellacasában, akiről utódja, Komjáti András sem mondott rosszat.

"Dellacasa védelmében annyit el kell mondanom, hogy Olaszországban nem azzal kell törődnie a felnőtt csapat vezetőedzőjének, hogy megtanítsa futballozni a játékosokat. Egy komoly futballkultúrájú országból érkező szakembert - meglehet - ezért sokkolja mindig a magyar közeg" - mondta a kinevezése után Komjáti. A reakciók arról árulkodnak, Dellacasa rosszkor volt rossz helyen, mivel ez volt az az időszak, amikor a Vasast folyamatosan csak hitegette az új befektető, aki aztán fel is szívódott. Az mindenesetre árulkodó, hogy míg vele 2010 tavaszán 33, őszén pedig 39 százalékos mérleget ért el a csapat, Mészöly 43, Komjáti pedig 52,5 százalékot tudott felmutatni előtte, illetve utána.

Kiscsapat, nagy pofon

Vannak olyan edzők, akik kiscsapatnál vállaltak munkát, ahol eleve nehezebb nagy eredményeket elérni, de talán még ők sem számítottak arra, hogy ennyire nem megy majd nekik. Az ecuadori Octavio Zambrano 2008-ban a 15. helyen vette át a Tatabányát, amellyel mindössze egyetlen győzelmet aratott tavasszal, és ahhoz sem kellett meccset játszani, mivel a visszalépő Sopron ellen automatikusan megkapta a három pontot. A maradék tizennégy meccsből összesen két döntetlenre futotta, ki is esett a Tatabánya.

A Stadler érdekes jelenség volt a magyar futballban, a puszta közepén kinőtt, akkor etalonnak számító stadionnal és a juhászból lett üzletemberrel, a névadó Stadler Józseffel. A csapat első élvonalbeli idényét, az 1994-95-öst a román Ioan Patrascuval kezdte, akinek azonban csak hét meccs adatott meg az NB I-ben, hat vereség és egy döntetlen után mennie kellett. Patrascu 2002-ben a Honvédnál is dolgozott, de ott sem hagyott komoly nyomot maga után, hat meccsen két győzelmet és négy vereséget jegyzett.

Ralf Wilhelms sem lett díszpolgár Óbudán, a német edző Amerikában dolgozott, majd a III. kerület tulajdonosa hívta Magyarországra. A Kerület újoncként nem bírt megragadni az NB I-ben, de Wilhelms csak az ősszel dolgozott a csapatnál, mert tizenegy vereség mellett csak három győzelem és három döntetlen jött össze neki, ami nem volt elég ahhoz, hogy a tavaszt is rábízzák. A három győzelem ráadásul valójában csak kettő volt, mert a Vasas elleni 3-0 a zöld asztalnál született meg, a pályán 0-6 lett a vége.

A Magyarországon megfordult külföldi edzők:

Klubcsapatok:

III. Kerület:
Ralf Wilhelms (német, 1998 ősz)

Békéscsaba: Silviu Iorgulescu (román, 1996 ősz)

BVSC: Dragan Sekulic (szerb, 1999 január-március)

Debrecen: Miroslav Beranek (2006 augusztus-2007 december), Zdenek Scasny (cseh, 2011 tavasz)

Diósgyőr: Zoran Kuntic (szerb, 2005 szeptember-október), Tomislav Sivic (2013 június-)

Fehérvár: Slobodan Kustudic (szerb, 1996-1997), Marijan Vlak (horvát, 2006 október-2007 december), Paulo Sousa (portugál, 2011 június-2013 január), José Gomes (portugál, 2013 január)

Ferencváros: Marijan Vlak (horvát, 1999 tavasz), Stanko Poklepovic (1999 szeptember-2000 május), Zoran Kuntic (szerb, 2007 április-június), Bobby Davison (angol, 2008 április-2009 október), Craig Short (angol, 2009 október-2010 május), Ricardo Moniz (holland, 2012 augusztus)

Győr: Dragoljub Bekvalac (szerb, 2009 tavasz)

Honvéd: Martti Kuusela (finn, 1992 ősz-1994 március), Dimitrije Davidovic (szerb, 1994 március-december), Ioan Patrascu (román, 2002 tavasz), Aldo Dolcetti (olasz, 2005 június-2006 október), Massimo Morales (olasz, 2009-2010), Marco Rossi (2012 ősz-)

Kecskemét: Tomislav Simic (szerb, 2007-2009, 2010-2011)

MTK: Robertson (skót, 1911-1913), Holmes (angol, 1913-1914), Jimmy Hogan (angol, 1916-1921, 1925-1927), Herbert Burges (angol, 1921-1922), Bill Huber (angol, 1930-1931), Henk ten Cate (holland, 1999-2000)

Paks: Tomislav Simic (szerb, 2012-13)

Pápa: Zoran Kuntic (szerb, 2006 ősz)

Siófok: Aldo Dolcetti (olasz, 2008 tavasz)

Sopron: Dario Bonetti (olasz, 2006 február-április, 2007 tavasz), Roberto Landi (olasz, 2006 augusztus-szeptember), Vincenzo Cosco (olasz, 2007 október-november)

Stadler: Ioan Patrascu (román, 1994 ősz)

Tatabánya: Octavio Zambrano (ecuadori, 2008 tavasz)

Újpest: Valére Billen (belga, 2006 ősz), William McStay (skót, 2009 augusztus-2010 április), Zoran Spisljak (szerb, 2011 augusztus-2012 április), Marc Lelievre (2012 április-június, 2013 március-június), Jos Daerden (belga, 2012 június-2013 március)

Vác: Nicola Fitta (olasz, 2007 tavasz)

Vasas: Slavko Kovacic (horvát, 2001 ősz), Giovanni Dellacasa (olasz, 2009 december-2010 október), Marijan Vlak (2011 augusztus-2012 január, 2012 április-május), Dirk Berger (2013 január-)

Zalaegerszeg: Slavko Petrovic (szerb, 2007 augusztus-2008 április)

Válogatott:
Lothar Matthäus (2004-2005)
Erwin Koeman (2008-2010)


Határon túli magyarok:

Diósgyőr: Vlad László (erdélyi 1991-1992), Sándor István (kárpátaljai, 1992-1993)

Fehérvár: Jenei Imre (erdélyi, 1994)

Ferencváros: László Csaba (erdélyi, 2004 július-2005 november)

Győr: Pecze Károly (felvidéki, 1989 július-1990 december)

Nyíregyháza: Sándor István (kárpátaljai, 1989-1992)

Siófok: Borbély László (felvidéki, 1999 augusztus-október)

Sopron: Selymes Tibor (erdélyi, 2005 szeptember-2006 február, 2006 június-augusztus, 2006 szeptember-november)

Stadler: Sándor István (kárpátaljai, 1993-1997)

Tatabánya: Borbély László (felvidéki, 2007 augusztus-december)

Újpest: Molnár László (felvidéki, 2002 július-augusztus)

Vác: Sándor István (kárpátaljai, 2003-2004)

Válogatott:
Jenei Imre (erdélyi, 1992-1993)