Vágólapra másolva!
A jelenleg az orosz válogatottat irányító Fabio Capello eddig nemigen beszélt magyar újságíróknak, most viszont minden kérdésre válaszolt. Beszélt a magyarok hollandok elleni esélyeiről, a legnehezebb meccséről a Reallal, és arról, hogy ki nyeri a vb-t. És mint előbb-utóbb mindenkiről, róla is kiderült, hogy valahol egy kicsit magyar.

Vannak emlékei magyarokról?

Hogyne. Például az, hogy az apám Magyarországon született egy Balaton melletti kis faluban, 1915-ben, az első világháború előtt.

Eddig erről senki sem hallott.

Mert senki nem kérdezte, én pedig nem gondoltam, hogy fontos. De most, hogy itt vagyok Magyarországon, szívesen beszélek erről. (Capello édesapja nem volt magyar, és az sem derült ki pontosan, hogy került a Balaton partjára, de a tény attól még tény marad – a szerk.)

Christian Karembeu-vel együtt népszerűsítik a BL-trófea európai túráját, és 1997-98-ban majdnem a karrierük is összeért.

Valóban, jeleztem a Real vezetőinek, hogy szeretném, ha Karembeu a Realhoz igazolna, de mire sikerült őt megszerezni, már nem voltam a klubnál. De úgy látszik, a közös jövőnk kőbe volt vésve, mert most itt vagyunk együtt, és ugyanazt az ügyet támogatjuk.

Szép múltja van a BL-ben, melyik a legemlékezetesebb BL-meccse?

Soha nem felejtem az 1994-es athéni finálét. A Barca elleni 4-0-s diadal előtt fejben nagyon jól sikerült felkészülnünk, nem sok döntő ér véget úgy, mint az. Aztán egy évre rá kikaptunk, méghozzá az Ajaxtól 1-0-ra – úgy tűnik, ha kikaptunk a nagy meccseken, mindig 1-0-ra kaptunk ki, hiszen az 1993-as, Marseille elleni döntőben is ez lett az eredmény.

Christian Karembeu és Fabio Capello a BL-serleggel Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Csak döntőket említ.

Igen, hiszen az a legkülönlegesebb. Fantasztikus dolog megérkezni egy döntőre, akkor még mindenki boldog, mindenki biztos abban a szurkolók közül, hogy az ő csapata fog nyerni. Aztán amikor véget ér a meccs, akkor a szurkolók egyik fele sír, a másik meg nevet. Ez a legrosszabb, ha nyersz, a mennybe jutsz, ha kikapsz, akkor a pokolra jutsz.

Apropó döntő: ki nyeri a BL-t?

A Real Madrid és a Barcelona kemény kihívója a Bayern Münchennek, nagy kérdés, hogy a német csapat idén mire lesz képes. És van egy olyan érzésem, hogy idén jó lehet az Arsenal, amely a személyes kedvencem.

Miért nem említett olasz csapatokat?
A Juventust és a Napolit említhettem volna, utóbbi fiatal, előbbi akár nyerhet is, de még nagy a különbség közte és a többi között. Előnyük, hogy nagyon jó edzőik vannak.

Oroszországba két holland kapitány, Guus Hiddink és Dick Advocaat után érkezett. Milyen játékerőt képvisel a csapata?

Jó esélyünk van kijutni, de még hátra van két meccs (Luxemburg és Azerbajdzsán ellen idegenben– a szerk.), amelyeket nem szabad félvállról venni. Az orosz csapat már 12 éve nem tudott kijutni a vb-re, ezért is nehezedik nagy teher a vállamra. Jók az esélyeink, erős a csapat, de szem előtt kell tartani, hogy Portugália csak egy ponttal van mögöttünk.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Mit gondol, ki nyerheti meg jövőre a vb-t?

Több jelöltem is van. Brazília, mert otthon játszik, és a Konföderációs-kupán is istenien játszott. Argentína egyre jobb, a védelme egyre erősebb. Németország mindig benne van az első négyben, és persze a címvédő Spanyolország is nagy esélyes. De oda kell figyelni Oroszországra és Hollandiára is, igaz, nekünk először ki kell jutnunk.

Minden csapatával nyert bajnokságot, melyik volt a leghúzósabb?

A Real Madriddal megnyert utolsó aranyérem, 2007-ben. A bajnokságból 12 meccs volt vissza, amikor még 9 pontos hátrányban voltunk a Barcával szemben, aztán mégis sikerült nyernünk. Ez akkor korszakos jelentőségű volt, szerintem ekkora ponthátrányt ledolgozni egy ilyen jó csapat ellen, még ma is az volna.

A Milannal, a Juventusszal és az AS Romával is bajnok lett, hol érezte magát a legjobban?

A Milant mondanám, ahol összesen 22 évet dolgoztam játékosként és edzőként, és a kispadon öt éven belül négy bajnoki címet szereztünk. Ez volt a legerősebb csapat, amelyikkel dolgoztam, három éven belül ugyanis háromszor is BL-döntőbe jutottunk.

Melyik volt erősebb, az 1993-as vagy az 1994-es Milan?

Ha egyetlen negatívumot kellene mondanom, az Van Basten 28 éves visszavonulása lenne (az 1993-as, Marseille elleni, 1-0-ra elveszített BL-döntőn még játszott, egy év múlva, a Barca elleni 4-0 során már nem – a szerk.). Az 1994-es nagyon erős csapat volt de Van Basten nélkül olyannak mondanám, mint a mostani Real Ronaldo, vagy a Barca Messi nélkül. Van Bastennel sokkal-sokkal erősebb lett volna az a Milan.

A Barcát 4-0-ra verő Milant össze lehet vetni a 2011-es BL-győztes Barcával vagy a mostani Bayernnel?

Nem lehet húsz év után csapatokat összehasonlítani, másképpen készülnek fel a csapatok. Azóta másképp térképezzük fel az ellenfeleket, és javult a játék minősége, gyorsabb lett. Az akkori Milan játékosai jelenleg csak akkor tudnának megfelelni, ha egyfolytában magas színvonalon teljesítenének.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Elképzelhetőnek tartja, hogy ha Angliában nincsen a Terry-botrány, akkor még mindig ön a kapitány?

Angliáról egyáltalán nem beszélhetek.

Kívülállóként hogy látja, mit lehetne tenni a magyar foci sikeréért?

Minden egyes országban vannak időszakok, amikor működnek a dolgok, de vannak olyanok, amikor nem. Legyünk bátrak, tűzzünk ki komoly terveket, és a szövetség gondoskodjon időben az utánpótlásról. Jó példa erre Németország és Hollandia, ha az utánpótlással kitűzünk egy programot, akkor nagy eredményeket lehet elérni. Ehhez persze komoly befektetésre, sok pénzre van szükség.

Ön szerint a legpiacképesebb magyar játékos, Dzsudzsák Balázs elszerződhet egy olyan csapatba, amely képes lenne a BL-sikerre?

Ha trófeát akar nyerni, akkor a világ legjobb csapatában kell játszania.

Mennyi esélyt lát arra, hogy a magyarok legyőzzék Hollandiát?

A legjobb csapatok ellen nagyon keményen kell játszani. Nem tudom, mi fog történni, de ha a hollandok kísérletezgetni akarnak, és betesznek pár új játékost, akkor a magyaroknak lehet esélyük.