Milan: Innen szép nyerni

Harminckét éve nem rajtolt olyan rosszul az olasz bajnokságban az AC Milan, mint most. Tizenegy forduló és mindössze tizenkét pont. Amíg tavaly hasonlóan nehéz helyzetből felálltak, most nem látni, ki vezetheti ki a csapatot a gödörből. Balotelli kedvetlen, Kaká még nem a régi, a védelem átjáróház. Közben a szurkolók türelmetlenek, Berlusconi lánya a vezetőségben akar váltást, az edző pedig citromdíjat kapott. Ja, és a Barcelona a következő ellenfél.

Amelia - Zambrotta, Yepes, Mexes, Mesbah - Gattuso, Seedorf, Aquilani (Nesta, 82.) - Cassano (F. Inzaghi, 67.), Ibrahimovic, Boateng (Flamini, 56.).

Gabriel - Abate, Zaccardo, Zapata, Constant - Muntari (Saponara, 69.), De Jong, Montolivo - Kaká, Balotelli, Birsa (Niang, 57.).

A két Milan-kezdőcsapat között másfél év az eltérés, a fenti 2012. májusában lépett pályára a Novara elleni utolsó bajnokin, a második pedig hétvégén, a Fiorentina elleni rangadón, amely csak a nevében volt az, a milánóiak ugyanis kilátástalan játékkal szenvedtek 2-0-s vereséget a San Siróban.

Már az egészen elképesztő, hogy egyetlen olyan játékos sincs, aki mindkét találkozón pályára lépett, de ennél sokkal látványosabb az a folyamat, ahogy a Milan másfél év alatt elkezdett lefelé száguldani a lejtőn.

Előbb a legendák, majd a két sztár ment el

Az első komoly változás tavaly nyáron történt, amikor olyan legendák hagyták el a klubot, mint a Massimiliano Allegrivel nem túl jó viszonyt ápoló Clarence Seedorf, a szurkolók között csak védelmi miniszterként emlegetett Alessandro Nesta, a megalkuvást nem tűrő, csupaszív harcos Gennaro Gattuso, ráadásul visszavonult a stílusosan a búcsúmeccsét is eldöntő gólfelelős Pippo Inzaghi is. Ezt még le lehetett nyomni a szurkolók torkán azzal, hogy itt az ideje a vérfrissítésnek; bár ritka az, amikor egy ilyen mértékű átépítést nem érez meg a klub.

Az igazi felhördülést az okozta, amikor a csapat két legpiacképesebb játékosát, Zlatan Ibrahimovicot és Thiago Silvát elengedte a klub, kettőjükért 63 millió eurót fizetett a PSG. Ezt a döntést már nehezen lehetett védeni, a Milan vezetősége azonban azzal indokolt, hogy a klub anyagi helyzete miatt szükség volt a bevételre. Ráadásul azzal, hogy nem kell Ibrahimovicnak 2015-ig évi kilenc-, Thiago Silvának pedig 2017-ig évi hatmillió eurót kifizetni, komoly összegeket spórol meg a klub.

Allegri alatt már szinte imbolyog a kispad, de még még ő az edző Forrás: AFP/Giuseppe Cacace

Allegri tehát azt a feladatot kapja, hogy a romokból építsen csapatot, miközben az ilyen-olyan okból távozó sztárok pótlása nem történt meg. Ezek után kevesen csodáloztak rajta, hogy a Milan hazai pályán ki tudott kapni olyan, félelmetesnek nem nevezthető csapatoktól mint a Sampdoria vagy az Atalanta, és az első tíz fordulóban mindössze tizenegy pontot gyűjtött.

Mindig volt, aki vezér tudott lenni

A Fiorentina elleni 1-3-as hazai vereség után a vezetőség elbeszélgetett Allergrivel, és hogy ennek volt-e a hatása, vagy csak ennyi idő kellett, hogy összeérjen a csapat, nem tudni, mindenesetre jött egy ötmeccses veretlenségi széria a bajnokságban, benne egy négyes győzelmi sorozattal. Ebben az időszakban az a Stephan El Shaarawy vitte a vállán a góljaival a Milant, aki Ibrahimovicék mellett még csak kiegészítő ember volt egy idénnyel korábban, a 22 bajnokin neki jutó 798 perc legalábbis ezt mutatja.

A 2013-as év elejére aztán összerázódott a csapat, és ezt legjobban a Barcelona elleni BL-nyolcaddöntő első felvonása mutatta meg. A Milan masszív védekezéssel megfojtotta Messiék játékát, és Boateng, valamint Muntari góljaival kétgólos előnyt szerzett. A visszavágó aztán csúnyára sikerült, a Messi korai góljától bepörgő Barca már a félidőre ledolgozta a kétgólos hátrányát, és végül 4-2-es összesítéssel ment tovább, de a Milan-drukkereket az vigasztalhatta, hogy a bajnokságban a télen megszerzett Balotelli, valamint a várakozáson felül teljesítő Pazzini vezérletével a csapat egyre közelebb került a BL-t érő harmadik helyhez.

Hogy milyen erős volt az egység, azt mutatja, hogy mind a szurkolók, mind a játékosok kiálltak a Berlusconi által az egész szezonban nyomás alá helyezett Allegri mellett, aki, igaz kényszerből, de bátran nyúlt a fiatalokhoz, a 20 éves De Sciglio és El Shaarawy, valamint a 18 éves Niang is sok lehetőséget kapott a szezonban. Ráadásul tudta kezelni a kezes báránynak nem mondható Balotellit is, aki 13 meccsen 12 gólt lőtt, és a drámaian alakuló, sienai utolsó bajnokin ő harcolt ki - igaz, erősen vitatható körülmények között - és lőtt be egy büntetőt, aki kellett a Milan utolsó pillanatos fordításához, amely végül BL-t ért.

Berlusconi inkább a perekre költ, mint a csapatra

Akik azt várták, hogy nyáron majd bevásárol a Milan, azoknak csalódniuk kellett, igaz, az előzményeket tekintve nem sokan lepődtek meg azon, hogy a klub nem aktivizálta magát a játékospiacon. A Milan alelnöke, Adriano Galliani többször eljátszotta már, hogy az utolsó pillanatban, bőven áron alul szerzett meg nagy neveket, és Kaká visszahozatalával most is igyekezett a szurkolók kedvében járni, bár a brazil aranylabdás némileg zsákbamacskának számított, hiszen nem lehetett tudni, mennyire zökkentették ki a Realnál epizódszereplőként töltött évek.

Az előző idényben a Mexes, Zapata páros egész jól összeállt a védelem közepén, de az igazán megnyugtató megoldást az jelentette volna, ha érkezik még egy minőségi belső védő, és bár Matías Silvestre és Jherson Vergara is erre a posztra lett igazolva, egyikük hallatán sem dörzsölhették a tenyerüket a Milan-drukkerek.

A Milan-nevelés Matri (balra) 11 millió euróért jött a Juventustól, de egyelőre nem váltotta be a reményeket Forrás: AFP/Olivier Morin

Abba, hogy Berlusconi már nem önti a pénzt számolatlanul a Milanba belejátszanak az ellene indított perek, Fininvest nevű cégének példáuk egy régóta húzódó ügy miatt 494 millió euró kompenzációt kell fizetni egy rivális médiatársaság, a CIR számára. Az elmúlt években többször is felvetődött, hogy a Berlusconi család eladja a klubot, az albán milliárdost, Rezart Tacit, valamint a Manchester City arab tulajdonosait is emlegették lehetséges vevőként. Aztán az üzletből semmi se lett.

Hiába a spórolás, ha nem lesz BL

A bajnokság előtti beharangozókban a Milant nem soroltuk a bajnokesélyesek közé, éppen azért, mert a tavalyi szezon és az átigazolások elmaradása után kiszámíthatatlannak találtuk a csapatot, főleg azt látva, milyen izmos lett a Juventus, a Napoli és a Fiorentina.

Az idény első nagy feladatát megoldotta a csapat, a PSV-t kiejtve feljutott a főtáblára, de a bajnokságban újra borzasztóra sikerült a rajt: váratlan vereség Veronában és Parmában, elbukott rangadó a Juvéval és a Fiorentinával szemben, döntetlen a Bologna és a Torino ellen, ezek együtt azt eredményezték, hogy tizenegy kör után tizenkét pontja van a csapatnak, amely a tizenegyedik helyhez elég.

Az első hely tizenkilenc, a még BL-t érő harmadik tizenhat pontra van, vagyis úgy tűnik, jövőre maximum az Európa Ligában indulhat a csapat, azaz hiába a spórolás, a BL-bevételek kiesésével (a főtáblára jutás idén 8,6 millió eurót, a főtáblán minden győzelem 1 millió eurót ért, ugyanez az EL-ben 1,3 millió és 200 ezer euró) komoly anyagi veszteség érheti a klubot.

Nehéz pontosan meghatározni, mi is a baja a mostani Milannak, de az tény, ahogy az Allegri-korszakban szinte végig, most is rengeteg az izomsérülés, így sosincs pályán a keret alapján legjobb csapat, ráadásul a védelem nem állt össze - 19 gól 11 bajnokin -, és főleg a levegőben sebezhető, tavaly is a piros-feketék kapták a legtöbb fejesgólt a Serie A-ban.

A szurkolók türelme fogytán

Elölről nagyon hiányzik El Shaarawy és Pazzini, Balotelli pedig egyelőre nem a tavaszi formáját hozza, hanem teljesen kiszámíthatatlan, amikor épp motivált, akkor odateszi magát, de sokszor kedvetlenül lézeng a pályán, ami miatt volt is összetűzése Allegrivel. Hogy nem menthetetlen a csapat, azt a Barcelona elleni BL-csoportmeccs mutatta, amikor a Milan úgy hozta az 1-1-et, hogy egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet, Kaká régi fényében tündökölt, Mexes és Zapata tanárian takarított hátul, De Jong és Muntari pedig folyamatosan zaklatta a Barca középpályásait.

Főleg az akkor látott produkcióhoz lehetett elkeserítő a szurkolók számára, amit a Fiorentina ellen láthattak a hétvégén, a csapat az első félidő első felében még egész lendületes volt, aztán Vargas szerencsés gólja után mintha kihúzták volna a dugót: gépies daralás, rengeteg hiba, semmi kreativitás, és a második félidőben már a hit sem látszott.

Kaka a madridi kitérő után a vébéért hajt a Milanban Forrás: AFP/Olivier Morin

Most már a szurkolók türelme is fogytán, ahogy azt az ultrák vezetője, Luca is jelezte a Gazzetta dello Sportnak adott nyilatkozatában. "A fő bűn a nyári átigazolási időszak volt. Drapérián kértük a vezetőséget a csapat, főleg a védelem és a középpálya megerősítésére, amire a válaszuk annyi volt, hogy ne a szurkoló igazoljon. Ez igaz, de láthatjuk az eredményeket. Minden csapat erősített rajtunk kívül. Persze könnyű lenne a játékosokat okolni az eredmények miatt, hiszen ők vannak ott, ők játszanak. A felelősség azonban mindenkié, kezdve a vezetőséggel. Tudjuk, hogy a Milan nem egy ország, de túl nagy itt az anarchia".

Közben a vezetőségben is zajlanak az események, Berlusconi lánya, az igazgatósági tagként tevénykedő Barbara ugyanis váltást szorgalmazna a menedzsmentben, a tudatos tervezést és a játékosmegfigyelő-hálózat kiépítését hiányolva, de tagadta, hogy ezzel azt sugallta volna, hogy Gallianinak mennie kell.

Közben a bizalom Allegeri iránt töretlen, de az edző az egyik tévécsatornától megkapta az Arany Tapír-díjat, amelyet azoknak ítélnek oda, aki egy időszakban a leggyengébb teljesítményt nyújtotta. Ilyen előzmények után látogat a Milan szerdán a Barcelonához a BL negyedik fordulójában. Ahogy a mondás tartja, innen szép nyerni.