Wolfsburgnak van egy kétszeres BL-győztes női focicsapata. Gondoltuk, úton-útfélen belebotlunk majd a rajongókba, végül örültünk, hogy egy drukkerrel sikerült találkoznunk. A Volkswagen városában augusztusban teljes a csend, a 120 ezres település lakóinak körülbelül a fele ugyanis az autógyárban dolgozik, és nyáron a többség szabadságon van. Az éttermek üresek, alig jön-megy pár autó (tízből kilenc - az egyes Golftól a bogár kabrióig - természetesen VW), és ezek szerint a drukkerek is elhagyták a várost.
Sétálunk a csodálatos stadion tövében - szinte hihetetlen, hogy a 30 ezres aréna 2006-ban nem volt vb-helyszín -, sehol egy lélek, egy Fan Club feliratú ajtó viszont tárva-nyitva áll. Besétálunk, és egy elég rendetlen, de sörcsappal feltuningolt helyre érkezünk. A földön egy pár zokni és egy edzőcipő, bent egy tizenhat körüli srác.
A női csapat említésére vakarja a fejét, nincs ötlete, kit kérdezhetnénk Wolfsburgban a világ legjobb csapatáról. Legalább annyiban segít, hogy leírja, hogy hívják a férficsapat szurkolóinak a törzshelyét: Gatstatte Klause. “Hátha ott találtok valakit!” - javasolja. Wolfsburgi látogatásunk előtt írtunk öt-hat szurkolói klubnak, közben beesett egyetlen válasz, Michael Wellmann azt írja, találkozhatunk, legyen a helyszín a Klause. Rendben.
A szurkolói törzshely a régi Wolfsburg-stadion kapuin belül van, alig lehet megtalálni. A Google térképe nem ismeri, négy embert is megkérdezünk, hol van, ketten nem tudják, miről van szó, ketten pedig egy szomszéd faluba akarnak elküldeni. Végül megtaláljuk a helyet, a stadionon belül némi lépcsőzés után, egy nagyon eldugott helyen.
A hely kong az ürességtől, a falról Wolfsburg-zászlók, csapatképek, érmek lógnak. Egy srác ül a pultnál, sört kortyolgat, a pincérrel beszélget. Ő az. “Mondtam Zsanettnak, jöjjön ő is ide, de bár már nem sérült, nem tudott eljönni, a csapat Ausztriában edzőtáborozik" – vág rögtön a közepébe a 30 év körüli Michael, aki jól tudja, hogy minket a leginkább az érdekel, milyen szerepe volt, van és milyen lehet majd később a csodacsapatban a Wolfsburg magyar kiválóságának, a tavaly tavasz óta súlyos bokasérüléséből lábadozó Jakabfi Zsanettnek.
"Tudja, hogy itt vagy, ha megrúgsz, idejön, és megvéd” - viccelődik a drukker tört angolsággal. “Zsanett ismer engem, mondjuk a férfi csapatból Luiz Gustavóval nem tudnék így üzenetet váltani" - teszi hozzá.
A női csapat, mely 2013-ban Bajnokok Ligáját, bajnokságot és német kupát nyert, egy évre rá - tehát pár hónapja - pedig címet védett a Bundesligában és a BL-ben is, éppen itt, a régi arénában játssza a meccseit - igaz, már nem sokáig. “A szurkolóknak ez az igazi stadion, a 2002-ben épült újat a pénz arénájának tartják. De fél év múlva már a lányok sem itt fognak játszani, épül nekik is egy vadonatúj stadion” - folytatja Michael.
A régi aréna ütött-kopott, de az azért túlzásnak tűnik, hogy parlagon heverjen - márpedig egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa. Néhány hete még 13 ezer szurkoló ünnepelte itt, amint a Vfl a záró fordulóban 2-1-re legyőzte a magyar származású, német válogatott Dzsenifer Marozsánnal felálló, második helyezett Frankfurtot, besöpörve ezzel az újabb bajnoki címet.
Michaelnek mégsem ez a legnagyobb élménye, hanem a 2013-as triplázás. “Egy hétig ünnepeltem, annyira örültem a BL-sikernek” – emlékszik vissza a Lyon ellen Londonban, a Stamford Bridge-en aratott 1-0-s győzelemre. Azon a meccsen játszott Jakabfi is (a 78. percben cserélték le), idén viszont a sérülése miatt ki kellett hagynia a világklasszis brazil Martával felálló svéd Tyresö elleni finálét - amely pedig roppant emlékezetes volt, a Wolfsburg 2-0-s hátrányból fordított 4-3-ra.
"Zsanett nagyon jó, villámgyors és technikás futballista, de ez a súlyos sérülés nagy probléma. Régóta a partvonalon kívül van, a csapatnak nélküle is jól megy, de én azt mondom, képes lesz visszaküzdeni magát a kezdőbe, mert kulcsjátékos. Egyenes embernek ismertem meg, aki tudja, hogy mit akar. Ha lenne rá lehetősége, most is biztosan itt ülne mellettünk" – méltatja a magyar játékost Michael.
Azt mondja, a 2009-ben aranyérmet nyert férficsapatot is szereti, de a nőknél sokkal családiasabb a légkör. "A férfiak meccsén 2000 rendőr vigyáz a rendre, itt kettő. Ott esetleg megütik egymást a drukkerek, itt együtt söröznek." Kisétálunk a sörözőből, akár a pályára is bemehetnénk, közben Michael a lépcső alatti placcra mutat. Itt szoktak együtt ünnepelni a játékosokkal. "Itt találkozunk velük meccsek után, mi nagyon szeretjük őket, ők pedig minket. Szerintem ez a sikerek egyik kulcsa."
Amit eddig elértünk, már csak a múlt
Jakabfi Zsanettel távolléte miatt személyesen nem találkozhattunk Wolfsburgban, de írásban válaszolt a kérdéseinkre.
Hogy van, felgyógyult a sérüléséből?
Igen, már jó három hete nincsen mankóm, azóta folyamatosan, lépésről lépésre haladok mindenféle fájdalom nélkül. Nagyon jó érzés.
Mennyire volt nehéz ez az időszak?
Minden sérülést nehéz időszak követ, de most talán kicsit nehezebb volt, hiszen meg is operáltak, és közben vizsgáztam is.
Mivel biztatták a csapattársak, az edzők?
Annyira nem voltam magam alatt, hogy nagyon vigasztalni kellett volna, az ember megtanulja a helyükön kezelni a dolgokat.
Mire számít, milyen szerepe lesz a csapatban, ha visszatér?
Az én titkom, hogy nem tervezek előre, örülök, hogy ha a focipályán lehetek, edzhetek és újra normális életet kezdhetek. Minden más jön magától.
A Wolfsburg megnyerte az előző két BL-t, mi az, amiben jobb a többi csapatnál?
Amiben jobbak vagyunk, az mindenképpen az összetartás a pályán kívül.
Milyenek a körülmények Wolfsburgban?
Minden adott, hogy egy játékos jol érezze magát. A hangulat felemelő, ilyen sikerek után nem is várnék mást, viszont tudjuk, hogy amit eddig elértünk, az már csak a múlt. És ahhoz, hogy a céljainkat elérjük, keményen kell edzenünk, hiszen ellenünk mindenki 110 százalékot fog adni majd. Elég népszerü a női foci nálunk, az utolsó, Frankfurt elleni meccsünk telt házas volt.
Meg lehet élni a női fociból?
Pillanatnyilag igen, de ez nem szól életünk végéig, ezért szereztem meg a hivatalnoki állásom.
Mik a tervei, az álmai a focit illetően?
"Az álmodozás az élet megrontója." A hosszú sérülés után csak egészséges szeretnék lenni.
Mit lehetne tenni, hogy a magyar női foci jobb legyen? Ön szerint most jó úton jár?
Nehéz véleményt alkotni, de ahogy a volt klubom, az MTK sikereit és a támogatást a női válogatottaknál nézem, úgy érzem, hogy tettünk egy lépést előre.
