Storcknak fogalma sincs játékosai fizikai állapotáról

Bernd Storck, a magyar fociválogatott szövetségi kapitánya két teljesen különböző meccsre készül Norvégia ellen, és szerinte mindkét szituációra megvan a válogatott megfelelő eszköztára. A biztos védekezés elsődleges fontosságú, csak erre építve vállalhat majd kockázatokat. A rúgd és fuss nem az ő stílusa, fejben kell gyorsnak lenni, nem vagdalkozásban. Interjú.

• Sportigazgatóként érkezett, és azonnal konfliktusba keveredett a magyar szakmával.
• Dárdai Pál távozása után négy mérkőzésre, majd a pótselejtezőkre kapott megbízást.
• Szerinte nem szabad állandóan a múlttal foglalkoznunk.
• Úgy gondolja, az ő keze alatt is sokat fejlődött a csapat.

Mi volt az első reakciója, amikor megtudta, hogy át kell vennie Dárdai Páltól a magyar válogatottat?

Nem sokkolt a hír, hiszen egy hosszabb folyamat vezetett idáig, és mire véglegessé vált a döntés, fel voltam rá készülve. El volt döntve, hogy ha Dárdai nem tudja folytatni, akkor én veszem át a helyét. Az ilyen helyzetek mindig nagyon kényesek, így nekem is az volt a célom, hogy minél kevesebb zökkenővel menjen végbe az átállás. Azt szerettem volna, ha a játékosaim úgy érzik:

semmi sem változott, minden megy tovább a maga útján.

Ez a filozófia később megjelent a vezetési elveim között is, például azok a játékosok, akik addig jól teljesítettek, nálam is élvezték a bizalmat, akár a kulcsposztokon is.

A folytonosság híve Fotó: Polyák Attila - Origo

Négy meccs után akár arról is beszélgethetnénk, mi vár ránk az Európa-bajnokságon, de egyelőre csak a pótselejtező a téma. Nem bánt meg semmit a döntései közül?

Amikor átvettem a csapatot, az volt az elsődleges cél, hogy ne veszítsünk el egyet sem a hátralévő csoportmeccsek közül. Nem volt éppen könnyű helyzet, rögtön a románokkal találkoztunk, ráadásul több meghatározó játékosunk nemhogy nem volt játékban, de klubkereséssel töltötte a felkészülési időszak jelentős részét. Sérülésekkel, sárga lapos eltiltásokkal is számolnom kellett.

A csoport harmadik helye volt a kitűzött cél, ezt teljesítettük, ez egy siker.

Olyan lehetőség előtt áll a magyar labdarúgás, amire 1972 óta nem volt példa.

Akkor ezek szerint a pótselejtező nem a belfasti végjátékért kapott büntetés, hanem a csoportban mutatott teljesítményünk jutalma?

Nekünk a saját utunkat kell járni. Téves az a nézőpont, hogy mások eredményeitől tesszük függővé a saját sorsunkat, eredményeinket vagy megítélésünket. A pótselejtezőt saját jogon vívtuk ki, megdolgoztunk érte, és hangsúlyozom: ez volt a kitűzött cél és az elvárás is. Ez persze nem jelenti azt, hogy közben ne követtünk volna el hibákat.

Kyle Lafferty gólja miatt nem jutottunk ki egyenes ágon az Eb-re Forrás: MTI/EPA/Andrew Paton

Például?

Maradjunk az északírek elleni meccsnél. Alapvetően egyéni hibák sorozata vezetett el a gólig, de lényegében csapatként rontottunk. Az utolsó 15 percben mindössze 33 százalékban birtokoltuk a labdát egy emberhátrányban játszó ellenféllel szemben. Ez hiba, nem koncentráltunk eléggé, és feladtuk az addigi stílusunkat.

Ez ugyanakkor nem egyszerű elhatározás kérdése.

A futball alapvetően fizikális játék. Ha valakinek nem tökéletes az edzettségi állapota, akkor dekoncentrálttá válik, rossz döntéseket hoz, kapkodni kezd. Márpedig azt el kell fogadni, hogy az edzettségi szintünk nemzetközileg nem kiemelkedő, ráadásul az északírek az örökös ívelgetéssel rengeteg fizikai párharcba kényszerítettek bele minket.

Sokan gondolják, hogy a norvégok számunkra nem rossz ellenfelek, mert nincsenek kiemelkedő, nemzetközi klasszisaik, akik egyedül is képesek lennének eldönteni egy kiélezett meccset. Csakhogy a mi kulcsembereink sincsenek csúcsformában.

Kire gondol?

Király Gábor az utolsó 7, kaput eltaláló lövésből 6 gólt kapott a válogatottban.

Nem akarok belemenni abba, hogy ki fog kezdeni Norvégia ellen. Addig még van időnk, ezt a jövő dönti majd el.

Az utóbbi meccseken miért Király volt a válogatott kezdőkapusa? Mi szólt mellette?

Ahogy mondtam: amikor átvettem a válogatottat, az volt a célom, hogy a játékosaim a váltásból semmit se vegyenek észre. Király jól teljesített a kapuban, zsinórban hozta le a gól nélküli meccseket, nem láttam indokoltnak a váltást. Edző és játékosok között fontos a bizalom. Kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, és kellően tapasztalt. Mindkettő fontos tényező.

Juhász Roland a sárga lapjai miatt eltiltott Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Norvégia ellen nem lehet ott a pályán Juhász Roland sem.

Tény, ez nem örömhír, de a csapat korábban is megmutatta, hogy nélküle is képes helytállni, ráadásul váratlan helyzetben: sérülése miatt Románia ellen a 25. percben le kellett cserélnem. Korábban ő is számos bírálatot kapott, de én bízom benne. Megszolgálta, hogy egy-egy esetleges hiba után is kitartsunk mellette.

Dzsudzsák Balázst is sok kritika éri Törökországban, és az utolsó két válogatottmeccsen sem nagyon villogott, ő sem elégedett a saját teljesítményével. Felhívta, beszélgettek róla, hogy mi a probléma?

Balázs a csapatkapitányom, ez nagyon sokat jelent.

Ezzel persze a teher is megnő a vállán, de nem hátrál meg a felelősség elől. Szerintem az az egyetlen gond, hogy nem tudott megfelelően alapozni a szezon előtt, bizonytalan volt a sorsa, sok volt körülötte a hercehurca.

A sorsolás előtt azt mondta, kontrajátékra rendezkedik be a csapat. Fenntartja ezt?

Ennél a kérdésnél alapvetően vissza kell térnünk a játékosok kondíciójára. Gondoljon bele: amikor megkapom a játékosokat, fogalmam sincs, ki, milyen fizikai állapotban vannak, én viszont nem tehetem ki őket megterhelő teszteknek a pótselejtező előtt. A légiósokról még csak-csak vannak mérési eredményeink, de a hazaiak közül csak a Fradi-játékosokról.

Több konkrétumot, mérési eredményt szeretne látni a magyar fociban Fotó: Polyák Attila - Origo

Hogyan lehetséges ez?

Az a helyzet, hogy ezen a téren fejlődnie kell a magyar labdarúgásnak. Demagógia lenne összehasonlítani a német viszonyokkal, de ettől még a tény tény marad:

a magyar játékosok fizikai állapotáról nincsenek időszakos felmérések, teszteredmények.

A szövetséggel együttműködve dolgozunk a problémán, különböző programokat is meghirdettünk a területen, de a fejlődéshez partnerekre is szükség van. Mit gondol, hány klub jelezte, hogy érdekelné a lehetőség?

Tényleg tippeljek? Húsz százalék.

Majdnem. Három csapat, vagyis 25 százalék. Szerintem ennél sokkal nyitottabbnak kellene lenni az innovációra.

Visszatérve a norvégok elleni játékunkra...

Ahhoz, hogy az ember diktálni, kontrollálni tudjon, fizikum, állóképesség szükséges. A mi célunk az kell, hogy legyen, hogy lerövidítsük a felesleges labdabirtoklási fázisokat, más szóval célra törően kell játszanunk, minden támadásunkból kihozva a maximumot. Lehet mondani, hogy a kontrajátékhoz is jó fizikum kell, sok sprint, beindulás, de én azt mondom, elsősorban fejben kell gyorsnak lenni. A döntéseink gyorsasága fontosabb, mint a lábunké.

Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy vagdalkozást szeretnék látni.

A rúgd és fuss nem a mi stílusunk.

Hogyan lehet kompenzálni a hiányosságainkat úgy, hogy közben az erényeink se sérüljenek? Fotó: Polyák Attila - Origo

Korábban a románok vagy a görögök ellen is jól működött a védekezésünk, de cserébe olyan messze játszottunk az ellenfél kapujától, hogy nem tudtunk hatékonyan helyzetbe kerülni. Norvégiában hogyan oldjuk majd fel ezt a dilemmát?

Az átrendeződés valóban a játékunk egyik kulcsa lesz. Persze meg lehet próbálni néhány hosszú labdát, de alapvetően annak a híve vagyok, hogy a játékot a védelemből kell felépíteni a labdaszerzés után.

Átrendeződés

Transition playnek, magyarul átrendeződésnek nevezzük azt a folyamatot, amely során egy csapat feladata és szerepe a labdabirtoklás változása miatt átalakul védekezésből támadásba – vagy fordítva. A futball a labdabirtoklás folyamatos változásáról szól. Az egyik csapat védekezik és megpróbálja megszerezni a labdát, míg a másik gólhelyzetek kialakítására és gólszerzésre tör. A labdabirtoklás minden váltásakor megkezdődik a csapatok átrendeződése, éppen ezért akkor a legsebezhetőbbek a védelmek.

Ebben számítok a gyors játékosainkra, de ahogy mondtam, a döntési sebesség még inkább fontos. Az első mérkőzésen a stabil védekezés a legfontosabb, és az, hogy ebből hogyan tudunk átmenni támadásba. Ehhez négy csatárunk is van, alig várom, hogy megkérdezze, kezdő lesz-e Böde.

Nem én hoztam fel.

Minden támadónknak megvan a maga erénye. A szurkolóknak meg kell érteniük, hogy nem a nevek számítanak, hanem a játékkörülmények, a környezet. Böde Dani egy befejezőcsatár, ott kell tartani a tizenhatos környékén ahhoz, hogy kamatoztatni tudjuk a képességeit. Szalai például egészen másban jó, és az sokkal kevésbé látványos, de a csapat szempontjából nem kevésbé fontos. Van, akinek a támadások felépítésében kell részt vennie, és van, akinek be kell fejezni őket.

Böde Dániel akkor igazán veszélyes, ha az ellenfél tizenhatosán futballozhat Forrás: MTI/Illyés Tibor

Eddig a legtöbbször 4-4-1-1-es felállásban játszott a csapata, ami védekezésre remekül alkalmas, de két belső középpályással nem lehet kontrollálni a pálya közepét. Norvégiában is lemond majd erről?

A cél, hogy kompakt legyen a válogatott, hogy együtt mozogjanak a csapatrészek. Ezzel sok mindent kompenzálni lehet. Aztán majd mérlegeljük, milyen kockázatokat vállalunk fel, például a szélső védők mennyire segíthetik a támadásokat, vagy mennyire toljuk fel a védekezésünket. Azt se felejtsük el, hogy két párharcra készülünk, mégpedig két különböző párharcra. A lényeg, hogy meglegyen a rugalmasság, az alkalmazkodókészség a csapatban. Ha kell, át tudunk állni 4-2-3-1-es vagy 4-1-4-1-es alakzatra, ami azért fontos, mert az első vonallal nyomás alá tudjuk helyezni az ellenfél teljes védelmét, mind a négy embert. Persze ennek is van kockázata, de a lényeg, hogy maga az eszköz ott van a kezünkben. Ebben például nagyon hasznos lehet Szalai.

Sokat említi a kiszámított kockázatvállalást. Egy olyan meccsen, amikor mindenkin óriási a nyomás, hogyan készülünk az ellenfél legveszélyesebb fegyverére, a rögzített játékhelyzetekre: emberfogással vagy zónavédekezéssel?

Mindkettőnek van előnye és hátránya. Az emberfogás esetén elég egy hiba, és máris kész a baj. A zónavédekezés viszont jóval összetettebb feladat, több komplikáció léphet fel. Kapunk egy jó elzárást, vagy két védőnk összefut, bármi közbejöhet, ami a játék természetes része. Tartani fogjuk magunkat az eddigiekhez: ha a védelmi vonalon belülről jön a labda, mint például szögletnél, akkor embert fogunk a tizenhatoson belül, nálam mindig ez a szabály. Ha a mezőnyből érkezik a beívelés, és szemben állunk a labdával, akkor területet védünk.

A védelmünknek egy az egyben kell majd helytállnia a tizenhatoson belül Forrás: MTI

A meccs előtti végső döntéseket egyedül hozza majd meg, vállalva a teljes felelősséget, vagy konzultál a kollégákkal: Dárdai Pállal, Thomas Doll-lal, esetleg a Norvégiában megfordult játékosokkal és edzőkkel?

Természetesen minden eszközt kihasználok. Egyeztetek Dárdai Pállal, hiszen két norvég válogatott is játszik a keze alatt. Beszélek Doll-lal a fradisták állapotáról, és felveszem a kapcsolatot a Norvégiában dolgozó kollégákkal is.

De a döntés, és ezzel együtt a felelősség is, az enyém. A saját utamat járom.

Mi lesz a pótselejtezők után: megmarad a kettős pozíciója?

Ez még nagyon messze van, felesleges is beszélni róla. Most semmi más nem fontos, csak az előttünk álló két meccs.

Az interjú hétfőn, a válogatott stábjának átalakítása előtt készült.

Möller jött, hárman távoztak

A játékosként világ- és Európa-bajnok Andreas Möller is csatlakozik a norvégok elleni Európa-bajnoki pótselejtezős párharcra készülő magyar válogatott újjáalakuló szakmai stábjához. Bernd Storck ugyancsak számít Szélesi Zoltán és Holger Gehrke kapusedző munkájára, míg az eddigi pályaedző Szabics Imre mellett Andrusch József kapusedző és Sallói István játékosmegfigyelő is távozik.