Vágólapra másolva!
Bár a szezon első két, igazi rangadóját elvesztette a Juventus az Inter, majd a Milan ellen, a Serie A 2016/2017-es idénye éppen ellentétes végeredményt hozott: Massimiliano Allegri csapata történelmet írt, miközben Lombardia nagyjai olyan mélyre süllyedtek, mint még soha. 

A Juventus a Serie A 37. fordulójában 3–0-ra lelépte a kiesés elől menekülő Crotonét, ezzel sorozatban hatodik alkalommal lett bajnok a csapat, összességében pedig a 33. aranyérmét nyerte – igaz, a torinóiak továbbra is 35 bajnokságot tartanak számon, mert nem ismerik el, hogy jogosan vettel el tőlük két scudettót.

Le6endás lett a Juventus

A Serie A 1929-ben kezdődő történelmében még egy csapatnak sem sikerült egymás után hat bajnoki címet szerezni, a Grande Torinónak és az Internek volt ötös szériája.

Tavaly a Hi5tory szlogennel ünnepelt a Juve, idén a Le6end mottó került elő.

A történelmi sikerből is kiemelkedik hat játékos: Gianluigi Buffon, Andrea Barzagli, Giorgio Chiellini, Leonardo Bonucci, Stephan Lichtsteiner és Claudio Marchisio mind a hat bajnoki győzelmet a klubbal ünnepelte.

Hat játékos minden bajnoki címből kivette a részét juventus.com

Pedig a szezon nem indult éppen erősen a csapat számára: Massimiliano Allegri csak nehezen tudta beépíteni a csapatba az új igazolásokat, márpedig elég nagy volt a mozgás a keretben: érkezett többek között a 90 milliós Gonzalo Higuaín, Miralem Pjanic (32 millió euró), Marko Pjaca (23 millió euró), Juan Cuadrado (kölcsönvétel díj: 5 millió euró), Mehdi Benatia (ingyen) és Dani Alves (ingyen), miközben távozott Pogba, Morata, Pereyra, Zaza, Padoin és Isla is.

Gyengén indult a szezon

Elsősorban a kulcsembernek szánt Pjanic posztjának megtalálása bizonyult nehéz feladatnak, Allegri a 3-5-2 több szerepkörében is erőltette, de csak nem akart összeállni a Juve játéka. A csapat a bajnokság első két rangadóját is elvesztette az Inter (2–1), és a Milan (1–0) ellen, és a BL-ben is zsenge volt a rajt: 0–0 a Sevilla ellen otthon, a Lyont ordas mázlival, és Buffon bravúrjaival verte idegenben a Juve (0–1), de otthon már egy gyalázatos meccsen csak 1–1-es döntetlen született a franciák ellen.

Eközben a szurkolók leginkább azzal voltak elfoglalva, hogy a Serie A történetének legdrágább játékosa, Gonzalo Higuaín egy pókhasú hobbifocista megjelenésével, jóllakott kis felhőként lebegett be Torinóba.

A középcsatár végül 24 találattal csak a negyedik helyen zárt a góllövőlistán (1. Dzeko 29, 2. Mertens 28., 3. Belotti 26 góllal), a BL-ben pedig szerény 5 gólt szerzett, de kettőt ezek közül is a Dinamo Zagreb ellen, miközben az egyenes kieséses szakasz hét összecsapásából mindössze egyen szerzett gólt, igaz a Monaco ellen rögtön kettőt is, ám a döntőben aztán emberhátrányt jelentett a Real Madrid ellen.

Higuaínt nem kímélték a szurkolók Forrás: Twitter

Az argentin mellett pocsékul futballozott a szezon elején, például, Hernanes is, akit a vezetőség Kínáig ebrudalt a télen, és nem sok választotta el ettől Dani Alvest sem – legalábbis a szurkolók óhaja szerint.

Allegri mesterhúzása hozta meg a feltámadást

A váltást a január hozta el: a Fiorentina elleni vereséget követően (2–1) a csapat felhagyott az addig erőltetett 3-5-2-es szisztémával, melynek a helyét a 4-2-3-1-es hadrend vette át.

Ez lehetőséget adott Allegrinek, hogy a négy legjobb támadóját (Higuaín, Mandzukic, Dybala, Cuadrado) egyszerre a pályán tartsa.

A váltással megtáltosodott a Juventus – így győzte le például a BL-ben a Barcelonát –, és áprilisra gyakorlatilag biztossá vált, hogy Allegri csapata megszerzi zsinórban hatodik elsőségét is. Az már csak hab volt a tortán, hogy a bajnoki cím előtt néhány nappal a Juventus az Olasz Kupát is begyűjtötte, miután simán verte a tavasszal nagyot menő, de a Juve ellen valahogy mindig megjuhászodó Laziót a döntőben (2–0). Eközben a sokat szidott Pjanic és Dani Alves a csapat húzóemberévé nőtte ki magát, ismét bizonyítva Giuseppe 'Beppe' Marotta zsenijét.

Giuseppe Marotta (b) ingyen szerezte meg Dani Alvest a klub számára – az ügylethez Fabio Paratici (j) sportigazgató is csak tapsolhatott Forrás: AFP

A Juventus átigazolásokért is felelős ügyvezető igazgatója 2010-ben került a klubhoz.

Első évében 11 játékostól szabadult meg, köztük David Trezeguet-től és a brazil Diegótól, de ezzel együtt is csak a hetedik helyen végzett a csapat.

Ekkor jött Marotta tökéletes húzása Antonio Conte kinevezésével, amely rögtön meghozta a bajnoki címet, a történelmi sorozat kezdetét, és zsinórban szerzett hat scudetto után sem látszik, jövőre ki foghatná meg a csapatot.

A római csúcs is csak ezüstöt ért

A bajnokság második helyén ismét az AS Roma végzett, melynek szezonjáról mindent elmond Luciano Spalletti kirohanása

– jelentette ki erősen feldúltan a Milan elleni 4–1-es idegenbeli siker után május elején. A felháborodásának az volt az oka, hogy a győzelem ellenére tüntetett ellene a római tábor, amiért a 85. percben, utolsó cseréjét kihasználva nem Francesco Tottit, hanem Bruno Perest küldte pályára, így a legenda nem tudott elköszönni a San Sirótól.

Amikor idejöttem, mindenki számára egyértelművé tettem, hogy nem Totti szobrát szeretném építeni, erre tessék, ez van. Legközelebb tán szavazást kéne tartanom a szurkolók bevonásával, és aki a legtöbb voksot kapja, az kezd majd, nem?" – füstölgött a maestro.

Francesco Totti búcsúját a legtöbb futballszurkoló megkönnyezte Forrás: AFP

Jó (rossz?) szokásának megfelelően a Roma ezúttal is képtelen volt kiegyensúlyozott szezont produkálni.

Spalletti csapata szemet gyönyörködtető játéka képes, ha olyan napja van,

ilyenkor a Juvénak vagy az Internek is gurít egy hármast, a Fiorentinának vagy a Milannak meg egy négyest, miközben képtelen legyőzni a kiesés ellen küzdő Empolit vagy Cagliarit. Ennél már csak akkor csinált nagyobb butaságot a csapat, amikor oda-vissza kiállítással zárta a Porto elleni BL-selejtezőt, és nem jutott fel a főtáblára.

Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a Roma által megszerzett 87 pont igencsak jó teljesítmény,

sőt a legjobb, amit az utóbbi időszakban teljesített a klub, mely az elmúlt 5 bajnokságot mind alacsonyabb pontszámmal zárta (80, 85, 62, 56, 63 pont). A szurkolókat ez persze aligha vigasztalja majd, hiszen egyrészt nem lett meg a scudetto, másrászt a szezon végén visszavonult a Serie A utolsó előtti ikonikus arca, legendája: Francesco Totti, így már csak Buffon marad a liga hű rajongóinak.

A szimpatikus vesztes

A Napoli folytatta szárnyalását Maurizio Sarri vezetésével. A csapat lehengerlő támadójátékra volt képes azzal együtt, hogy elvesztette a tavalyi szezonban 36 gólt szerző Higuaínt, a helyére érkezett Arkadiusz Milik pedig súlyos sérülése miatt mindössze 17 meccsen, vagyis a szezon felén sem tudott pályára lépni.

Dries Mertens fantasztikus szezont zárt a Napolival Forrás: AFP

A helyét a mindössze 169 centis Dries Mertens vette át a középcsatár posztján, és ez igazi telitalálatnak bizonyut: a belga 28, a Napoli pedig 94 szerzett góllal zárta a szezont. Utóbbi a legtöbb volt a ligában, a Roma 90-ig, a harmadik legtöbb gólt szerző Juve pedig mindössze 77-ig jutott.

Szembe a forgalommal

A bajnokság negyedik helyén az az Atalanta végzett, amely teljesen szembe megy az olasz futball meghatározó gondolkodásával, és elsősorban a saját nevelésű akadémistáira támaszkodik.

A klub kiemelkedően sikeres szereplése egyébként azt is jelenti, hogy először fordul elő Olaszországban, hogy Lombardia legsikeresebb csapata nem az Internazionale vagy az AC Milan lett, hanem az Atalanta.

A klub legemblematikusabb meccse egy októberi bajnoki volt a szezonban, melyen hazai pályán 1–0-ra legyőzte a Napolit, miközben öt U21-es olasz válogatott volt a pályán, mindegyikük Atalanta-nevelés. A piac törvényei viszont még a vártnál is gyorsabban érvényesültek: a 22 éves Roberto Gagliardini – aki azóta már a felnőtt válogatottban is bemutatkozott – 20 millió euróért az Interhez került egy furcsa konstrukcióban: egyelőre csak kölcsönvételi díjet fizet a milánói klub, viszont kötelezettséget vállalt arra, hogy legkésőbb 2018 nyarán kifizeti a teljes vételárat.

TOP 10 – AZ ATALANTA LEGDRÁGÁBB JÁTÉKOSELADÁSAI

1. Roberto Gagliardini Inter 20 millió € (2018/2019)
2. Mattia Caldara Juventus 15 millió € (2016/2017)
3. Marten de Roon Middlesbrough 15 millió € (2016/2017)
4. Massimo Donati Milan 15 millió € (2001/2002)
5. Luca Cigarini Napoli 11 millió € (2009/2010)
6. Manolo Gabbiadini Juventus 11 millió € (2012/2013)
7. Sergio Floccari Genoa 10 millió € (2009/2010)
8. Filippo Inzaghi Juventus 10 millió € (1997/1998)
9. Alberto Grassi Napoli 8 millió € (2015/2016)
10. Roberto Donadoni Milan 8 millió € (1986/1987)

Nem csoda: az Atalanta az utóbbi években a nagyok beszállítója lett, Gagliardini mellett távozott Alberto Grassi (Napoli), Mattia Caldara és Daniele Rugani (Juventus), Giacomo Bonaventura (Milan), a legfrissebb átigazolás pedig Franck Kessié ügye, ő is a Milanhoz távozott kölcsönbe, de kötelező vételi klauzával.

Római feltámadás, milánói hanyatlás

Simone Inzaghi tulajdonképpen csak véletlenül került a Lazio élére, miután Marcelo Bielsa egy hét után meggondolta magát, és mivel nem kapott garanciát a vezetőségtől az erősítésekre, visszamondta a római kispadot.

Ezt végül Inzaghi foglalta el,

ő pedig remek tavaszi menetelést mutatott be a csapattal, a Lazio ott lesz az Európa Ligában, emellett újra játékost faragott ez egykori gólkirályból, Ciro Immobiléből, aki a Borussia Dortmundnál és a Sevillánál is csúnyán megégett, viszont idén újra 23 gólt termelt a Serie A-ban.

Egy év alatt Stefano Vecchi az Inter negyedik edzője Forrás: AFP

Az Inter és a Milan viszont ott folytatta, ahol az elmúlt években megszokhattuk. Az Inter vesszőfutása már-már a Palermo kutyakomédiját idézi: kezdődött Roberto Mancini kirúgásával, őt Frank de Boer váltotta 2016 nyarán. Nem húzta sokáig a holland, novemberben Stefano Pioli érkezett a helyére, aki ugyan átmenetileg összekapta a csapatot, de a szezon végét már ő sem élte meg, ugyanis Stefano Vecchi váltotta 2017 májusában.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az Inter a hetedik helyen zárt – ebben persze szerepe van annak is, hogy a klub mindent elkövetett: nehogy nemzetközi kupaindulást érő helyen végezzen.

A Milant jövőre láthatjuk Európában, és abból a szempontból mindenképp előrébb vannak, mint az Inter, hogy az igen tehetséges Vincenzo Montella ül a csapat kispadján. Emellett reményt adhat a jövőre nézve, hogy az idény végén befejeződött a kínai konzorcium hatalomátvétele, és elkezdhetik az építkezést.

A búcsúzók és az érkezők

A Pescara kiesése szinte egy pillanatig sem volt kérdéses, mint ahogy a Palermo is sokat bukdácsolt a szezonban, és végül nem is tudta elkerülni a búcsút. Jó jel viszont, hogy a klub két fiatal magyar légiósa, Balogh Norbert (527 játékperc, 16 bajnoki) és Sallai Roland (956 játékperc, 21 bajnoki) egyre több lehetőséget kapott a szezon során.

Az, hogy az Empoli is kiesik, csak az utolsó fordulóban dőlt el, miután a csapat 2–1-re kikapott Palermóban, miközben az óriási hajrázó Crotone 3–1-re verte a Laziót.

A 2017/2018-as szezonban – mely az olasz futball 119. bajnoki sorozata lesz – újra láthatjuk majd az egy év után visszatérő Hellas Veronát, a 49 év után újra feljutó SPAL-t, illetve a Beneventót, amely a Carpi elleni osztályozón jutott fel az olasz élvonalba.