Az interneten böngészve egy balmazújvárosi videóban láttuk meg először Virág Aladárt. Az élvonalba való feljutást csapatával kiharcoló hátvéd éppen kackiás bajszáról és az általa vezetett gazdaságról beszélt az őt faggató riporternek. Nem is húztuk tovább az időt, irány a hajdúsági megyeszékhely.
Érkezésünkkor a délelőtti edzésről visszatérő játékos azonnal meginvitált saját portájára.
Így indultunk el Debrecen Erdőspuszta nevezetű részére, ahol több tucat család lakik a város zajától elszigetelve. Virág és kedvese, Betti négy éve költözött ide, azóta is élvezik az őket körülölelő nyugalmat és környezetet. Közben az út bal oldalán feltűnt egy tóféleség, ahol a víz ádáz harcot vívott a lápos-nádas növényzettel.
„Ez a Mézeshegyi-tó, amely néhány évvel ezelőtt még olyannyira közkedvelt horgászterület volt, hogy csak kihalásos alapon lehetett bejutni ide, tavaly azonban szinte teljesen kiszáradt.
Most mesterségesen próbálják újra feltölteni, több-kevesebb sikerrel" –
osztotta meg velünk az élvonalbeli futballista az információt. A víz felett ragadozó madár körözött, talán arra emlékezett, hogy korábban halat szerzett magának ezen a területen.
„Az ott egy ölyv.
Nagyon szép, csak elég nagy veszélyt jelent a jószágokra, egy kisebb testű állatot simán elvisz magával.
Amelyiknek nincs annyi esze, hogy beszaladjon a sűrűbe, az meg is érdemli a sorsát" - mondta ki az ítéletet a középhátvéd, akivel a tó partján folytattuk a beszélgetést.
Futballozó gazdaembernek, vagy egy gazdálkodással foglalkozó futballistának tartja magát?
A labdarúgás áll az első helyen az életemben. Afféle hobbigazdának tartom magam, bár ennyi állatot tartani és ennyi mindennel foglalkozni talán már több, mint szimpla kedvtelés.
Mennyire lehet az élsportot és a gazdálkodást összeegyeztetni?
Az elején nem volt egyszerű, de az évek során kialakult a napi rutin, ami ehhez kell. Reggel nagyjából 45 perc, amíg elvégezzük a szükséges dolgokat, este valamivel több, talán egy óra.
Persze mindig van mit csinálni, akár egy egész napot is kint tudok tölteni az udvarban vagy a veteményesben.
Számomra ez nem munka, kikapcsol, ha a ház körül tevékenykedek.
Közben megérkeztünk Virágék házához. Elől porta, abból nyílik az udvar, ahol a vidéken megszokott állatsereg minden példánya képviselteti magát, hátul a veteményes, középen gémeskút.
Honnan jött az indíttatás mindehhez?
Három és fél évet légióskodtam Cipruson, ami óriási élmény volt, hálás vagyok a sorsnak, hogy ebbe is belekóstolhattam.
Az az időszak a futballon kívül a bulizásról és az állandó nyaralásról szólt.
A végére azonban eluralkodott rajtam a honvágy, mert akármennyire is szerettek és marasztaltak, mégiscsak külföldi voltam, és hiányzott a hazám. Akkor döntöttem el, hogy ha visszatérek Magyarországra, lesz egy tanyám, és gazdálkodni fogok.
A futballista párja, Betti a kapuban köszöntött bennünket, miközben a kint összeszedett friss tojásokkal igyekezett befelé. Betti korábban versenyszerűen sportolt, kézilabdázott, egy súlyos sérülés azonban megakadályozta, hogy profivá váljon. Jelenleg a balmazújvárosi Kamilla Gyógyfürdő masszőze, Virág Aladárral is ott ismerkedett meg.
A romantikus szál elvarrása után vissza a valóságba, Virág Aladár arról mesélt, mit jelent számára ez a gazdaság.
"Nem vagyunk nagyüzem, de az önellátás szintjén szinte mindent megtermelünk magunknak, amire szükség lehet – mondta Virág Aladár arra a felvetésre, hogy a környék boltjai aligha a Virág-família nagybevásárlásaiból nyerik a profitot.
Víz, zöldség, gyümölcs, hús, tojás, minden megvan, egyedül a tejet vásároljuk, mert egy tehén tartása sokkal komolyabb, kis túlzással 24 órás odafigyelést igényel."
Mielőtt körbejártuk a területet, beléptünk a házba, ahol a modern kor és a hagyomány érdekes párosítása különleges elegyet alkot; a ház közepén helyet kapó, a mai napig működő búbos kemence, vagy a konyhában álló sparhelt a múlt, a hálószobában található LCD TV, vagy a főzést segítő indukciós főzőlap a jelen képviselője.
A régies stílusú, ámde teljesen felújított, nagyszerű állapotú fabútorzat szintén remekül illik a képbe, akárcsak a meggyes pite, valamint a házi bodzaszörp, amit frissítő gyanánt kaptunk.
Mi várható az NB I abszolút újoncától az előttünk álló szezonban?
Néhány évvel ezelőtt szerintem az emberek többsége azt sem tudta, hol keresse Balmazújvárost a térképen, ehhez képest most az élvonalra készül a város csapata.
Mondanom sem kell, hogy mit jelent ez a helyieknek, akiknek nagy része eddig maximum a tévében látta a Fradit vagy az Újpestet.
Nagyon büszkék ránk, de természetesen mi is izgatottan várjuk a szezont, mert bár vagyunk egy páran, akik a múltban megjárták az NB I-et, ez számunkra is egy igazi sikertörténet.
Ön korábban a Debrecen, a REAC, a Győr és a Diósgyőr színeiben már megfordult az NB I-ben. Most újra élvonalbeli játékos lesz. Lát bármilyen különbséget az akkori és a mostani magyar élvonal között?
Abban az időben rengeteg néző járt a meccsekre, gyakorlatilag mindig telt ház előtt játszottunk. Sajnos ez mostanra megváltozott, ez például nagy különbség lesz, bár nálunk a 2500 fős stadion szinte minden bajnokin megtelik, úgyhogy hazai pályán a támogatást biztosan megkapjuk majd.
Más téren is sokat változott a futball, de hogy jó, vagy rossz irányba, azt szerencsére nem az én tisztem eldönteni, mi csak bábuk vagyunk a sakktáblán.
Kint folytattuk a beszélgetést. Miközben az udvar felé sétálunk, Aladár megsimogatja a tanyasi világ elengedhetetlen jelképének, fehér kuvaszának fejét.
Az MTK-hoz távozó Feczkó Tamás, és a Balmazújváros új edzője, Horváth Ferenc között mi a legnagyobb különbség?
Feczkó Tamással két és fél évet dolgoztunk együtt, részese lett a klubnak, és közösen írtunk történelmet vele – mondta Virág Aladár, aki közben szénát pakolt az udvarba érkező juhoknak. –Feczkó Tamás új kihívásra vágyott, ezt el kell fogadni, itt a csúcsra ért, és királyként távozott. Horváth Ferenc abból a szempontból más, hogy neki komoly múltja van, ebből adódóan a mentalitásuk különböző, de szakmailag mindkettejüknek hasonló, fiatalos a felfogása.
Mit gondol arról, hogy a futballközvélemény már előre odaadta a Balmazújvárosnak az egyik kieső helyet?
"Egyértelmű, hogy az újonc csapatoktól senki nem vár csodát, így nem meglepő, hogy nem tartanak sokra minket, de
egyáltalán nem foglalkozunk ezekkel a hangokkal.
Nekünk nincs veszítenivalónk, mi tét nélkül játszhatunk, ebből pedig bármi kisülhet. Számunkra minden mérkőzés ünnep lesz, tisztában vagyunk az erőviszonyokkal, azt viszont be akarjuk bizonyítani, hogy nem érdemtelenül vívtuk ki a feljutást.
Mindig fontos a jó rajt, hát a mi esetünkben ez most nem lesz egyszerű.
Megyünk a Videotonhoz, jön a Vasas, majd a bajnok Honvéd otthonába látogatunk, az előző szezon dobogósaival kezdjük tehát az évadot, ennél nehezebb nyitányt, ha akartunk volna, se lehet összehozni.
Veszítenivalónk azonban nincs: ha kikapunk, papírforma, ha viszont elcsípünk néhány meglepetéspontot, az nagy lökést adhat a folytatásra.
Akik ránéznek Virág Aladárra, nem tudják nem észrevenni azt a hatalmas bajuszt, amely a játékos fizimiskájának a része. A balmazújvárosi ajándékboltok alighanem bankot robbantanának egy Virág-féle műbajusszal. A futballista nevetve mesélte el, honnan indult ez az egész.
"Az öcsémmel viccből kezdtük növeszteni, hozzám hasonlóan ő is benne van minden hülyeségben.
Annyira egyediek lettünk, hogy meghagytuk, sőt elkezdtünk komolyabban foglalkozni vele, ápolni, kefélni, és most már bajuszszépségversenyekre is járunk.
Sajnos ott még nem sikerült komoly eredményt elérni, de nem adom fel. Egyelőre nem tervezem, hogy levágatom, már csak azért sem, mert a profilomba is tökéletesen beleillik."
Virág Aladárt hamarosan az egész ország megismerheti. Ehhez elég lesz egy olyan mérkőzés, amelyet a televízió is közvetít.
Hogy csapatával mire jut az élvonalban, ma még kérdéses.
Az azonban biztos, hogy az egész NB I egyik legszínesebb egyénisége lehet a balmazújvárosi középhátvéd.