Társoldalunk:

Nemanja Nikolics: Ezt állati nehéz feldolgozni

2017.08.24. 05:52

A magyar labdarúgó-válogatott csatára, Nemanja Nikolics nem utazik haza a nemzeti tizenegy soron következő két vb-selejtezőjére. A magyar és lengyel bajnokság gólkirálya most a Chicago Fire bajnoki szereplésére koncentrál, miközben a gólkirályi címért is versenyben van a spanyol világbajnok David Villával. Nikolics szerint nem igaz, hogy nem tud beilleszkedni a magyar válogatott játékrendszerébe. A futballista Chicagóban adott interjút az Origónak.

Mi volt az első gondolata, amikor meghallotta, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 1-0-ra kikapott az amatőr andorrai nemzeti tizenegytől?
Olyan érzésem volt, mintha én vesztettem volna el ezt a mérkőzést. Nem egy kellemes emlék.

Ön? Hiszen ott sem volt a csapattal Andorrában.
Akik játszottak, a barátaim. Attól, hogy nem hívtak meg, az nem jelenti azt, hogy én nem vagyok tagja annak a válogatottnak. Tudja, jóban-rosszban.  Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam velük lenni, és segíteni. Ez senkinek nem lehetett egy könnyű pillanat. 

Köztudott, hogy a szövetségi kapitány, Bernd Storck azt mondta, hogy ezen az andorrai találkozón nem számít önre. Ebből az a kép is kirajzolódhat, hogy a szakvezető úgy gondolkodott, Andorrát Nikolics nélkül is le kell tudniuk győzni a magyaroknak. Erről volt csupán szó?
Messze nem. A magyar válogatott június 4-én barátságos meccset játszott az oroszokkal Budapesten. Ugyanezen a napon a Chicago Fire Orlandóban lépett pályára bajnoki mérkőzésen. Az oroszok elleni mérkőzés napja nem volt hivatalos FIFA-játéknap, azaz a Chicagónak arra a meccsre nem kellett engem elengednie.

"Andorra ellen nem voltam ott a pályán, de a vereség ugyanúgy fájt, mintha én is játszottam volna"

Forrás: Lantos Gábor

Andorrában június 9-én, pénteken játszottunk. 

Tehát akkor június 5-én, a floridai mérkőzést követően repülőre ülök, egy nappal később megérkezem – magam sem tudom, hogy hova, mert a csapat közben már elutazott Andorrába. Ha ezt összerakjuk, talán érthető, hogy miért nem ragaszkodott ahhoz Bernd Storck, hogy ott legyek a csapattal. Nekem akkor kell ott lennem, amikor top állapotban vagyok. Annak semmi értelme, hogy félnapos utazás után essek be valahova. Ráadásul a kapitány azt is mondta, hogy nem akar kivenni a Chicagóból, mert abban az időben minden meccsen gólt rúgtam. Az már más kérdés, hogy ha nyerünk Andorrában, akkor most nem kell erről az egészről ilyen hosszan beszélgetnünk.

Mindez, amit elmondott, logikusnak tűnik. Ám most, a lettek és a portugálok elleni vb-selejtezők FIFA-napokon lesznek, mégsem jön haza. Miért?
Lehet, hogy fájdalmas lesz most ezt sokaknak elolvasni, de azért, mert életemben először a saját karrieremet a nemzeti csapat sorsa elé helyeztem. Viszont aki ismer, az tudja, hogy itt semmiféle bosszúállásról, törlesztésről nincsen szó.  Pedig korábban, amikor a válogatottban nem lehettem kezdő, amikor perceket vagy negyedórákat kaptam, éjszakákon át nem aludtam, mert azon rágtam magam, hogy mit kellene másképpen csinálnom.

Az önmarcangolás közben mire jutott?
Semmire. Mert én annál többet, mint amit a magyar válogatottért megtettem, nem tudok tenni. Akár a Videoton, akár a Legia Varsó, akár a Chicago játékosaként rúgtam a gólokat, csúcsformában tartottam magam, mégsem volt arról szó, hogy Nemanja Nikolics a magyar válogatott kezdőcsatára legyen. 

Félreértés ne essék, nem akarom magam bedumálni a válogatottba. Ehhez nincsen jogom, mert a csapat összeállítása a mindenkori szövetségi kapitány feladata és felelőssége. Nekem eddig két választási lehetőségem volt. Vagy fogom magam, lemondom az egész válogatottságot, és onnantól fogva csak a klubcsapatomra koncentrálok.

Egy felejthetetlen pillanat: 2016 Európa-bajnokság, az Izland elleni mérkőzés. A magyar gólt Nikolics készítette elő

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Vagy összeszorítom a fogam, befogom a szám, és csinálom, várok a lehetőségre. Eddig mindig az utóbbi mellett döntöttem. Én soha nem alibiztem. Soha nem mondtam azt, hogy azért nem rúgok a magyar válogatottban gólokat, mert nem kaptam elég játéklehetőséget. Ott volt az Európa-bajnokság. 

Életem legjobb formájában utaztam ki Franciaországba. Abban az idényben összesen 45 gólt rúgtam, tizenhatodik voltam az Aranycipő-listán. Olyan motivált voltam, mint soha. Őszinte leszek: nagyon bánt, hogy az Eb-n én voltam az egyik olyan játékos, aki a legkevesebb időt, összesen 38 percet kapta a szövetségi kapitánytól.  Ekkor jött el az a holtpont, amikor először elgondolkodtam azon, hogy lemondom az egészet. Úgy éreztem, hogy annál többet, amit én teszek azért, hogy kezdőjátékos legyek, nem lehet tenni. Aztán úgy határoztam, hogy felveszem a kesztyűt, harcolok tovább.

Megbánta, hogy így döntött?
Nem. A magyar futball annyi sok szép pillanatot adott nekem, hogy ezt soha nem fogom megbánni. Most mondhatnánk azt, hogy ha szerb válogatott lettem volna, akkor minden másképpen alakul. Felesleges ezen morfondírozni.

"Rengeteget kaptam a magyar futballtól, de sokat is adtam"

Forrás: NurPhoto/Foto Olimpik/NurPhoto/Foto Olimpik

Magyarországon bajnok, gólkirály voltam, onnan tudtam kikerülni Varsóba, majd Amerikába. Nekem ezek olyan dolgok, amelyeket nem lehet elfelejteni. Így csak most jött el az első olyan alkalom, hogy saját döntésemből kifolyólag – amelyet megbeszéltem a szövetségi kapitánnyal – nem utazom haza a válogatotthoz. Bernd Storck volt az első, aki ezt megtudta.  Sem a sajtóval, sem mással nem osztottam meg mindezt addig, amíg a szövetségi kapitány nem értesült erről.

Miért pont most érkezett el ez a pillanat?
Nézze, a Chicago Fire tavaly az utolsó helyen végzett a bajnokságban. Csak azért nem esett ki, mert Amerikában nincs kiesés. Hét éve nem szerepeltek a rájátszásban. Ebben a helyzetben kerestek ők meg, ajánlottak három évre szóló szerződést. A bajnokságot úgy kezdtük, ahogyan azt senki nem várta. Júniusban elsők voltunk.

Bastian Schweinsteiger, Joao Meira és Nemanja Nikolic a Chicago-Monteral mérkőzésen az MLS-ben

Forrás: AFP/2017 Getty Images/Dylan Buell

Csapattársaimmal azt érezzük, hogy történelmi lehetőség előtt állunk. Bár most elég mély gödörben ülök, hiszen hét mérkőzés óta nem rúgtam gólt, mégis ott vagyunk a tabella harmadik helyén.

A rájátszásban ez jó pozíciót jelenthet, a Fire tényleg tényező lehet az idei bajnokságban. Mindezt összerakva döntöttem úgy, hogy a lettek és a portugálok elleni vb-selejtezőt kihagyom.

Van ennek bármiféle köze ahhoz, hogy a magyar csapatnak már nincs reális esélye arra, hogy kijusson az oroszországi világbajnokságra?
Nincs. Ez nem így működik, hogy amíg jók vagyunk, amíg van elég pontunk, addig megyek, amikor már nincs, akkor nem megyek.

De azzal tisztában van, hogy a döntése megosztja az embereket. Mert amit elmondott, az logikus, viszont sokak szemében a válogatott meze szent és sérthetetlen dolog. 
Amikor napokon keresztül azon gondolkodtam, mitévő legyek, pont ez járt a fejemben. Én a szurkolóktól olyan sok szeretetet kaptam, amelyet szavakban nem is tudok kifejezni. Akár a magyar válogatott, akár a Videoton, akár a Legia, akár a Chicago játékosaként. Semmiképpen nem szerettem volna azt, hogy ők cserbenhagyással vádoljanak.

2012-ben a Videoton-Basel Európa Liga mérkőzésen

Forrás: AFP/Ferenc Isza

Tudom, hogy a döntésem sokaknak fáj. Viszont most én kérek egy kis megértést.  Mielőtt meghoztam, elszámoltam húszig. Jó lassan. Ezt kérem mindazoktól, akik az első labdára ráugorva mondanak ítéletet. Én ebben a bajnokságban egy David Villa nevű világbajnokkal versenyzek azért, hogy gólkirály lehessek. Ha ez sikerül, talán egész Magyarország büszke lesz rám.

Októberben újabb két vb-selejtező következik. Svájc ellen idegenben játszik a válogatott, Feröerrel pedig otthon. Ezekre hazajön?
Most nem tudok erre a kérdésre válaszolni. Az már a rájátszás időszaka lesz az MLS-ben, nagyon sok függ attól, hogyan szerepel a Chicago Fire.

Dárdai Pál és Bernd Storck is többször beszélt arról, hogy önt nehezen lehet beilleszteni a magyar válogatott játékrendszerébe. Mit szól ahhoz, amikor ezeket olvassa?
Nem örülök neki. Adekvát választ ne várjon tőlem, mert nem én rakom össze a csapatot. De nagyon furcsállom, amikor azt hallom, hogy azért nem illek a rendszerbe, mert a magyar válogatott defenzív játékot játszik. A labdarúgást gólra játsszák, én egy klasszikus befejező csatár vagyok. 

Azt meg tényleg nehéz eladni a szurkolóknak, hogy Nikolics azért nem kell, mert nem illik a védekező felfogású válogatottba.

"Bernd Storckkal normális a kapcsolatom, mindent meg tudunk beszélni"

Fotó: Polyák Attila - Origo

Éppen a franciaországi Európa-bajnokság mutatta meg, hogy tudunk mi támadófocit is játszani. Az osztrákok vagy a portugálok elleni mérkőzés ékes példája volt ennek. Igaz, ezen a két meccsen én egyetlen percet sem kaptam. De ha tudunk támadni, akkor nekem talán lehet helyem abban a csapatban. Mert akkor a társak adnak egy-két labdát, amelyet én gólra tudok váltani. Tudja, amíg nem jöttem el Chicagóba, mindig azt mondták, hogy könnyű nekem, mert én olyan együttesekben tudok villogni, amelyek dominálnak, amelyek bajnokságra törnek. Megérkeztem a tavalyi tökutolsó Fire-hez, amely nem játszott támadófocit, a legkevesebb gólt rúgta, majd fél évvel később már mi voltunk az elsők. Ekkor megint arról szólt a mese, hogy könnyű nekem, mert a Chicago is támadófocit játszik. Ugyan már. Megmutattam, hogy abban a csapatban is tudok gólokat rúgni, amely nem dominál. A Jóisten ehhez adott nekem tehetséget. 

Én igenis illek a rendszerbe! Miért nem játszhatok egy Szalai Ádám vagy Priskin Tamás mellett, akik erős centerek, akik meg tudják tartani a labdát, nekem pedig több területem marad mellettük, hogy a lecsorgó, lepattanó labdákat berúgjam. Mögöttünk is vannak olyan játékosok, akik képesek arra, hogy labdákkal tömjenek.

"Szalai Ádám mellett kiválóan tudnék játszani a válogatottban"

Forrás: AFP/Kisbenedek Attila

Soroljam? Kleinheisler László, Dzsudzsák Balázs, Gera Zoltán, Nagy Ádám. De sorolok mást, nyolc edző nevét. Prukner László, Mezey György, Paulo Sousa, Joan Carillo, José Gomes, Henning Berg, Sztanyiszlav Csercseszov, Veljko Paunovics.  Nyolc edző, aki maximálisan megbízott bennem, akikkel eredményt értünk el. Volt, hogy fél évet a Videoton kispadján ültem, de amikor beszálltam csereként, jöttek a gólok. Nekem szükségem van a bizalomra, ellenkező esetben csak szenvedés lesz az egész. Én jönni fogok, de igazából mégsem jövök. Akik bíztak bennem, soha nem csalódtak bennem.

Látom, érzékeny pontra tapintottam, mert bántja a dolog.
Igen, mert nem fogadom el ezt az indokot. Én be tudok illeszkedni ebbe a rendszerbe – minden rendszerbe. De ez nem sírás.  Minden edzőnek megvan a saját elképzelése. Elfogadom, hogy senki nem fogja a kedvemért megváltoztatni a taktikát, csak azért, hogy nekem jó legyen. Ám az én véleményem ettől nem változik meg. Én csak a bizalmat hiányolom, nem azt, hogy engem valaki önmagát megerőszakolva rakjon be a csapatba.

"Én csak a bizalmat hiányolom, nem azt, hogy engem valaki önmagát megerőszakolva rakjon be a csapatba"

Forrás: Lantos Gábor

Soha nem kértem ezt. De azt sem értettem meg soha, hogy amikor ennyire jól megy a góllövés, akkor miért nem jön el az én időm? Hogyan tudnék még többet tenni azért, hogy megkapjam a bizalmat? Miben kell fejlődni ahhoz, hogy ott legyek a nemzeti csapatban? 

A feleségem a megmondhatója, hogy mennyit rágtam magam ezen. Azt ugyanis állati nehéz feldolgozni, hogy a magyar válogatottban nem kapok egy percet sem szerdán, majd szombaton a Legiában rúgok egy mesterhármast. 

Fordítva még rosszabb, nem?
Ja, hogy úgy jövök haza, hogy a klubcsapatomban sorjáztak a góljaim, aztán megint azzal szembesülök, hogy nem. Igaza van, ez tényleg rosszabb. Én minden válogatott meccs előtt tele voltam önbizalommal. Aztán maradt a csalódás.  De ezek pillanatnyi állapotok, mert a következő meccsen már újra gólt szerzek, a mókuskerék forog tovább. Nagyon sok barátom kérdezi meg tőlem, hogy ezt a kettősséget hogyan tudom elviselni?

Hogyan?
Nagyon nehezen. Ez nem úgy működik, hogy röhögök egyet, hogy mennyire jó hetem volt Telkiben, gyerünk tovább. Aki sportember, aki annyira maximalista, mint én, az nem tud így gondolni. Abba gondoljon bele mindenki, hogy én már ezt négy éve így csinálom.

A Dundalk elleni Bajnokok Ligája Play off-mérkőzésen a Legia színeiben örül Nikolics

Forrás: NurPhoto/Andrew Surma/NurPhoto/Andrew Surma

Az, hogy négy év során most először a saját magam érdekeit nézem, az szerintem nem bűn, mert semmi rosszat nem tettem. Ha idáig nélkülem játszottak, akkor most hirtelen miért lett létkérdés, hogy ott legyek? Én minden sikeremet magam értem el. Én nem azért lettem a Legia, vagy a Chicago játékosa, mert annyira jól ment a válogatottban. 

Tudja, az a baj, hogy a magyar futball a szintén kiváló képességű Huszti Szabolcsot már elveszítette. Most pedig nagyon sokan tartanak attól, hogy önt is elveszítjük. Ez is benne van a pakliban?
A dolog nem ebbe az irányba tart. 

Szó nincs arról, hogy ez egy előre megtervezett folyamat lenne, amelynek a vége az, hogy lemondom a válogatottságot.  Nekem most nyugalomra van szükségem ahhoz, hogy a saját és a Chicago céljait megvalósíthassam.

"Nekem most nyugalomra van szükségem ahhoz, hogy a saját és a Chicago céljait megvalósíthassam"

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Lehet, hogy mindez nem fog sikerülni, lehet, hogy igen. Száz százalékig biztos vagyok abban, hogy most jó döntést hoztam. Én sosem felejtem el azt, mit kaptam a magyar focitól. Sokat is adtam, de szeretnék még adni.

Van még kiegyenlítetlen számla ebben a kérdésben?
Szerintem nincs. 

Azt gondolom, hogy amennyit kaptam, annyit vissza is adtam. De ahhoz, hogy én adhassak, bizalom kell.  Ha kellek, akkor kelljek úgy, ahogyan a Chicagónak kellek, vagy ahogyan a Varsónak és a Videotonnak kellettem.