Wenger és a karma: úgy ér véget, ahogy elkezdődött?

Az Arsenal csütörtökön hazai pályán 1-1-es döntetlent játszott az Atlético Madriddal az Európa-ligában. Ez volt Arsene Wenger utolsó hazai európai kupameccse a londoniak élén, és az a legkevesebb, hogy déjà vu érzése van a Monsieur-nek és a jobb memóriával megáldott szurkolóknak.

Arsene Wenger 22 év után búcsúzik az Arsenaltól, sorra jönnek a francia mester ilyen-olyan szempontból utolsó mérkőzései. Vasárnap az utolsó meccs a Manchester United ellen az Old Traffordon, jövő hét csütörtökön az utolsó európai kupameccs, majd az utolsó hazai meccs, végül május 13-án a könnyes búcsú Huddersfieldben.

Az utolsó hazai pályán játszott nemzetközi kupameccset csütörtökön tudta le a csapat és a menedzser: nem túl reménytkeltő 1-1-es döntetlent játszottak az Emirates Stadionban az Atlético Madrid ellen. Akinek jó a memóriája, annak rögtön beugrott, hogy 1997 szeptemberében az UEFA-kupa első körében pontosan így kezdődött a francia mester londoni pályafutása.

Akkor a PAOK Szaloniki volt az ellenfél, éppenséggel fordított volt a pályaválasztás, és a visszavágón debütált Wenger az Arsenal élén az európai porondon – méghozzá egy 1-1-es döntetlennel (gólok: Bergkamp és Vrizasz). Két héttel korábban 1-0-ra kikaptak Szalonikiben, így rövid lett az első kupakaland. Nem akarunk tippeket adni, de ez az 1-0 nagyon atléticós eredmény, és szinte törvényszerű, hogy ugyanúgy érjen véget a történet, ahogy 1997-ben elkezdődött.