Tényleg kinőtte a magyar futballt Dárdai Pál, Lőw Zsolt és Szabics Imre?

Dárdai Pál, Lőw Zsolt, Szabics Imre: három, a 2000-es években stabil válogatottnak számító játékos, akiket összeköt egyrészről az, hogy hosszú éveket töltöttek el légiósként Németországban, másrészt pedig hogy mára nemzetközileg elismert edző lett belőlük. Sokan úgy tartják, egy kicsit ki is nőtték a magyar futballt, amit jól mutat, hogy szóba sem kerül a hazai szerepvállalásuk. Hogyan sikerült eljutniuk odáig, hogy a magyar labdarúgás nemzetközi zászlóvivőjeként emlegetik őket? Elsőként a lassan „örökös berlini", Dárdai Pál esetét járjuk körül.

Ha a jók között is a legjobbat keressük, a magyar edzők aktuális toplistáján alighanem konszenzussal szavazhatnánk meg az első helyet Dárdai Pálnak. A pécsi születésű középpályást annak idején kétségkívül tehetséges futballistaként tartották számon, de igazából elképesztő munkabírásával, már itthon feltűnő motiváltságával, elszántságával tűnt ki a mezőnyből. Voltak nála nagyobb technikai virtuózok az NB I-ben, de nem véletlen, hogy – miután a pécsi éveket követően ezüstérmes lett a BVSC-vel a bajnokságban és a Magyar Kupában is – éppen őt szerződtette az 1997 tavaszán még a Bundesliga másodosztályában szereplő Hertha.

Dárdai Pált már játékosként is elismerték Berlinben Forrás: AFP/Miguel Villagran

„Emlékszem, az első meccs, amit Berlinben láttam, egy Zwickau elleni találkozó volt, akkor

még csak ismerkedtem a körülményekkel. Carl-Heinz Rühl klubmenedzser váratlanul hozzám fordult, és megkérdezte, szerintem igazi nagycsapat válhat-e valaha a Herthából. Azt válaszoltam, miért ne,

elvégre Berlin Németország székhelye, és Európa fővárosaiban mindenhol vannak sikeres klubok, sok nézővel" – idézte fel Dárdai a Hertha honlapján a kezdeteket. Ne feledjük: egy alig 20 éves baranyai fiatalember mondta ezt, megilletődöttség nélkül. Rühlben és a klubvezérekben már akkor felmerülhetett, hogy ez a magyar fiú valóban nagy célokat valósíthat meg az együttesnél.

Akkoriban még jó néhány magyar játékos szerepelt a Bundesliga két profi osztályában: többek között Lisztes Krisztián, Mátyus János, Sebők Vilmos, Klausz László, Miriuta Vasile, Horváth Ferenc, Hrutka János, Szélesi Zoltán, Szűcs Lajos vagy éppen Vincze Ottó is futballozott rövidebb-hosszabb ideig Németországban, de talán egyikük sem érezte annyira ideálisnak és testhezállónak a német bajnokságot, mint Dárdai.

Az 1998 augusztusától a magyar válogatottat is erősítő védekező középpályás ráadásul igazi lokálpatriótává vált: a kezdetben zöldfülű magyarként számon tartott labdarúgó („Otthon nagy tehetségnek tartottak, de amikor kijöttem, rengeteg tehetséget láttam magam körül, csak egy voltam a sok közül") jóban-rosszban kitartott a Hertha mellett: 1997 nyarán feljutott a berliniekkel, majd meg sem állt velük a Bajnokok Ligája-szereplésig, de a 2010-es kiesés után is maradt.

Klubrekorder lett a lejátszott mérkőzések és a Herthával aratott győzelmek tekintetében is, nem véletlen, hogy a közönség egyik első számú kedvencévé vált.

Dárdai Pál a magyar válogatottban is alapember volt Forrás: Action Images

2012-ben vonult vissza, de maradt a klub kötelékében, az Eb-ezüstérmes Andreas Thom mellett másodedző volt a Hertha U17-es csapatánál.

„Rögtön az első szezonunkban korosztályos német bajnokok lettünk,

és ez elindított bennem valamit. Boldog voltam, mivel teljesen szabad kezet kaptam az akadémián. Minden gyakorlatot, melyet ma a felnőttekkel végzünk, magam is kipróbáltam a fiatalokkal."

2013-ban már az U15-ösök vezetőedzőjeként tevékenykedett, 2014 szeptemberében pedig eljött az a pillanat az életében, amelyet igazából későbbre várt.

„Annak idején azt terveztem, hogy előbb utánpótlásedzőként dolgozom, majd a Hertha felnőtt csapatát edzem, és egy napon magyar szövetségi kapitánynak neveznek ki. Nos, az élet kicsit felborította a sorrendet."

Bő négy évvel ezelőtt ugyanis Csányi Sándor MLSZ-elnök meggyőzte arról, hogy csakis ő segíthet az Eb-selejtezőn rosszul rajtoló magyar válogatottnak, Dárdai pedig – megtartva berlini pozícióját az akadémián – megbízott kapitányként elvállalta a feladatot.

„Dárdai a magyar futball egyetlen esélye" – mondta tömören a helyzettel kapcsolatban a korábbi 13-szoros válogatott Sallói István akkor a Nemzeti Sportban.

Az eredmény ismert:

Dárdai Pál irányításával a nemzeti csapat egyre sikeresebben szerepelt, bár a történelmi Eb-kijutás végül utódjával, Bernd Storckkal valósult meg.

A magyar edző jó munkát végzett a Hertha BSC-nél Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Firo/Sebastian El-Saqqa

2015 februárjában a bajban lévő Hertha Dárdait nevezte ki vezetőedzőnek, és mivel a kiesés ellen küzdő gárdát végül benntartotta a Bundesliga élvonalában, ragaszkodtak hozzá,

hogy csakis arra a munkára koncentráljon, így el kellett köszönnie a magyar válogatottól. Mindenki tisztában volt azonban azzal, hogy a 44 év után az Európa-bajnokságra kvalifikáló együttes alapjait ő rakta le, és ezzel vitathatatlanul be is írta magát a magyar labdarúgás történelemkönyvébe.

Dárdai a mai napig a Hertha mestere, a kiesés elleni harc óta kétszer is Európa-liga-indulást érő pozícióba vezényelte, vagyis lényegében élcsapattá formálta a berlinieket a világ egyik legerősebb bajnokságában, és jelenleg csak reménykedni tudunk benne, hogy a tudását néhány éven belül majd ismét a hazai futball számára tudja kamatoztatni.

Lőw Zsolt: másodhegedűsként már a csúcson

A jelenleg a világ leggazdagabb klubjának tartott Paris Saint Germainnél dolgozó Lőw Zsolt – Dárdai Pálhoz hasonlóan - viszonylag fiatalon, 23 évesen került Németországba, az akkor még az élvonalban szereplő Energie Cottbushoz. A keletnémet gárdát a 2000-es évek egy részében mini magyar válogatottnak is becézték, hiszen nem kevesebb, mint hat magyar légióst foglalkoztatott (Lőwön kívül Horváth Ferencet, Mátyus Jánost, Miriuta Vasilét, Sebők Vilmost és Szélesi Zoltánt), és az előtte Újpesten pallérozódó Lőw itt alapozta meg légiós karrierjét, még a kiesés után is lehúzott két évet a brandenburgi városban.

Lőw Zsolt három szezont húzott le az Energie Cottbusban Forrás: rbb24.de

A másodosztályú Hansa Rostocknál eltöltött szezon után aztán 2006-ban meglepő bejelentést tett: az akkor még a német harmadik vonalat képviselő, „falusi" csapatnak számító Hoffenheim futballistája lett. Csakhogy hiába írták le akkori döntése alapján a „Cica" becenévre hallgató játékost, így

utólag nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a lépés sorsdöntő volt, és alapjaiban határozta meg a jövőjét.

Egyrészt egyedülálló szakmai projekt tevékeny részese lehetett, hiszen az SAP cég társalapítója, a híres német nagyvállalkozó, Dietmar Hopp által irányított klubnál grandiózus célokat tűztek ki, ennek keretében két év alatt fel is jutottak a Bundesliga I-be, másrészt itt ismerte meg a németek futballprofesszorát, Ralf Rangnickot, akitől már ekkor sok mindent elleshetett.

Az, hogy Lőw jó kapcsolatot épített ki az elismert szakemberrel, már edzői pályafutása elején kamatozott. Miután ugyanis egy súlyos sérülés miatt a Mainz együttesénél befejezte játékoskarrierjét, nem sokkal ezt követően érkezett is a telefonhívás Rangnicktól, aki ekkor már a Salzburg sportigazgatója volt. A régi-új főnök az osztrák harmadosztályú Lieferinghez, a Salzburg fiókcsapatához hívta, ahol Lőw Peter Zeidler másodedzője lett.

Lőw Zsoltot a "Red Bull-családnál" is megbecsülték Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Sven Hoppe

Két évre rá jött az újabb lépcsőfok, méghozzá házon belül, hiszen immár a „nagy" Salzburg pályaedzőjeként számítottak rá, Adi Hütter segítőjeként.

Rangnick ekkor már láthatóan hosszú távra tervezett vele, és amikor a Professzor 2015 nyarán a szintén az „energiaitalos" nagycsaládhoz tartozó RB Leipzignél leült a kispadra, Lőwöt kérte fel másodedzőnek. A magyar szakember akkor is maradt ezen a poszton, amikor a lipcseiek 2016-ban feljutottak a Bundesliga I-be, két éven át segítette Ralph Hasenhüttl munkáját.

Idén tavasszal, amikor már nyílt titok volt, hogy Hasenhüttl távozik a Leipzigtől, felmerült, hogy Lőw veheti át tőle a stafétabotot. Ez lehetett volna az első vezetőedzői megbízatása, ráadásul a német bajnokság egyik legerősebb, a nemzetközi porondon is érdekelt csapatánál, de

hosszas gondolkodás és a lipcseiekkel történt egyeztetés után a Paris Saint Germain ajánlatát fogadta el,

ahová a nyáron kinevezett Thomas Tuchel hívta.

Tuchelt nyugodtan nevezhetjük Lőw másik mentorának, hiszen a volt újpesti védő játékos-pályafutása utolsó állomásán, Mainzban két évig dolgozott együtt vele.

Lőw Zsolt és a vezetőedző Thomas Tuchel a PSG edzésén Forrás: Paris Saint-Germain/Twitter

Érdemes felidézni, mit írt a Bild még 2011-ben Lőwvel kapcsolatban, és így talán könnyebben megérthetjük, miért láttak és látnak benne ilyen sokat a németek.

„Lőw Zsolt a Mainz nullaperces embere – és mégis nélkülözhetetlen. Mert hihetetlenül népszerű a játékostársai között. Mert minden edzésen belead mindent, holott tudja, hogy nem fog játszani. Mert folyamatosan hasznos tanácsokkal látja el a fiatalokat. Mert mindig

ügyel arra, hogy segítse a külföldi futballisták beilleszkedését. Ő Thomas Tuchel vezetőedző jobbkeze, fontos kapocs Christian Heidel menedzser felé."

Egy biztos: bár vannak, akik szerint Lőwben egyelőre nem volt meg a kellő bátorság ahhoz, hogy hat év pályaedzői munka után vezetőedzőként vállaljon szerepet, így is elmondható, hogy lépésről lépésre, láthatóan tudatosan halad előre az edzői pályán. A nagy kérdés az lesz, hogy a párizsi megbízatás után (a nyáron kétéves szerződést írt alá a PSG-vel) mit hoz a folytatás, hiszen az igazán nagy ugrást a „főnöki" poszt jelentené a kispadon.

Szabics Imre és az osztrák meló

Dárdaival és Lőwvel ellentétben, bár sok közös vonás van a három szakember pályafutásában, Szabics Imre számára nem is annyira a németországi, mint inkább

az Ausztriában eltöltött légiósévek voltak meghatározóak, legalábbis az edzői pályán történő elindulásban.

A szegedi származású, ferencvárosi nevelésű csatár igen fiatalon, 18 évesen került a Sturm Graz együtteséhez, ahol hamar alapemberré tudott válni, csapatával a Bajnokok Ligájában is szerepelt. 2003 nyarán már csak az volt a kérdés, melyik erősebb európai bajnokságba szerződik, végül a német Bundesliga egyik patinás klubját, a VfB Stuttgartot választotta.

Szabics Imre a Sturm Graz mezében Forrás: AFP/Samuel Kubani

Már az antré lenyűgöző volt: első meccsén, mindössze 30 percet a pályán töltve két gólt szerzett, így nyertek a svábok 2-0-ra. Stuttgarti karrierje minden bizonnyal legemlékezetesebb mérkőzése a Manchester United elleni BL-összecsapás volt, melyen góllal és gólpasszal járult hozzá a 2-1-es győzelemhez.

A németországi indulás tehát biztató volt, de aztán Marco Streller érkezésével egyre inkább kiszorult a VfB-ből, és később a Kölnben, a Mainzban és a másodosztályú Augsburgban sem tudott – részben sérülései miatt – igazán maradandót alkotni.

2010-ben visszatért Grazba, ahol látványosan magára talált, egyfajta másodvirágzását élte. Csapatával bajnok lett, ráadásul Egervári Sándor – öt év távollét után – újra behívta a magyar válogatottba. 2013-ban a Sturmtól vonult vissza, de maradt a klub kötelékében, játékos-megfigyelőként számítottak rá.

Nem kis meglepetést keltett, hogy 2014 szeptemberében, amikor Dárdai Pált kinevezték a válogatott élére,

segítőnek kérte fel az akkor még gyakorlatilag semmilyen edzői tapasztalattal nem rendelkező Szabicsot maga mellé.

Szabics Imre sokat tanult Dárdai Páltól Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Óriási lehetőség, hogy harminchárom esztendősen, egy évvel az aktív karrier befejezése után a magyar nemzeti együttes edzői stábjában számítanak a munkámra"

– kommentálta a történteket a sportnapilapban akkor a volt támadó.

A sikeresnek tűnő együttműködés ugyanilyen váratlanul ért véget, hiszen miután Dárdai újra csak a Herthánál dolgozott, az őt váltó Bernd Storck a 2015 novemberi, norvégok elleni Eb-pótselejtező előtt lecserélte szinte a teljes szakmai stábot, így Szabicstól is elköszönt.

Szabics edzői pályafutása 2016 nyarán vett új lendületet, de ahhoz, hogy erre a pontra eljussunk, egy nevet mindenképpen meg kell említeni: Franco Fodáét.

A korábbi kiváló német védő legalább annyira kulcsfigura Szabics Imre karrierjében, mint Ralf Rangnick vagy éppen Thomas Tuchel, Lőwében.

Foda annak idején, amikor a magyar csatár Grazba került, csapattársa volt Szabicsnak, később pedig az edzője lett a Sturmnál, két különböző időszakban is. Két és fél évvel ezelőtt aztán az edzőként egyszezonnyi kaiserslauterni kitérőt leszámítva kizárólag Ausztriában dolgozó német felkérte a volt ferencvárosi játékost, hogy legyen a pályaedzője a Sturmnál.

Thomas Kristllel, Foda másik segítőjével együtt egyre összeszokottabb csapatot alkottak így hárman, így nem csoda, hogy amikor kiderült,

2018 januárjától Foda irányítja az osztrák válogatottat, ragaszkodott hozzá, hogy Szabics és Kristl is a stábját erősítse.

Szabics Imre Ausztriában találta meg a számításait Forrás: spox.com

Ismét csak adódik a kérdés, hogy egy, a nyugati futballkultúrában pallérozódó, külföldön elismert fiatal magyar edző vajon hazatér-e a következő években, hogy a hazai labdarúgásért dolgozzon.

Nagyon sokat tanultam Dárdai Pál mellett a válogatottban,

és most megismerhetem egy másik európai szövetség munkáját belülről. Más feladat ez, mint klubedzőként tevékenykedni, örülök, hogy van lehetőségem ilyen közegben dolgozni. Magam is úgy gondolom: valamikor a jövőben a most tanultakat a magyar labdarúgásban is hasznosíthatom" – nyilatkozta a Nemzeti Sportban idén nyáron Szabics Imre, de szavaiból arra következtethetünk, hogy ez nem a közeli jövőben fog megtörténni.

Szabiccsal kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy még nem gondolkodik önálló, vezetőedzői feladatban, a tanulási folyamat javában tart nála, és tegyük hozzá, egyelőre egy-egy év másodedzői tapasztalattal rendelkezik a magyar és az osztrák válogatottnál és a Sturm Graznál. Azzal kapcsolatban tehát, hogy milyen edzői kvalitásokkal rendelkezik, egyelőre nem sok információnk van, vagyis Lőwhöz hasonlóan az a pont lehet majd sorsfordító az életében, amikor övé lesz a kispad egy jegyzettebb csapatban, annak minden felelősségével.

Három szakember, három életút

Összefoglalva Dárdai Pál, Lőw Zsolt és Szabics Imre, vagyis a három nemzetközileg legelismertebbnek számító magyar edző, kijelenthetjük, hogy

valamennyiük fejlődésére nagy hatással volt a német futballkultúra,

a Bundesliga semmi máshoz nem hasonlítható közege, ami nyilvánvalóan csak úgy volt lehetséges, hogy minden idegszálukkal ebbe a környezetbe vágytak, azonosulni akartak vele, így ez a közeg maximálisan be is fogadta őket.

Szabics esetében ez annyi kiegészítést igényel, hogy nála az ausztriai évek voltak a meghatározóbbak, bár nyilván rengeteget tanulhatott Németországban is.

Közös pont az is, hogy nem akármilyen szakemberektől tanulhattak:

Dárdai játszott idehaza Garami József, Róth Antal és Egervári Sándor kezei alatt, Berlinben pedig többek között Jürgen Röber, Huub Stevens, Andy Thom, Lucien Favre és Friedhelm Funkel is volt az edzője.

Lőwnél Ralf Rangnick és Thomas Tuchel nevét kell elsősorban kiemelni, de Adi Hütter segítőjeként is sok mindent leshetett el Salzburgban.

Dárdai Pál, Lőw Zsolt és Szabics Imre Forrás: Origo

Szabics az említett Franco Foda mellett Ivica Osimtól, Felix Magathtól, Matthias Sammertől, Jürgen Klopptól, sőt saját bevallása szerint (a magyar válogatottnál) Dárdai Páltól is megtanulhatta a szakma fortélyait.

Dárdai kétségkívül előrébb tart a szakmában két magyar kollégájánál,

mivel azonban többször is lenyilatkozta, hogy a Herthánál akár hosszú távon is el tudná képzelni magát (mivel lassan 22 éve tevékenykedik ott, ez akár egy életművet is jelenthet az esetében), lehet, hogy az Európa csúcsára törő PSG-nél dolgozó Lőw Zsolt esetében reálisabb néhány éven belül egy olyan edzői feladat, amelyre kontinensszerte felkaphatják a fejüket a szurkolók. Szabics Imrének középtávon egy, az osztráknál magasabban jegyzett bajnokság, a múltját nézve a német Bundesliga hozhatja meg a kiugrási lehetőséget a tréneri pályán.