hirdetés

Már csak a korongot kell észrevenni - a hoki legfontosabb tudnivalói

2009.04.22. 19:14

Pénteken kezdődik Svájcban a jégkorong-világbajnokság, amelynek hetven év után a magyar válogatott is résztvevője. Ennek megfelelően ugyancsak megnőtt az érdeklődés az amúgy is népszerű sportág iránt, és várhatóan sokan lesznek, akik korábban nem számítottak állandó nézőnek, most azonban leülnek majd a tévékészülékek elé. Nekik szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy ismertetjük a jégkorong legfontosabb szabályait, hogy a következő vébén már tudják, mi az a les vagy tilos felszabadítás és hogy mi történik, ha kiállítják a kapust.

- Mi a játék lényege?
- Hogy a csapatok tagjai minél töbször juttassak a vulkanizált gumiból készült korongot az ellenfél kapujába.

- Hányan játszanak egyszerre?
- Öt mezőnyjátékos és egy kapus lehet egyszerre a jégen egy csapatból. A öt mezőnyjátékos eloszlása: két védő és három csatár (balszélső, center, jobbszélső). A kapus a jégről lehívható, és másik játékossal helyettesíthető, de ez a játékos nem rendelkezik a kapust megillető előjogokkal.

- Hány játékos lehet a csapatban?
- Egy mérkőzésre 20 mezőnyjátékos és 2 kapus nevezhető. A játékosok sorokat alkotnak, az első sor általában a legerősebb, de a sorok összeállítása menet közben bármikor módosítható. Persze a jól összeszokott csatársorokat és védőpárokat ritkán szokták megkeverni, de emberelőnyben gyakran előfordul, hogy vegyes összetételű brigád rohamozza a kaput.

- Meddig tart egy mérkőzés?
- A mérkőzés három húszperces harmadból áll. A húsz perc tiszta játékidőnek számít, azaz csak akkor megy az óra, ha a korong játékban van. Ha a mérkőzés végén döntetlen az állás, akkor hosszabbítás következik, a világbajnokságon a csoportkörben és a középdöntőben öt, az egyenes kieséses szakaszban tíz, a döntőben húsz perc a ráadás. A hosszabbításban négy-négy mezőnyjátékos lehet a jégen, amennyiben ekkor gól születik, vége a mérkőzésnek. Ha a ráadásban sem esik gól, akkor három-három rávezetéses büntetővel döntik el a győztes kilétét a csapatok, ha a három pár után nem dőlt el a meccs, akkor egyesével kell folytatni az első hibáig.

- Mekkora pályán zajlik a mérkőzés?
- A Nemzetközi Jégkorong Szövetség rendezvényein, így a világbajnokságon is, a pálya méretének 60-61 m hosszúnak és 29-30 m szélesnek kell lennie. A sarkokat le kell kerekíteni 7 - 8,5 m sugarú körívvel.

- Miért vannak színes vonalak a pályán?
- A jégfelületet hosszában 5 vonallal osztják fel, melyek a jégpályát teljesen átszelik, és függőlegesen a palánkon folytatódnak. A pálya mindkét végétől 4 m-re 5 cm széles piros vonalat kell húzni, ezek a gólvonalak. A két gólvonal közti jégfelületet 30 cm széles kék színű vonalakkal három egyenlő részre kell osztani, ezek más néven a kék vonalak. Ezek a vonalak jelölik ki a három harmadot, a csapat kapujánál lévő a védekező harmad, a középsőnek semleges, a legtávolabbinak támadó a neve. A pálya középen lévő piros színű és 30 cm széles vonal a középvonal, ez választja el a két csapat térfeleit.

Forrás: Getty Images

- Miért vannak színes körök a pályán?
- Azért vannak a bedobópontok és körök a jégfelületen, hogy a játékvezetők a mérkőzés kezdetekor, minden harmadkezdésnél és minden játékmegszakítást követően a bedobásnál, más néven bulinál azokhoz tudják igazítani a játékosokat.

- Kik azok a csíkos ruhás alakok a pályán?
- Ők a játékvezetők, a jégen összesen hárman vannak, a főbíró és két vonalbíró. A főbírót onnan lehet megkülönböztetni, hogy egy piros vagy narancssárga karszalagot visel. A jégen kívüli hivatalos személyek közé tartozik még a gólbíró, a jegyzőkönyvvezető, az időmérő, a bemondó, a büntetőpad-felelős és a video-gólbíró.

- Miért cserélnek ilyen sokat a csapatok?
- Aki próbált már valamilyen pörgős rockszámra két lendületes kört menni a városligeti Műjégpályán, az tudja, mennyire ki lehet fulladni korcsolyázás közben. És mivel a jégkorong a világ egyik leggyorsabb játéka, így az állandó cserélgetés a frissítést szolgálja. Cserélni menet közben és játékmegszakítás alatt is lehet. A cserélés egy meghatározott területen zajlik, ha rossz csere következtében eggyel több játékos van a jégen, akkor a vétkes csapatot kétperces kiállítással kell büntetni.

- Mi az a les?
- A futballhoz hasonlóan a hokiban is van les, elbírálása azonban egyszerűbb, és jóval kevesebb vitára ad okot, mint a fociban. A támadó csapat játékosai nem mehetnek a támadó harmadba a korong előtt, amennyiben ez mégis bekövetkezik, akkor les miatt meg kell szakítani a játékot, és bedobással kell folytatni. A leshelyzet elbírálásánál az egyik fontos tényező a játékos korcsolyáinak helyzete, ha a játékos mindkét korcsolyája teljes egészében a kék vonalon túl van a támadó harmadban, mielőtt a korong teljes egészében áthalad a vonalon, akkor a játékos lesen van. A másik fontos tényező a korong helyzete, a pakknak teljes egészében át kell haladnia a kék vonalon a támadó harmadba. Fontos tudnivaló, hogy azt a játékost, aki ténylegesen vezeti  és felügyelete alatt tartja a korongot, és a korong előtt halad át a vonalon, nem lehet lesen lévőnek tekinteni. Akkor sem ítélnek lest, ha a védekező játékos viszi vagy passzolja a korongot a saját védekező harmadába, miközben a támadó csapat játékosa leshelyzetben van. A félpályáról céltalannak tűnő körbelőtt korongnak sokszor éppen az a célja, hogy a támadók a lest elkerülve indulhassanak el a korongért.

- Mi az a tilos felszabadítás?
- Amennyiben egy egyenlő létszámban vagy emberelőnyben játszó csapat játékosa a saját térfeléről az ellenfél gólvonallal jelölt területén túlra lövi vagy üti a korongot, vagy az oda pattan róla, a játékot meg kell állítani és tilos felszabadítást kell ítélni, amit bedobás követ. A bedobást annál a pályavégi bedobópontnál fogják elvégezni, amelyik a legközelebb esik ahhoz a ponthoz, ahol a vétkes csapat utoljára a koronghoz ért. Nincs tilos felszabadítás, ha az emberhátrányban lévő csapat üti el a korongot a már említett módon; ha a korong érinti az ellenfél játékosát, beleértve a kapust is, mielőtt átcsúszik a gólvonalon; ha a korongot közvetlenül bedobásból üti el a bedobáshoz felálló játékos; ha a vonalbíró úgy ítéli meg, a másik csapat bármely játékosának, a kapus kivételével, lehetősége van megjátszani a korongot, mielőtt az áthalad a gólvonalon; ha a kapus elhagyja a kapuelőteret, vagy ha a kapus a kapuelőtéren kívül van tilos felszabadítás helyzetben és a korong felé mozog. Akiknek a túlütés szó dereng, azok valószínűleg tudják, miről van szó, hiszen az a kifejezés is a tilos felszabadítást takarja, de mostanság utóbbit használják hivatalosan.

- Mi az a kisles?
- Kisles az, ha a támadójátékos a a kékre festett kapuelőtérben játssza meg a korongot. Így a gól érvénytelennek számít, ha a  támadó a kapuelőtérben áll vagy botját ott tartja, amikor a korong bemegy a kapuba, és akkor is, ha a támadó bekorcsolyázik a kapuelőtérbe vagy ott veszi fel pozícióját, hogy ezzel akadályozza a kapust a látásban és zavarja a védésben, és gólt lőnek.

Forrás: Getty Images

A kapus védve van a kékkel jelzett kapuelőtérben, persze, vannak kivételek...

- Lehet-e kézzel irányítani a korongot?
- A játékosnak engedélyezett, hogy nyitott tenyérrel megállítsa vagy elüsse a korongot a levegőben vagy kezével a jégen lökje azt, de nem passzolhatja szándékosan azt társának. Ha a kézpassz bekövetkezik, a bírónak meg kell állítania a játékot, kivéve, ha a játékos csapattársa a saját védekező harmadában szerzi meg a korongot, feltéve, hogy a passz lezajlik, mielőtt a játékos és a korong elhagyja a harmadot. Kézzel nem lehet gólt ütni.

- Lehet-e rúgni a korongot?
- Lehet, de a lábbal nem lehet gólt szerezni, kivéve, ha a támadó által rúgott korong megpattan egy csapattársa botján. Akkor is érvényes a gól, ha a támadójátékos nem tett rúgómozdulatot, hanem a korcsolyájáról bepattan a korong. Ha valamelyik bírót érintve kerül a korong a hálóba, a gól érvénytelen.

- Milyen büntetéseket oszthat ki a játékvezető?
- Kisbüntetés, technikai kisbüntetés, nagybüntetés, fegyelmi büntetés, végleges fegyelmi büntetés, végleges kiállítás, büntetőlövés. A kisbüntetés és a technikai kisbüntetés kétperces, és azonnal véget ér, amint az előnyben lévő csapat gólt ért el. Technikai kisbüntetésnak számít például a rossz csere, ilyenkor az edző vagy a csapatkapitány jelöli ki, hogy ki töltse le a büntetést. Nagybüntetés esetén a játékost - beleértve a kapust is - le kell küldeni a jégről a mérkőzésről hátralévő időben, és helyette öt perc elteltével érkezhet cserejátékos. A fegyelmi büntetés tíz percre szól, de a kiállított helyett azonnal jöhet cserejátékos. Fegyelmiből maximum kettő gyűjthető be, de a másodiknál nem jöhet vissza a vétkes. Végleges fegyelmi büntetés esetén egyből az öltözőbe kell küldeni a játékost, de egyből érkezhet csere a helyére. A végleges kiállításnál is egyből mehet zuhanyozni a fegyelmezetlen hokis, és csak öt perc után érkezhet a helyére a társa. Büntetőlövés akkor jár, ha a támadó egyértelmű gólhelyzetben, a korongot birtokolva tör egy az egyben kapura, és eközben hátulról szabálytalankodnak vele. A büntetőnél a lövő játékosnak nem törhet meg a lendülete, és csak egyszer próbálkozhat - ha a kapus véd, hiába lövi be a kipattanót, az már érvénytelen.

- Ki áll a kapuban, ha a kapust állítják ki?
- A kapus nem megy a büntetőpadra, a büntetést más tölti le helyette. Nagybüntetés, végleges fegyelmi büntetés vagy végleges kiállítás esetén viszont a kapust le kell küldeni a jégről a mérkőzés hátralévő részére, és a cserekapus jöhet a helyére. Ha nincs cserekapus, akkor egy mezőnyjátékos állhat a ketrec elé, akinek tíz percet kell biztosítani, hogy magára öltse a kapusfelszerelést.

- Lehet-e a levegőből gól ütni?
- Lehet, de csak akkor, ha a támadó játékos ütője nem a kapu keresztvasának magassága felett ér a koronghoz. A korongot egyébként tilos a vállmagasság felett tartott ütővel megállítani vagy megütni, a játékot ilyenkor meg kell állítani, kivéve két esetben: ha a korongot az ellenfélhez ütik, vagy ha a védekező csapat játékosa a saját kapujába üti a korongot, amikor is a gól érvényes.

- Miért verekednek annyit a hokisok?
- Mivel rengeteg a fizikai kontaktus, sokat ütköznek a játékosok, így előfordul, hogy a kelleténél kicsit magasabbra csapnak az indulatok. A hoki egyébként is kemény, férfias sport, és íratlan szabály, hogy egy játékos nem maradhat adósa az ellenfélnek, van, aki ezt úgy intézi, hogy a benyelt pofont nem túl látványosan, kis késéssel visszaadja, és van, aki úgy, hogy egyből ledobja a kesztyűt, és ökölcsatára vívja a másikat.

Forrás: Getty Images

A bunyó ugyanúgy hozzátartozik a hokihoz, mint a kapusbravúrok vagy a szép gólok

- Milyen a svájci világbajnokság lebonyolítása?
- A 16 résztvevőt négy darab négyes csoportba sorsolták. A csoportban mindenki játszik mindenkivel, majd az első három helyezett a középdöntőbe kerül, az utolsó pedig a bennmaradásért csatázik a többi csoportutolsóval. Azonos pontszám esetén először az egymás elleni eredmény számít, majd a gólkülönbség, aztán a több szerzett gól, végül pedig, ha minden egyforma, akkor büntetőlövések döntenek. A középdöntőben két újabb csoport alakul, az A és a D, illetve a B és a C jelű négyes továbbjutói alkotnak egy-egy újabb csoportot. Ide viszik magukkal az első körben szerzett pontokat, és az újabb három találkozó után csoportonként az első négy helyezett jut a negyeddöntőbe, az első játszik a másik csoport negyedikjével, a második a harmadikkal, és így tovább. A bennmaradásért harcoló négyesből az utolsó két helyezett esik ki a divízió I-be. A világbajnokságon a győzelemért három pont jár, ha a meccs a hosszabbításban vagy büntetőkkel dől el, akkor a nyertes csapat kettő, a vesztes egy ponttal gazdagodik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat