Vágólapra másolva!
Súlyos, 44-29-es vereséget szenvedett a magyar nőikézilabda-válogatott, amely az Európa-bajnokság számára eddigi legfontosabb mérkőzésén, Norvégia ellen lépett pályára az elődöntőben. A Kiss-csapat vasárnapi ellenfele a bronzmeccsen Oroszország lesz, a döntőt pedig a két skandináv együttes vívja, miután a másik elődöntőben Dánia diadalmaskodott 31-27-re.

Pincési László helyszíni tudósítása

Európa-bajnokság, 1. elődöntő
Magyarország - Norvégia 29-44 (16-21)
Budapest, Papp László Sportaréna, 7000 néző
v.: Beno, Rancik (szlovákok)
gól: Radulovics 10/6, Kindl 4, Ferling 3, Görbicz 3/1, Tóth T. 2, Mehlmann 2, Nagy I. 1, Siti E. 1, Lovász 1, Kulcsár 1, Bohus 1, illetve Harsaker 9, Hammerseng 6, Hilmo 6, Riegelhuth 5/2, Kristine Lunde 6/4, Nyberg 5, Aamodt 3, Johansen 2, Breivang 1, Gustad 1
hetes: 9/7, illetve 7/6
kiállítás: 14, illetve 6 perc

Ha hinni lehet a norvég statisztikáknak, amióta Marit Breivik a norvég nőikézilabda- válogatott szövetségi kapitánya, azóta 13 nagy torna (olimpiát, vébét és Eb-t beleértve) közül mindössze kétszer fordult elő, hogy a csapat nem jutott be a legjobb négy közé. Az egyik "bukás" négy éve, Romániában érte a gárdát, a másik tavaly, Zágrábban, amikor csupán a hatodik helyen zárt, így ki sem juthatott az olimpiára.

A formára viszont ezúttal nem lehet panasz, Breivik nem véletlenül nyilatkozta a csata előtt, hogy tanítványai csúcsformában vannak, csupán a koncentrációra kell figyelni. Az Aftenposten című lapban mindenesetre már megjelent az elemzés a Szlovénia elleni 41-18-as, kiütéses győzelem kapcsán, hogy tétmeccsen csupán olyan csapatok ellen sikerült ennél is több gólt dobni, mint Argentína, Ausztrália, Uruguay és Üzbegisztán.

A EHF hivatalos honlapja megpróbálta megszólaltatni Kiss Szilárdot, a magyar kapitány azonban elhárította a lehetőséget, mondván, a meccs végéig nem szeretne nyilatkozni. A magyar együttesből ezúttal Szűcs Gabriella és Balogh Beatrix maradt ki, azaz a dánok elleni 14 játékos vágott neki az elődöntőnek. A norvégoknál nem okozott meglepetést, hogy Pedersen kapus mellett a Blanco sérülése miatt pénteken Budapestre érkező Sörlie Lybekk került a lelátóra.

Körülbelül öt perc alatt beigazolódott a norvég válogatottról szóló összes hír. 1-1-es kezdésük után még képes volt felállni együttesünk, ekkor még Radulovics és Kindl is átlőtte a magas falat. 4-4 után előbb Aamodt mutatta meg, hogyan lehet pillanatok alatt kettőt vágni, a 10. percre pedig visszaállt a háromgólos különbség.

Az eddig jól működő nyitott védekezés ellen a skandinávok számtalan megoldást találtak, ráadásul jó megoldást - legyen szó a beállós megjátszásáról vagy a közbelövésekről. Ráadásul emberelőnyben sem sikerült a kapaszkodás, a csapat kétszer is 15 másodperc alatt ellőtte előkészítetlenül a labdát, Kindl a kapu mellé, Radulovics a lécre bombázott.

Negyedóra elteltével már négy volt a különbség, 11-7 után még az is belefért a norvégoknak, hogy Riegelhut mellébikázza hetesét. Kiss Szilárd váltott, a csapat visszatért a hatosfalra, a kapuba pedig Sirina érkezett Pálinger helyett.

Ám a sablonos támadások, az átlövések erőltetése nem hozta meg a kívánt eredményt, szélsőink kevesebb lehetőséghez jutottak, Kulcsár erejét pedig a zárások teljesen lekötötték. És a cserék is döntőnek bizonyultak: amíg Norvégia csak a holtidőben váltotta játékosait (például heteseknél), addig a magyarok folyamatosan 2-3 játékost cseréltek védekezésben és támadásban. Nem véletlen, hogy többször is akadt olyan eset, hogy a magyar gólt pár másodperccel később norvég találat követte.

A félidei 21-16-os norvég vezetés után rémálomként folytatódott a második játékrész. Ferling kiállítása letelte előtt visszatért a pályára, újabb kisbüntetést kapott, a norvégok meg csak gyártották futószalagon a gólokat (24-16).

A magyar együttesből hiányzott a frissesség, az ötlet, csupán Radulovics és Kindl küzdőszelleme és ereje érdemelt említést. A 39. percre már-már kiütéssé fajult a dolog, Harsaker második találata után, 29-19-nél Kiss Szilárd időt kért, mindhiába.

Tíz perccel a vége előtt a "hajhullást csak a padló állíthatja meg" szövegű graffiti villant be: a katasztrofális vereséget ugyanis csak a végső sípszó akadályozhatta volna meg. 38-24-nél már a közönség is apátiába süllyedve nézte, hogy az Eb toronymagas esélyese hogyan zúzza porrá a magyarokat és az aranyálmokat.

Megkockáztatható persze az is, hogy a magyar csapat százszázalékos teljesítménnyel sem bírt volna a bombaformában lévő ellenféllel. A meccs az 1996-os, atlantai olimpia elődöntőjére emlékeztetett, akkor Korea verte nagyon a magyarokat, ám a bronzmeccsen (éppen Norvégia ellen) sikerült javítani.

A 44-29-es elődöntőbeli zakó után maradjon ennyi reménysugár vasárnapra...