Társoldalunk:

"Fel kell építeni az új generációt" - lemaradásról beszélnek a magyar sportmarketingesek

2011.11.11. 16:32

A menedzselés színvonala még a pályán látottaktól is elmarad a magyar fociban, a cégek pedig nem mernek kockáztatni, ezért csak a pályafutásuk végén kezdik támogatni a sportolókat - hangzott el a MU-színházban rendezett sportmarketing-találkozón. Az egyik résztvevőt ugyan letorkolták egy fővárosi fociklubnál, amiért elmondta az észrevételeit, ezzel együtt úgy érzi, egyre többen felismerik, hogy egy futballklub irányítása intellektuális feladat, akárcsak egy vállalaté.

"Nem kérdés, hogy a profi foci versenypiaci termék. A Videoton vállalatként akar működni, a termék, amit el akarunk adni, a focicsapat" - jelentette ki Várkonyi Ádám, a Videoton kereskedelmi és marketing igazgatója a Sportmarketing Újragondolva Meetup-fórumon, melynek főszervezője Zsédely Péter, a Sportsmarketing.hu oldal vezetője volt.

Nem akarnak úgy járni, mint a Debrecen

Várkonyi az előadásában felidézte, hogy a fehérvári egyesület 2005-ben kis híján csődbe ment, a Videoton nem is vállalta tovább a támogatását, 2007-ben pedig a csapat az NB I-es licencét is elvesztette. Ekkor lépett színre a jelenlegi tulajdonos, Garancsi István, aki "elkezdte a márka kialakítását". A Videoton tavasszal megszerezte első bajnoki címét, jelenlegi célja pedig egy holland középcsapat szintjére emelkedni minden tekintetben. Sőt, Várkonyi szerint az internetes kommunikációjában talán már jobb is egy holland csapatnál a Videoton.

"Nyolcfős stáb dolgozik a honlapunkon, melyet 150 ezren néznek meg havonta, magyar és angol tartalom is van, külön stáb készíti a videókat. Hasonlóan fontos a csapat Facebook-oldala, a felhasználók 40 százaléka onnan megy át a honlapra" - büszkélkedett Várkonyi, megjegyezve: "Mikor a Debrecen a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott, nem volt sem angol, sem német weboldala, nem jelent meg a Facebookon, így hiába nőtt a csapat iránti érdeklődés a harmincszorosára, ebből nem tudott profitot csinálni. Mi próbálunk előre felkészülni, hogy hasonló helyzetben ne járjunk így."

De nem csupán ezért buzdította a többi klubnál dolgozó kollégáit a tapasztalatok átadására a korábban a távközlési szektorban dolgozó szakember: "Ha egy jó programmal bevonunk ezer szurkolót, és ezt a tudást megosztjuk a Fradival, akik szintén bevonnak újabb drukkereket, akkor mindenki nyer. Egy fradista úgysem lesz Videoton-drukker egy jó marketingprogram miatt, ezért érdemes a tudást megosztani."

Forrás: Bányász Péter/photolab.hu
Várkonyi: Egy fradista úgysem lesz Videoton-drukker

Várkonyi ugyanakkor úgy látja, nem csak a nyugat-európai profiktól lehet tanulni: "A Videotont néhányan a hatalom csapatának titulálják, mert - ahogy Garancsi István mondta - pechünkre van egy Orbán Viktor nevű szurkolónk. Ezzel nem is kívánunk foglalkozni. Inkább a kisebb vidéki települések példáját figyeljük, ahol tudnak egymásról az emberek, például egy játékosnak odaszólhatnak meccs közben, mert együtt söröztek vele előző este. Kitöltetünk minden játékossal egy hétoldalas kérdőívet, melyben étkezésről, autókról, nőkről, a szokásaikról kérdezzük őket, így tudjuk, hogyan pozícionáljuk őket, majd ehhez próbálunk közvetítő médiumot találni."

Gesztusok az ultráknak

Bevált módszerként emlegette a marketingigazgató, hogy a játékosok rendszeresen tartanak testnevelő órákat, ápolva a kapcsolatot a fiatalokkal. Nyugaton jelentős bevételt hoznak a kluboknak az ajándékboltjaik, a Videoton értékesítését "elképesztően megdobta", hogy nem szigorúan piros-kék holmikat forgalmaz, hanem modern, "hordható ruhákat." Várkonyi az eredmények közt könyveli el, hogy a 2008/09-es idény óta 150 százalékkal emelkedett az átlagnézőszám, míg a Facebookon 16 ezren lájkolják a csapatot, amely ezzel második a Ferencváros mögött, és megelőzi a magyar válogatottat.

A Honvéd marketingigazgatója, Kollek Zoltán az ultrákkal való kapcsolattartásról kérdezte kollégáját. "Annyit várunk tőlük mindössze, hogy ne legyenek balhék. Buszokat szervezünk nekik, róluk neveztük el a szektorukat, tehát gesztusokat gyakorlunk feléjük. Bár az ultrák feszegetik a határokat, olyankor a klub is keményebben lép fel, a közelmúltban például egy előre nem egyeztetett transzparenst szedetett le a vezetőség a kerítésről" - vázolta Várkonyi.

"Elmondtam az észrevételeimet, és még letorkoltak"

Jagodits Romeo, a Magyar Futballmarketing Műhely alapítója, arra hívta fel az [origo] figyelmét, hogy a klubok költségvetésben gondolkodnak, ami eleve hibás: "Egy költségvetésbe kódolva van, hogy nullszaldós lesz, ez ugyanis a célja. Egy profitra törekvő szervezet viszont behatárolja ezzel a saját lehetőségeit, így tehát sosem léphet előbbre. Egy tudatos, professzionális sportvállalkozásnak mindig üzleti tervekben kell gondolkodnia, mert a profitra törekvés kényszeríti ki a hatékonyság növekedését, növeli az elvárásokat."

Jagodits több tanulmányt is publikált már a futballpiacról, a hazai közeg leggyengébb pontját firtató kérdésünkre pedig kapásból rávágta: "Az üzleti szakértelem hiánya. Még a foci mostani színvonala mellett is lehetnének átlagosan hat-nyolcezren egy-egy NB I-es bajnokin, a sportmarketing ugyanis egy szakma, kipróbált módszerekkel, és nem varázslat."

Forrás: Bányász Péter/photolab.hu
Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára a közönség soraiból kérdezett

Szavaiból az derült ki, hogy a menedzselés színvonala elmarad a pályán látottaktól. "Valóban így van, nem véletlenül mondta Egervári Sándor, hogy a legkisebb különbség az európai és a magyar futball között lent a pályán, a játékban van. Mind stratégiai gondolkodásban, mind infrastruktúrában nagyon elment mellettünk az idő. Egy fővárosi klubnál történt, hogy elmondtam az észrevételeimet, és még letorkoltak, mondván, hogyan jövök én ahhoz, hogy kívülről beleszóljak az ügyeikbe? De szerencsére egyre többen ismerik fel azt, hogy egy futballklub irányítása intellektuális kérdés, egy vállalat, a hozzá kapcsolódó belső és külső érintettekkel."

Federer vagy Balotelli?

Náray Vilmos, a Live Sport ügyvezető igazgatója a vállalatokat hirdető sportolókról tartott előadásában elmondta: "A cégek arcokat keresnek, de a botrányok ezt kiszámíthatatlanná tehetik. Tiger Woods szexbotránya után a Gillett felmondta a szerződést, a golfozó jövedelme jelentősen visszaesett, ahogy a világranglistás helye is. Roger Federer az ellenpélda, aki tökéletesen kiszámítható, ráadásul még a Rafael Nadal elleni sorozatos salakos vereségeit is emelt fővel viselte, ezzel nemes értékeket testesített meg."

Forrás: Bányász Péter/photolab.hu
Náray Vilmos cége kézilabdával, triatlonnal és vitorlázással is foglalkozik

Felmerült bennünk, hogy adott esetben lehetne reklámhordozó akár egy botrányhős is, akiről mindig sokat beszélnek, mint mostanában Mario Balotelliről. Náray másképp látja: "Balotellinél a mezen lévő szponzor nem feltétlenül örül neki, hogy ilyen ügyei vannak. Mivel ezek értékorientált területek, és nem csak az a fontos, hogy mennyit forog valakinek a neve, inkább azt mondanám, hogy a cégek ezt nem szeretik."

Rácz Félix viszont rögtön a prezentációja elején más megközelítést vázolt fel: "Ha választanom kellene egy Rooney, Woods, Djokovic csoport vagy három jófiú közt, akkor én egyértelműen az előbbi mellett döntenék." A 2010-es Év sportmenedzsere gyakorlati példákkal cáfolta, hogy a balhék automatikusan elriasztanák a cégeket, mint mondta, Rooney két ajánlatot is kapott a válogatottbeli, piros lapot érő durvasága után.

Fel kell építeni az új generációt

Rácz egy hónapja találkozott Djokovic édesapjával, akivel arról beszélgettek, hogy Djokovic világelsőként is csak töredék annyit kap a reklámjai után, mint Roger Federer. "Nem értette, miért ajánl egy cég Federernek tíz egységet, míg a fiának két és felet" - mondta a tizenegy sportolót képviselő menedzser.

Rácz szerint a Djokovic-menedzsment megmaradt egy nagyon racionális szerb hozzáállásnál: "Csak azt fogadják el, amit biztosan megkapnak, más nem érdekli őket. A magyar szakemberek jobban észreveszik a lehetőségeket, de még nincsenek olyan sportolóink, akikre ezt rá lehetne építeni. Itthon a cégek nem mernek kockáztatni, ezért a magyar sportolókat csak a pályafutásuk végén kezdik támogatni, mint Talmácsi Gábort vagy Egerszegi Krisztinát. A gazdasági válság csak rontott ezen a helyzeten."

"Most van egy fiatal generáció, amit jóval alacsonyabb áron el lehet kezdeni támogatni. Fel kell építeni ezt az új generációt" - mondta előadása végén a menedzser, az eladhatóság kulcsának az univerzalitást nevezve. "Nagyon sok sportoló nem alkalmas arra, hogy jól nyilatkozzon, ezen kívül szépnek vagy jóképűnek kell lennie, de az alapvető persze a jó teljesítmény. Ezen kívül nem árt, ha nyitottak, érdeklődőek. A nálunk jelentkező sportolók sokszor még arra sem képesek, hogy megnézzék az oldalt, hogy kik is vagyunk, mivel foglalkozunk."

KAPCSOLÓDÓ CIKK