Társoldalunk:

Ezer közül megismeri a gyári Hondák hangját Michelisz vak rajongója

2017.07.12. 06:58

Beleszeretni a versenyautók hangjába, miután az ember végignézett néhány versenyt, nem nehéz. De megszeretni az autósportot pusztán a hangok alapján, már nem annyira általános. Rátóti Krisztina, vagyis Krisz, mert azt szereti, ha így szólítják, születésétől fogva vak, de ez soha egyetlen pillanatig sem tántorította el attól, hogy a különböző motorsportok egyik legnagyobb hazai rajongójává váljon. Mostanra annyira ráállt a füle a versenyautók hangjára, hogy képes például beállítások alapján megkülönböztetni, melyik WTCC-s Hondát ki vezeti. 

Édesanyja rubeolás volt a terhesség alatt, későn vették észre a betegséget, így történt, hogy Krisz vakon született. Nem láthatta soha a Forma-1-es autókat, nem követhette nyomon, hogyan válnak egyre áramvonalasabbá a gépek az évtizedek alatt, nem láthatta a túraautókat sem, mostanra mégis hang alapján felismeri, hogy épp milyen márka húz el előtte a Hungaroring célegyenesében.

Általában egyedül érkezik a Hungaroringre, de a lelátón már barátok között érzi magát

Forrás: Rátóti Krisz családi archívum

Dávid Sándor közvetítése magával ragadta

Életre szóló szerelme a sebességgel tizennégy éves korában kezdődött. Ahogyan a motorsport rajongói közül legtöbben, ő is a Forma-1-en keresztül került közelebbi kapcsolatba mindennel, aminek kereke és motorja van. „1985-ben kezdődött ez a mánia nálam. A tévé előtt nézte a család a Forma-1-et, amiből nekem akkor csak annyi jött le, hogy mennek az autók körbe-körbe és időnként az egyik megelőzi a másikat. Viszont a közvetítések hangulata, Dávid Sándor hangja és stílusa teljesen magával ragadott. Később ő volt a külső konzulensem a diplomamunkámnál, amit a magyarországi autósport alakulásáról írtam, különös tekintettel a Forma-1-re. Onnantól kezdve minden közvetítést néztem, ittam az információkat, akár technikai jellegűek voltak, akár a versenyzőkkel kapcsolatosak. Egyre jobban érdekelt ez a különös világ, így kezdődött” - emlékszik vissza az első meghatározó élményére.

Krisztinát annyira magával ragadta a versenyzés világa, hogy a szakdolgozatát is ebben a témában írta

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Első alkalommal kiszökött a Hungaroringre

Ezután éveknek kellett eltelnie, mire testközelből is átélhette egy Forma-1-es verseny hangulatát. Szülei szigorúan fogták, kiskorúként nem engedték ki a Hungaroringre, pedig 1986-tól már hozzánk is rendszeresen elhozták a sorozatot. Először kénytelen voltam kiszökni a ringre, ez valamikor a kétezres évek elején volt, akkor mentem ki egyedül a hazai futamra. Azóta viszont mindig kint vagyok, nem is tudom, milyen egy Magyar Nagydíj közvetítése a tévében, mert minden évben a helyszínről szurkolok.” Amilyen sokat kellett várnia az első helyszíni élményre, olyan fantasztikusan is sikerült. „Huszonnégy autó volt akkor a mezőnyben, és mikor mind felálltak a rajtrácsra és elindultak a V8-as szívómotorok, jó kis szirénás hangzással, elkezdtem sírni. Olyan nagy hatással volt rám az, ami ott történt. A körülöttem lévők aggódtak, hogy valami baj van, mindenki kérdezte, mi a gond, de nem volt baj, egyszerűen csak boldog voltam.”

Senna és Hamilton a két kedvence

Onnantól kezdve nem is volt Magyar Nagydíj Rátóti Krisztina nélkül. Egyre többet olvasott az autók technikai részleteiről, a motorok, a telemetria, az elemzések ugyanúgy érdekelték, mint az, hogy hogyan kapcsolódik a boxfallal az autó. A versenyzők személyisége is hatással volt rá, a különböző korszakok legnagyobb kedvencei őt is elvarázsolták. „Nagyon nagy Senna rajongó voltam és vagyok is, most Hamiltont imádom. Mansellt, Prostot is nagyon szerettem, de érdekes, Nelson Piquet-ért annyira nem voltam oda. Később Nick Heidfeld és Mika Häkkinen, na meg Kimi Räikkönen és Fernando Alonso lett a kedvencem. Egyrészt elmondják nekem, hogyan vezetnek, meg az elemzésekből is sok minden kiderül. Elmondják azt is, hogy néz ki egy versenyző, mert egy nő számára ez sem utolsó, és sokat hallgatom a nyilatkozataikat.

Rátóti Krisz

Forrás: Rátóti Krisz családi archívum

Eredeti nyelven szeretem hallgatni őket, hogy megismerjem a hangukat. Ezzel nincs gondom, angolul, németül és egy kicsit spanyolul is beszélek. Nagyon fontos nekem, hogy hogyan mondja egy versenyző azt, amit mond, az nagyon sokat elárul a személyiségéről.”

Hang alapján azonosítja az autókat

Krisztina a szakdolgozatában arról is írt, hogy mennyiben különbözik egy látássérült számára a tévében és a helyszínen megnézni egy-egy versenyt. Ezer közül megismerem a Mercedesek és a Ferrarik hangját, vagy a WTCC-ben a gyári Hondák motorját. Utóbbinak mélyebb, öblösebb hangja van, mint a többi túraautónak, a zengős Hondák kicsit karcosabbak, zörgősebbek a többinél. A Volvók hasonlítanak a Hondához, de picit recsegősebbek. Csapaton belül, beállítások alapján is meg tudom különböztetni az autókat, de ehhez az kell, hogy a verseny első néhány körében valaki mindig elmondja nekem, hogy melyik hang kihez tartozik. Egy-két kör után már tudom, hogy melyik a Norbi Hondája, melyik Monteiróé és melyik Michigamié. Katartikus élmény a helyszínen végignézni egy futamot. Igen, én is végignézem, nem csak hallgatom a versenyeket. Hallom, mikor váltanak sebességet, és ami érdekes, hogy a helyszínen sokkal kisebbnek tűnik a két autó közötti néhány másodperces vagy tizedmásodperces távolság, mint a tévében. A sebességkülönbségeket is érzem, tudom, melyik autó megy gyorsabban, melyik lassabban.”

Micheliszről mindent elárul a haja

A Forma-1-hez fűződő kapcsolata mellett könnyen és gyorsan nyitott a WTCC-re is. A kezdetektől figyeli Michelisz Norbertet, valamint az összes magyart a túraautó-világbajnokságban. „Amikor 2010-ben Norbi először futamot nyert, éreztem, hogy sokat tesz majd le az asztalra, tudtam, hogy nagy teljesítményre képes. Megfogott a hangja, az értelmes, intelligens nyilatkozatai. Megkérdeztem az ismerőseimet, hogy hogy néz ki, és pont olyannak mondták el, amilyennek elképzeltem. Az első hazai WTCC-s futamtól kezdve minden évben kint voltam, kivéve a 2016-os évet, akkor betegség miatt nem tudtam kimenni a Hungaroringre.”

2015-ben valóra vált az egyik álma: találkozhatott Michelisz Norberttel

Forrás: Rátóti Krisz családi archívum

Rajongása Michelisz Norbert és a WTCC iránt annak idején Zengő Zoltán fülébe is eljutott. Neki köszönhette Krisz élete egyik legmeghatározóbb élményét. „2015-ben találkozhattam először Norbival. Ahogy mindig, akkor is kint voltam már pénteken a Hungaroringen, pedig akkor csak egy teszt volt a WTCC-ben. Beszédbe elegyedtem egy sráccal, aki kapcsolatban volt a Zengő Motorsporttal. Mesélt rólam a csapatnak, szerettek volna találkozni velem, aminek az lett a vége, hogy az egész Hungaroring engem keresett. Vasárnap reggel, az ingyenes buszjáraton már kérdezgették a többiek, hogy nem én vagyok-e a vak lány, akit Zengőék 'köröztetnek'. Végül megtaláltak, bevittek a bokszba, mindenkivel megismerkedhettem. Bemutattak Norbinak is. Azt mondta, erőt adott neki a történetem, nem is gondolta, hogy ilyen létezhet. Azzal volt elfoglalva, hogy rosszul sikerült az időmérője, miközben ilyen dolgok történnek, hogy egy vak lány egész hétvégén a lelátóról szurkol neki. Körbevezetett, megmutatta, milyen egy túraautó. Megfoghattam, megnézhettem a kocsit, még a kerekeket is! Utána megkértem Norbit, hogy hadd fogjam meg a haját és az arcát is, szerettem volna érezni, hogy milyen. Hatalmas élmény volt!”

Rátóti Krisz egyik vágya már beteljesült, de azt mondja, addig nem nyugszik, amíg a többi álmát valóra nem váltja: azt, hogy találkozzon Lewis Hamiltonnal és a kétszeres Európa-bajnok kamionversenyző Kiss Norberttel.