Magyarfoci-szinten a stadionrekonstrukció

Az Ifjúsági és Sportminisztérium - a GYISM jogelődje - 2000-ben hirdette meg a stadionrekonstrukciós programot: hároméves futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezte. Idén szeptember végéig ebből mindössze négy pálya átépítése valósult meg. Az MTI annak járt utána, hol tart most a program, s mi a helyzet az érintett stadionokban.

"Két év múlva, a 2003-2004-es labdarúgó-bajnokságban már valamennyi, a rekonstrukciós programban érdekelt csapat új stadionban játszhat" - jelentette be Deutsch Tamás sportminiszter a 2001. június 13-án tartott sajtótájékoztatón. Egy évvel később, 2002. július 3-án Szilvásy György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkára az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülésén így fogalmazott: "A stadionrekonstrukciós program pénzügyileg megbukott, és finanszírozhatatlanná vált."

A Magyar Labdarúgó Liga 2000 őszén kezdte meg a felmérést az első és másodosztályú együttesek stadionjainál, s összesen 38 pálya fejlesztését határozta meg. Az ISM 2001-ben és 2002-ben egyformán 4-4 milliárd forint állami támogatást fordított volna a rekonstrukcióra, a terv 2003-ra 4,7 milliárdot irányzott elő.

A 2000 decemberében ismertetett elképzelések szerint 2001 szeptemberéig a Ferencváros Üllői úti pályáját, valamint a székesfehérvári, a győri és a debreceni létesítményt kellett volna az UEFA előírásainak megfelelően átalakítani. Úgy tervezték, hogy mindegyik pálya részben fedett lelátóval és 25 ezer ülőhellyel rendelkezik majd. Ezeknek az A kategóriásnak nevezett arénáknak az átalakítására - amelyeket az akkori remények szerint a 2008-as Európa-bajnokság rendezésére benyújtott, végül sikertelen pályázat is gyorsított volna - 1 milliárd 856 millió forintot szántak.

Gyorsjelentés

Újpesten, Monoron, Marcalin és  Hévízen befejeződött az átalakítás, míg a másik véglet Szombathely, Siófok, Szeged, az Üllői út, a Hungária körút és a Bozsik-stadion, ahol még el sem kezdődött. Többször módosított költségvetés és határidő után befejezés előtt áll a zalaegerszegi, a nyíregyházi és a kaposvári pálya. Folynak a munkálatok - bár korántsem az eredeti tervek szerint - Diósgyőrött és Békéscsabán, valamint félig kész állapotban van Dunaújváros és Székesfehérvár stadionja. Pécsen az engedélyekre várnak, Győrben ugyancsak jövőre kezdődhet az építkezés.

2001 végéig összesen 12 stadiont kellett volna felújítani. Az említettek mellett ide tartozott a Megyeri úti pálya, a dunaújvárosi és zalaegerszegi (B kategória), a kecskeméti és a nyíregyházi (C kategória), valamint a monori, a bőcsi és a celldömölki (D kategória) létesítmény. Ezek közül csupán az újpesti és a monori pálya építése fejeződött be.

2003. júniusig tervezték felújítani a következő stadionokat: Fáy utca, Kaposvár, Pécs, Siófok, Szeged (B kategória), Békéscsaba, Miskolc, Hungária körút, Sopron, Szombathely, Szolnok, Tatabánya, Pápa (C kategória), Bozsik-stadion, BKV Előre, BVSC, Csepel, Csongrád, Dorog, Fót, Hévíz, Kunszentmárton, Marcali, Nagykanizsa, REAC és Százhalombatta (D kategória).

A 38 stadion átalakítása vállalkozói forrás bevonásával - erre 1,715 milliárdot terveztek - és önkormányzati támogatással összesen 21 milliárd forintba került volna. A GYISM novemberi jelentése szerint a tervezett 38 stadion helyett a jelenlegi elképzelések alapján 24 stadion rekonstrukciója valósulhat meg. Ebből műszakilag befejezett 8, folyamatban van a kivitelezés további 8 esetében, viszont még el sem kezdődött a beruházás szintén 8 stadionnál.

Kapcsolódó cikkek:

• Újragondolják a stadionrekonstrukciós programot (2002.09.12.)
• Tizenegy városban folyik a stadionrekonstrukció (2002.05.13.)