Kiútkeresés a honi futballkátyúból

A magyar labdarúgás jelenlegi helyzetéből úgy tűnik, csak az utánpótlásra építve található meg a kiút. Ezt az eredmények is igazolják, hiszen a hazai szinten egyedülálló, de európai mércével mérve is kiemelkedőnek számító Sándor Károly Labdarúgó Akadémiából kikerült játékosokra építve az MTK vezeti a bajnokságot, s az ifjú futballisták közül három az A válogatottban is bemutatkozott. 

Tamási Zsolt irányítja az agárdi munkát

 Képgaléria az Akadémiáról

Várhidi Péter megfiatalított keretébe Németh Krisztián, Bori Gábor, Kanta József, Filkor Attila, Balogh Béla, Rodenbücher István és Hrepka Ádám kapott meghívót, közülük utóbbi három pályára is lépett a Kanada ellen 1-0-ra megnyert meccsen.

A minden igényt kielégítő agárdi komplexum öt éve kezdte meg működését. A 4,6 hektáros parkban található "kastélyszállóban" 22 kétágyas szoba várja a fiatalokat, a Tamási Zsolt irányította csapat jelenleg 43 játékossal foglalkozik, akik az 1991-es, 1990-es és 1989-es korosztályból kerültek ki.

Az egész országra kiterjedő "megfigyelőrendszerrel" kiválasztott fiatalok családjait is felkeresik a szakemberek, akik adott esetben a szociális helyzetet is mérlegelik, tanulmányi ösztöndíjat is biztosítanak. A cél, hogy a családnak ne kerüljön egy fillérjébe se, hogy fiuk az agárdi akadémián tanul. A fiatalok teljes ellátásban részesülnek, a napi négyszeri étkezés mellett felszereléssel is ellátják őket, sőt minden edzés után mosnak rájuk. Ily módon egy fiatal éves "költségvetése" 3 millió forint.

A bekerülés egyetlen feltétele Tamási szerint a tehetség. "A futball, az iskola, az étkezés és a pihenés tökéletes összhangját próbáljuk megteremteni" - mondta a korábban Győrött és a Vasasnál edzősködő Tamási. "A Chemel István Gimnázium tanárai oktatják itt az akadémián belül a fiatalokat, akik két nyelvet, angolt és németet tanulnak. Az eltérés más középiskolákhoz képest annyi, hogy nálunk nincsenek készségtárgyak, s a tanórák igazodnak az edzésekhez."

Utóbbiból hetet tartanak hétfőtől péntekig, az akadémia területén két kisebb műfüves gyakorlópálya és konditerem áll rendelkezésre, valamint a közelben három nagypálya, ebből egy világítással ellátott műfüves. Más klubnál a heti öt edzés a gyakorlat, ez az éves szinten több mint 90-es többlet is eredményezheti, hogy az MTK utánpótláscsapatai simán nyerik a bajnokságokat, pedig általában mindig egy korosztállyal feljebb szerepelnek.

"Mi nem csapatban, hanem egyénekben gondolkodunk. Mindenki ott játszik, ami a szintjének megfelel, természetesen feltétel a fizikai és szellemi felkészültség. Akad olyan 16 éves fiú, aki hamarosan bemutatkozik a 19 évesek között. Németh Krisztián 17 évesen az U19-es válogatott legeredményesebb játékosa volt az Eb-selejtezőkön, és már meghívót kapott a felnőtt válogatottba is. Ő már kinőtte Agárdot. Igyekszünk tudatosan felépíteni a gyerekeket, a legjobbak heti egyszer-kétszer részt vesznek a felnőttcsapat edzésén, mielőtt bekerülnek az NB I-es keretbe" - meséli Tamási, akit Fedor Sándor, Korpa Zoltán és Petres Tamás segít Agárdon a közvetlen munkában.

Központban a labda

A kiválasztottak általában 14-15 éves korukban kerülnek az akadémiára, és maximum három évet töltenek ott. "Az itteni munka jelenti a képzésben az utolsó gyorsítási fázist. A tapasztalat az, hogy a külföldi klubok 18-19 éves korban akarnak leginkább játékost vásárolni, mert akkor már be lehet dobni őket a mélyvízbe, s még nem olyan drágák. A célunk, hogy a játékosok már felnőtt csapatnál szerzett tapasztalattal a tarsolyukban szerződjenek külföldre. Persze ez csak a legjobbaknak sikerül, még az NB I-be sem tud mindenki azonnal bekerülni, akad, akit kölcsönadunk fiókcsapatainkhoz. Azért én 80 százalékos biztonsággal meg merem jósolni, hogyan áll fel az MTK 2-3 év múlva" - tette hozzá Tamási.

Szerinte az országban 5-6 hasonló intézményre lenne szükség, bár ez még nem jelentené a megváltást a magyar futball részére. "A piramis alján dolgozóknál kell változást elérni, hiszen ott mindenütt falakba ütköznek. Nincs elég gyerek, megfelelő felszerelés, az edzők nem élnek meg a fizetésükből. Én mégis optimista vagyok. Az 1989-es korosztálynál már érezhető a modern képzés hatása, és a Bozsik-program eredményei is hamarosan láthatók lesznek."