Erwin Koeman: Torghelle a mi Ronaldónk

"Az ellenfelek megtanulhatták, hogy a magyaroké nem kiscsapat többé, elfelejthetik azt, hogy könnyed győzelemért utaznak Budapestre" - mondta az [origo]-nak adott exkluzív interjújában Erwin Koeman szövetségi kapitány, aki a legnagyobb sikernek nem a vb-selejtezős csoportban elfoglalt második helyet tartja, hanem azt, hogy a szurkolók szeretik és kíváncsiak a csapatára. Az 1988-ban a hollandokkal Eb-aranyéremig jutó, 47 esztendős szakember álma természetesen a vb-kvalifikáció, éppen ezért már alig várja, hogy ősszel pályára küldhesse csapatát a svédek, a portugálok és a dánok ellen. Kérésünkre értékelte csapatának a játékosait Fülöptől Torghelléig.

"Magyarország egy igazi futballnemzet"

- Megannyi honfitársa rendkívül sikeresen dolgozik külföldön edzőként, mi a hollandok titka?
 - Először is az, hogy nagyon szeretjük a kalandokat. A vérünkben van a kihívások iránti vágy, de közben rugalmasak is vagyunk, nyelveket beszélünk, valamint nem elhanyagolandó, hogy jó futballoktatást kapunk Hollandiában. Nem félünk a kudarctól, de megfelelő önbizalommal rendelkezünk. Amit tanultunk és tudunk, azt mind át akarjuk adni.

- Hogyan sajátította el a holland futballiskolát?
- Ötéves koromtól kezdve tanultam az edzőimtől a technikás, támadó szellemű holland stílust, amely azóta is alig változott.

- Ez a legjobb a magyar csapat számára?
- Azt nem tudom, hogy a legjobb-e, de szerintem van hasonlóság a két ország labdarúgása között. A magyarok is kalandvágyóak, szeretik a technikás focit, és emiatt közel áll hozzájuk a holland stílus. Mint ahogy nekem is nagyon tetszett a magyarok 1950-es és 70-es években mutatott játéka, amikor úgy játszottak, mint a hollandok.

- Dicséri a magyar futballt, a keretében mégis alig van játékos a magyar NB I-ből. Őszintén - mit gondol a bajnokságról?
- A jobb játékosok mind külföldön fociznak, jelenleg csak Rudolf Gergely tagja a szűk keretnek. Nem más a helyzet Hollandiában sem, a válogatott magját adó futballisták mind légiósnak álltak a jobb karrier reményében - ez teljesen normális.

- Kisteleki István, a magyar szövetség elnöke előállt számos javaslattal, hogy mitől lehetne jobb a bajnokság, például 12 résztvevősre csökkentené az élvonal létszámát, a csapatok azonban nem támogatták ezen ötletét. Ön mit változtatna?
- Nem mondanék konkrét példákat, de biztos, hogy jövőbe tekintő változtatásokat kell hozni. Lehetetlen, hogy egy első osztályú mérkőzést csak hat-hétszáz ember nézzen meg. Az elnök szerencsére a jövőre koncentrál, hiszen neki is köszönhetően edzőközpont épült Telkiben, vagy létrejött a gyermeklabdarúgó-szövetség. A bajnokság színvonalának ugyanakkor mindenképp emelkednie kellene...

- A szurkolók egy év után is kedvelik a szövetségi kapitányt, s ez nem gyakori Magyarországon. Hogyan tudta magát távol tartani a magyar futball és az ország pesszimista életszemléletétől?
- Talán mert más a személyiségem, s csak a saját utamat járom. Azt teszem, ami szerintem jó a magyar csapat és a labdarúgás számára. Amit a legnagyobb sikernek tartok, az nem a vb-csoportban elfoglalt második hely, hanem az, hogy a szurkolók szeretik a csapatot, és kilátogatnak a meccseinkre. A sajtó is jobban bízik a csapatban, az újságíróknak is tetszik, amit csinálunk, látják, hogy a játékosok száz százalékot kiadnak magukból minden egyes edzésen és mérkőzésen. Szeretek itt dolgozni. Ami pedig a pesszimista megnyilvánulásokat illeti - az egyik fülemen bemennek, a másikon meg kijönnek.

- El tudja képzelni, hogy 2012-ig magyar kapitány marad?
- Lehetséges, majd meglátjuk.

- Ha hosszabbítana, az változtatna bármit a motivációján? Lejáró szerződéssel, a jobb eredmény érdekében esetleg többet kockáztatna a csapattal?
- Ha a motivációm egy picit is csökkenne azzal, hogy aláírok, akkor azonnal abba kéne hagynom a munkát. Nem befolyásol semmit, hogy néhány hónapra vagy pedig több évre érvényes a szerződésem, mert a futball a munkám és egyben a hobbim is. Nagyon szeretem a labdarúgást, így nálam az, hogy motivált vagyok, nem is kérdéses.

Koeman szerint a szurkolók szeretik a csapatát

- Ha három játékost igazolhatna a világ bármely csapatából, kikből állna a trió?
- Mondhatnék neveket, de nekünk a saját csapatunkkal kell boldogulnunk. Van még hová fejlődnünk, ám engem megnyugtat, hogy mindent kiadnak magukból a játékosaim. Bár ahhoz, hogy a továbbjutás is meglegyen, még az eddiginél is többet kell tenni.

- Azért Cristiano Ronaldo, Zlatan Ibrahimovic vagy Nicklas Bendtner csak beférne a csapatába...
- Ó, igen, ők a csoportriválisokat erősítik, és tényleg remek játékosok, de nekünk itt van Torghelle.

- Melyik a válogatott leggyengébb és legerősebb pontja?
- Papíron gyengébbek vagyunk, mint a svédek, a dánok vagy a portugálok, ezért csapatként kell jól működnünk és segítenünk egymást a siker érdekében. Nem mondhatjuk, hogy egy játékos lenne a győzelem letéteményese, nincsen Cristiano Ronaldónk vagy Zlatan Ibrahimovicunk, de vannak más jó játékosaink. De nem nézem a többieket, csak a saját csapatunkra koncentrálok. Még van esélyünk, s ez a fontos, hogy van, ami motiválja a játékosokat.

- Dárdai Pál az [origo]-nak azt mondta, ha ő lenne a kapitány, a motiválatlannak tűnő liverpooli Németh Krisztiánt már két nap után hazazavarta volna a válogatott edzőtáborából. Sok szurkoló kedveli a fiatal játékost, ezért is érdekelne, hogy ön miképp vélekedik róla, illetve arról, amit Dárdai mondott?
- Tavaly már elmondtam Némethről a véleményemet: immáron két-három éve a Liverpool második csapatában játszik, és fontos lenne számára, hogy magasabb szinten futballozzon. Egy felnőttcsapatban kellene szerepelnie - ha ez meglesz, akkor majd meglátjuk... Amit Dárdai mondott, az csakis az ő felelőssége.

- Mit vár az őszi kőkemény meccsektől?
- Jó dolog nagycsapatok ellen készülni, de tudnunk kell, hogy igenis van esélyünk ellenük. Az ellenfelek pedig megtanulhatták, hogy a magyaroké nem kiscsapat többé, elfelejthetik azt, hogy könnyed győzelemért utaznak Budapestre. S ami a mi malmunkra hajthatja a vizet, hogy a riválisoknak muszáj nyerniük ellenünk. A portugáloknak vagy a svédeknek például még a döntetlen sem elég, hiszen az számunkra lenne jó eredmény.

- Az albánok - azóta már távozott - kapitányának, Arie Haannak megköszönte, hogy annyi pontot loptak a csoportfavoritoktól?
- Természetesen, küldtem neki egy sms-t, miután a svédekkel ikszeltek. Nem is értettem, hogy miért kellett távoznia, talán a focivébé volt a cél Albánia számára is.

- Aláírná azt, ha második lenne Magyarország a csoportjában?
- Mindenféleképpen, hiszen ez egy igazán remek eredmény lenne.

még több kép

- Erre számított, amikor egy éve aláírta a magyarországi szerződését?
- Úgy voltam vele, hogy elkezdem a munkát, s meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok. Eddig minden jól alakult. A játékosok többet érhetnek el, mint amit gondolnának magukról. Magyarország egy igazi futballnemzet, s úgy érzem, az utóbbi egy évben sok minden megváltozott. Akkor semmit nem vártak az emberek a futballtól, mára viszont magasabbak lettek az elvárások, ami jelzi, hogy egy új útra léptünk rá.

- Érzi, hogy az embereknek tetszik a munkája?
- Amikor sétálok, odajönnek hozzám, s azt mondják: eddig jó, amit csináltam, aminek nagyon örülök, mert azért jöttem ide, hogy jó eredményeket érjek el a csapattal. Bár már tettünk néhány lépést, még csak az út felénél tartunk, s a java még hátravan. Nagyon várom már a szeptemberi vb-selejtezőket.

- Álmodott már arról, hogy kijut a világbajnokságra - szövetségi kapitányként?
- Természetesen csodálatos lenne, ha Magyarországgal sikerülne kijutnunk, minden edző álma, hogy vébén dirigálhassa a csapatát. Nemcsak játékosként, hanem edzőként is ez a legmagasabb szintje a labdarúgásnak.