Rosszabbul is járhatott volna az Újpest

A magyar labdarúgó-bajnokság utolsó fordulójában a Szusza Ferenc-stadionban történtek miatt az MLSZ fegyelmi bizottsága két zárt kapus mérkőzésre és egymillió forintra büntette az Újpestet. A szankció a lila-fehérek szerint aránytalanul súlyos, ezért fellebbeznek ellene, mások szerint azonban túl elnéző volt MLSZ, hiszen nemcsak az újpesti szurkolók rohantak be a pályára, de az egyik biztonsági ember a Fehérvár egyik játékosát is megütötte, ráadásul a klub többszörös visszaesőnek számított. A magyar bajnokság történetében mindenesetre róttak ki már nagyobb büntetést, és az UEFA sem finomkodik, ha arról van szó, hogy bezárjon-e egy stadiont.

A pályabezárás egyáltalán nem újdonság a Megyeri úton sem, az elmúlt évtizedben többször is előfordult, hogy nem engedhettek be nézőket az újpesti stadionba. A 2002-2003-as idényben például azért sújtották hasonló szankcióval a lila-fehéreket, mert a Ferencváros elleni bajnokin egy hanggránát robbant a vendégek kapusa, Szűcs Lajos mellett. Két évvel korábban pedig nemcsak hogy bezárták a stadiont, de más pályára kényszerítették az Újpestet, miután 2000 márciusában  a Dunaferr elleni rangadón a szurkolók egy kővel megdobták az egyik asszisztenst, mire a játékvezető, Bede Ferenc lefújta a meccset. A csapatnak emiatt a  BVSC stadionjában, a Szőnyi úton kellett lejátszania a tavaszi szezonból hátralévő mérkőzéseit.

Persze nem az Újpest az egyetlen klub a magyar élvonalban, amely kiérdemelte a zárt kapus büntetést. A Videotonnak 2002 őszén ugyancsak két találkozón kellett nélkülöznie a szurkolók támogatását, amiért a Győr elleni bajnokin  a hazai fanatikusok meglátogatták a vendégszektort, és nem éppen barátkozás céljából.

A 2002-2003-as idény utolsó fordulójában a Siófok-Győr meccsen szaladtak be a szurkolók a pályára, ezért a siófoki stadiont csukták be, de játszott már zárt kapus mérkőzést Magyarországon a Honvéd és az MTK is - utóbbi azért, mert 2006-ban a rendőrség a Debrecen elleni bajnokit kiemelt kockázatúnak tartotta, és egyszerűen nem engedélyezte, hogy a nézők kimehessenek a meccsre.

A pályabetiltások hazai királya azonban kétségtelenül a Ferencváros, amelynek drukkerei nem csak hazai, hanem nemzetközi színtéren is letették már a névjegyüket. Az első és egyik legemlékezetesebb eset még 1983 októberében történt, amikor is a Haladás szerepelt az Üllői úton, és a vendégek kapusát, Hegedűs Pétert egy metrófogantyúval dobták meg. A meccs 2-2-es állásnál félbeszakadt, és az Üllői úti stadiont betiltották, aminek következtében a Fradi több bajnokiját is vidéken játszotta: volt, amelyiket Gyöngyösön rendezték, de főleg a kecskeméti stadion számított akkor hazai pályának a kilencedik kerületieknek.

Pár évvel később újabb városokban lelt ideiglenes otthonra a Fradi: az 1989-90-es idényben az UEFA-kupában az Admira Wacker elleni visszavágót Szegeden játszotta, majd a következő idényben a belga Antwerpent Zalaegerszegen volt kénytelen fogadni, amelynek kiverése után a dán Bröndby ellen a hazai mérkőzést zárt kapuk mögött játszotta. Több mint tíz évvel később a máltai Birkirkara ellen sem volt látogatható az Üllői út, de a zöld-fehérek a magyar bajnokságban is jó néhány 90 percet játszottak nézők nélkül. Az emlékezetes, Debrecen elleni botrányt követően (amikor a 2002-2003-as bajnokság utolsó fordulójában szurkolók berohantak a pályára, közülük többen a játékosoknak, illetve a Debrecen edzőjének, Szentes Lázárnak estek), a Fradi hárommeccses pályabetiltással bűnhődött, de a jelenlegi idényben a Kazincbarcika elleni másodosztályú bajnokit is hasonló körülmények között volt kénytelen lejátszani.

Az UEFA nem finomkodik

Az Európai Labdarúgó Szövetség rendkívül szigorúan szankcionálja a rendbontásokat, így aztán az európai kupamérkőzéseken is gyakori a lezárt stadion szomorú látványa, illetve hogy egy klub nem játszhat hazai pályán. Az 1970-es évek közepén a Real Madrid járt így, miután az 1975-76-os szezonban a BEK elődöntőjében a drukkerek nehezen viselték, hogy a Bayern Münchennel nem boldogul csapatuk. Egyikük a pályára is berohant, és megütötte Gerd Müllert, a Real ezért a következő szezonban nem játszhatott BEK-mérkőzést a Santiago Bernabéu stadionban, a Stal Mielecet Valenciában, az FC Bruges-t pedig Málagában fogadta.

A Bajnokok Ligájában elsőként az AC Milan járt így az 1994-95-ös idényben: az Austria Salzburg elleni mérkőzésen megdobták az osztrákok kapusát, ezért az UEFA két találkozóra lelakatoltatta a Giuseppe Meazza-stadiont. Így aztán az AEK Athén és az Ajax Amsterdam ellen a piros-feketék Triesztben léptek pályára, de a Benfica elleni negyeddöntőt már ismét Milánóban rendezhették.

A következő ilyen büntetéssel megint csak a Real Madridot sújtották. Az 1997-98-as kiírás elődöntőjében a Borussia Dortmund ellen a hazai fanatikusok, az Ultras Sur tagjai addig rángatták az egyik kapu mögötti kerítést, amíg sikerült ledönteniük az ahhoz erősített kaput is. A meccset csak egyórás késéssel sikerült elkezdeni, a Real pedig büntetésként a következő idényben az első csoportmeccsét (az Internazionale ellen) Sevillában volt kénytelen lejátszani.

A fenti két eseten kívül még egyszer fordult elő, hogy valamelyik egyesület büntetésként nem rendezhette saját stadionjában az otthoni csoportmeccsét. A PSV Eindhoven szurkolói 2001 áprilisában a Kaiserslautern elleni UEFA-kupa-negyeddöntőn balhéztak, így aztán a hollandok ősszel a Galatasaray elleni meccsükkel Arnhem lakóinak kedveskedtek.

Zárt kapus mérkőzésekre akad példa a legrangosabb európai kupából is. A nemrég véget ért idényben például az Atlético Madrid volt kénytelen kongó lelátók előtt fogadni a PSV Eindhovent: a spanyolok az Olympique Marseille elleni találkozón történt szurkolói rendbontások miatt kapták a büntetést. A 2004-2005-ös szezonban az AS Roma-Dinamo Kijev összecsapás ért idő előtt véget. A hazai drukkereknek már az sem nagyon tetszett, hogy csapatuk váratlanul alárendelt szerepet játszott a rendkívül bátran és támadó szellemben futballozó kijeviek ellen, a vendégek ráadásul az első félidő közepén a vezetést is megszerezték. Amikor pedig a játékrész lefújásának pillanatában Anders Frisk teljesen jogosan kiállította a magáról megfeledkezett Philippe Mexest, akkor elszabadult a pokol. Egy öngyújtóval fejbe dobták a svéd játékvezetőt, aki erősen vérzett, és nem is tudta folytatni a meccset, amely így félbeszakadt. Az UEFA nem sokat mérlegelt, a Romának a következő két hazai csoportmeccsét is zárt kapuk mögött kellett játszania.

Nem ez volt az egyetlen félbeszakadt BL-meccs abban az idényben: az Inter-AC Milan negyeddöntőben a hazai ultrák ásványvizes palackokkal és füstbombákkal árasztották el a Milan tizenhatosát, ráadásul az egyik pirotechnikai eszköz vállon találta Didát, akit ápolni kellett. Merk játékvezető az öltözőbe parancsolta a csapatokat, majd mintegy 20 perc elteltével szerette volna folytatni a találkozót, de erre ismét megindultak a füstbombák, így inkább lefújta az összecsapást. A következmények még a római esetnél is súlyosabbak voltak: a következő idényben az Inter mindhárom csoportmeccsét üres lelátók előtt volt kénytelen lejátszani.

Olaszországban a rasszizmus is elég indok volt

Ami a külföldi bajnokságokat illeti, Angliában vagy éppen Németországban nem volt példa hasonló büntetésre, a Premier League-ben vagy a Bundesligában valószínűleg el sem tudják képzelni, milyen lehet egy meccs nézők nélkül.

Olaszországban ugyanakkor nem szokatlan jelenség a pályabezárás: a nemrég véget ért bajnokságban például a Juventusnak kellett zárt kapuk mögött játszania az Atalantával, köszönhetően annak, hogy az Inter elleni bajnokin a Juve hívei rasszista rigmusokkal sértegették a milánóiak támadóját, Mario Balotellit.

Spanyolországban a Real Betis kapta az utóbbi időben a legtöbb büntetést, de a spanyoloknál sem a zárt kapus meccs dívik, inkább az adott stadiont tiltják be. A sevillai zöld-fehérek a 2006-2007-es idényben két otthoni meccsüket sem rendezhették a Manuel Ruíz de Lopera-stadionban, miután a Sevilla elleni kupameccsen a szurkolók megdobták az ellenfél edzőjét, Juande Ramost.  A klubnál azonban nem estek kétségbe, és a szintén sevillai Olimpico de la Cartuja-stadionba vitték a Real Sociedad, illetve a Getafe elleni találkozót - előbbin 50, utóbbin 35 ezren voltak...

www.global-soccer.eu