Juhász Roland: A válogatottnak szüksége van Gerára

Juhász Roland csúcsformában van, a védő harmadik az Anderlecht házi góllövőlistáján, az idei szezonban negyedóra híján minden percet a pályán töltött klubcsapatában, amely nagy fölénnyel vezeti a belga bajnokságot, s az Európa Ligában csütörtök este már a nyolc közé kerülésért játszik. Az 51-szeres magyar válogatott védő szerint nem ő, hanem Dzsudzsák Balázs érdemelte volna meg tavaly a magyar Aranylabdát, és reméli, Gera Zoltán visszatér a válogatottba. Úgy érzi, itt az ideje, hogy öt év után klubot váltson, de most már nem Angliába, hanem a német bajnokságba vágyik.

- Az előző bajnokságban elbuktátok a döntőt a Standard Liége-zsel szemben, míg most 12 ponttal vezet az Anderlecht. Idén mitől megy ennyire jól?
- Sokkal vezetünk, ez igaz, ám lesz egy rájátszás, ahol elfelezik a pontokat. Nem túl jó ötlet, szinte semmibe veszik az alapszakaszban remeklő csapatok eredményeit, ennek ellenére nagyon bízunk benne, hogy idén az Anderlecht lesz a befutó. A csapat tényleg jobb, mint tavaly, sikerült megtartani a legjobbakat, s ez nem csak a bajnokságban, de az Európa Ligában is látszik.

- Idén eddig 2415 percet játszottál, azaz egy negyedórát leszámítva minden meccsen az elejétől a végéig a pályán voltál. Mi történt azon az egy találkozón?
- A Germinal Beerschot elleni meccs előtt sérült voltam, de játszani szerettem volna, végül a 75. percben, az 5-0-s vezetésünknél cserélt le az edző, főképp azért, hogy pihentessen a Bruges elleni rangadóra, amit aztán 3-2-re megnyertünk.

- Gondolom, jólesik ez a feltétlen bizalom, hiszen a kapuson kívül senki nem játszott nálad többet.
- Nagyon tetszik, s aminek külön örülök, hogy a sérülések is elkerültek, és eddig mindössze két sárga lapot kaptam, tehát eltiltás miatt sem kellett kihagynom egyetlen mérkőzést sem.

- Négy góllal harmadik vagy a csapat házi góllövőlistáján, része a taktikának, hogy a csapat Juhász Roland góljával is nyerhet, vagy csupán véletlenről van szó?
- Az összes pontrúgásnál, sőt Wasilewski nagy bedobásainál is előrehúzódom, igaz, a lengyel játékos most megsérült, ám így is jól megy nekem a gólszerzés. Csakúgy, mint korábban az NB I-ben, Belgiumban is sokszor gólhelyzetbe kerülök.

- A nagy rivális Standard magyar edzőjével, Bölöni Lászlóval milyen volt a viszonyod? Annyi közöset találtam rólatok, hogy a csúcsrangadón egy becsúszásod után színészkedéssel vádolt meg.
 - Nem nagyon beszéltem vele előtte, ezen a meccsen a végeredménytől függetlenül gratulált. Volt ez a kis összezörrenésünk, amit már a félidőben megbeszéltünk, ez volt a leghosszabb közös beszélgetésünk. A Standard-nak idén rosszabbul megy, mint tavaly, talán ezért menesztették, de amit nem tartok szép dolognak, hogy sok volt játékosa utólag kritizálta, erre Bölöni László az újságokban egy nyílt levéllel reagált. Hogy miért alakult így a sorsa, azt nem tudom, de Anderlecht-játékosként nem is foglalkozom ezzel különösebben, csak arra koncentrálok, hogy az előző szezon után idén aranyérmesek legyünk.

- Egy másik honfitárs, az újpesti Tisza Tibor rugdossa a gólokat a második vonalban, nem ajánlottad még be az Anderlechtnél?
- Akinek Belgiumban ilyen jól megy a góllövés, annak nem kell a reklám, sok megfigyelője van a csapatunknak, így bármi előfordulhat. Örülök neki, ha egy magyarnak jól megy a foci Belgiumban, bár Tibinek a másodosztálynál magasabb szinten kellene játszania, aminek el is fog jönni az ideje. Én amúgy örülnék neki, ha egyszer csapattársak lennénk.

- A spanyol bajnokságban hetedik Athletic Bilbaót 4-0-ra kiütöttétek az Európa Liga-visszavágón, ezek szerint a spanyol élmezőnyben is megállná a helyét az Anderlecht?
- Én is épp most néztem, hogy a Bilbao három pontra van a negyedik helytől Spanyolországban, masszív csapat, ám nagyon jól ment ellenük a foci, volt, aki azt mondta, 10 éve nem látta ilyen jól játszani az Anderlechtet. De nem hiszem, hogy ez egyszeri, kiugró eredmény lett volna a részünkről, régóta jó formában vagyunk, emlékezetes az Ajax elleni, idegenbeli 3-1-es győzelmünk is, ami nagyban hozzásegített minket az Európa Ligában a csoportgyőzelemhez. Nem csoda, hogy a klubvezetők nem szeretnék szélnek ereszteni a csapatot, hiszen most nagyon jók vagyunk.

- A szurkolók bilbaói balhéjának lett bármi következménye?
- A botrányt a baszkok kezdték, megdobálták, sőt le is vizelték a drukkereinket, így nem meglepő, hogy felment bennük is a pumpa. A hangulat varázslatos volt, ettől szép a foci, persze a meccs utáni balhé kicsit rondított a képen. Büntetést nem kaptunk, remélem, nem is fogunk.

- Korábban azt mondtad, szeretnéd, ha a nyolcaddöntőben a PSV-t kapnátok. Kellemesebb ellenfél lett volna, mint a Hamburg?
- Nem mondanám, hogy könnyebb lenne ellene, közel azonos képességű a két csapat. Dzsudzsák Balázsék talán játékosabbak, a Hamburg pedig már csak a Bundesliga játékereje miatt is jónak számít, de szerintem a 16 között bárkit kaphatsz, könnyű ellenfél itt már nincsen.

- Nem beszélve a csatárokról, Ruud Van Nistelrooy a világ egyik legeredményesebb befejező játékosa. Védőként hogyan lehet rá felkészülni?
- Ő egy igazi klasszis csatár, alighogy aláírt a Hamburghoz, egyből elkezdte a gólgyártást. Jól fejel, tökéletesen helyezkedik, s a helyzeteit nagyon nagy százalékban gólra váltja. Képes a védelem legapróbb hibáját is azonnal megbüntetni, éppen ezért az első sípszótól az utolsóig maximális koncentrációra lesz szükség a csütörtök esti meccsen, hogy megakadályozzuk őt a gólszerzésben.

- A menedzsered azt mondta decemberben, hogy jó eséllyel már télen távozol, végül maradtál. Mennyire van mehetnéked?
- Jól érzem magam, de öt év belgiumi légióskodás után már bennem van, hogy újabb kihívásokat keressek. Talán eljött ez az idő. Amit tehetek, hétről hétre igyekszem a legjobbat kihozni magamból, hogy minél több csapat figyelmét felkeltsem, a többit meghagyom a menedzsereknek.

- Ha az Anderlecht így folytatja, akkor az eddig felmerült csapatok közül lassan csak a Bayern München számít majd előrelépésnek. Egyetértesz?
- Többfajta előrelépés is lehetséges, s most tényleg az eredmények is jól alakultak, én reálisan látom és reálisan értékelem a csapat és a saját teljesítményemet. Ha adódik bármilyen lehetőség, állok elébe, s ha már a Münchent említetted, én nem csapatokban, inkább bajnokságokban gondolkodom.

- Melyik a kedvenc?
- Korábban angolszimpatizáns voltam, de mostanában inkább a német felé húz a szívem. A stadionok csodálatosak, sok a néző, és az is tetszik, hogy kiegyensúlyozott a bajnokság, nem úgy, mint Angliában, ahol három csapat kimagaslik a mezőnyből, másnak alig van esélye, hogy odaérjen a dobogóra.

- Az Aranylabda-szavazáson úgy tűnt, a spanyol bajnokságot, ezen belül a Barcelonát is kedveled, hiszen - amikor a magyar válogatott csapatkapitányaként, 2009-ben szavaztál -  Messin kívül Ibrahimovicot és Puyolt jelölted meg.
 - Igen, a Barca a kedvencem, s nagyon tetszik Puyol játéka, erős játékos, hibátlan a védőmunkája, több poszton is bevethető. Zlatan óriási egyéniség, nem hiába szerződtette a Barca, az én szememben ő a legjobb csatár a világon. Messit tettem az első helyre, a zsenialitásáról sok újat már nem lehet elmondani.
 
- Aki Európában Messi, az Magyarországon Juhász Roland. A magyar Aranylabda-szavazáson mögötted második Dzsudzsák Balázsnak rosszulesett, hogy sok újságíró az első ötbe sem jelölte. Te kire szavaztál volna?
- Balázsra, aki szerintem kiemelkedett a magyar mezőnyből, nem véletlenül figyeltek fel rá komoly európai klubok, és sokatmondó, hogy 10 millió eurót sem sajnáltak volna érte. Csak hát nem én döntöttem a magyar Aranylabdáról. Az eredmény után - ami számomra kicsit meglepő volt - ő is gratulált, bízom benne, hogy idén ugyanígy folytatja, és ő kapja majd a díjat.

- Erwin Koeman a második helyre várja a válogatottat az Eb-selejtezőkön. Te mire számítasz?
- A második helyet el lehet érni. Hollandia kiemelkedik, hiszen évek óta a futballvilág meghatározó csapatának számít, de utána három olyan válogatott - a magyar, a svéd és a finn - harcol a második helyért, amelyek között apró dolgok dönthetnek. Nehéz előre megjósolni a végeredményt, de én bízom magunkban, hiszen kezd összeérni a csapat.

- Sok szurkoló úgy gondolja, hogy Gera Zoltánnak minden körülmények között a válogatottban lenne a helye. Mit gondolsz erről?
- Gerzsonra emberként és játékosként is mindenki felnéz, már megannyiszor bebizonyította, hogy a magyar focinak szüksége van rá. De a Koeman-Gera vitába nem szeretnék belemenni, ezt nekik kell egymás között elrendezniük. Azt viszont ki merem jelenteni, hogy Gerzsonra szükség van.

- Dárdai Pál szerint, ha a csapat egy emberként kiállna Gera mellett, akkor lenne esély rá, hogy visszatérjen.
- Zoli felnőtt ember, biztosan megvolt rá az oka, amikor meghozta a döntését. Biztos vagyok benne, hogy a csapat tudna rá hatni, s mivel mostanában elég sokszor előkerül ez a téma, megtörténhet, hogy előbb-utóbb ő is úgy gondolja majd, hogy vissza kellene térnie a válogatottba. Amikor nem játszom, tudom, mennyire rossz kívülről nézni a többieket, talán ez is hatással lehet rá; én mindenesetre bízom benne, hogy visszajön.

- Ezek szerint kulcskérdésnek tartod a válogatott eredményessége szempontjából, hogy Gera tagja legyen a csapatnak?
- Évek óta alapember, csapatkapitány volt, ha egy ilyen játékos kiesik, az nyomot hagy maga után. Hogy milyen nélküle a csapat s miképp lehet kezelni a hiányát, az csak hosszabb távon derülhet ki. De lehet, hogy ezt nem is fogjuk megtudni, mert nemsokára újra köztünk lesz, hiszen a mai fociban sok játékos életében gyorsan változnak a dolgok, s előfordulhat, hogy rendezik a viszonyukat a kapitánnyal.