hirdetés

"Nem volt még meccs, amely ennyire befolyásolná a jövőnket" - Dzsudzsák a finn-svéd találkozóról

2011.10.05. 10:44

Dzsudzsák Balázs szerint a szövetségi kapitánynak minden oka megvan rá, hogy kihagyja őt a jövő keddi magyar-finn kezdőcsapatából, de miután egészségesnek nyilvánították, akár egy percre is szívesen beállna. A nyáron csonttörést szenvedett szélső Mahacskala városában még nem nézett körül, de azt mondta, megnyugvással tölti el, hogy a korábbi kritikák után most olyan sztárokkal hozták hírbe klubját, mint Fabio Capello vagy Steven Gerrard, akiket szerinte tényleg megszerezhet a dagesztáni csapat. Az [origo] a válogatott edzésén készített interjút a korábbi PSV-klasszissal.

- Nem tűnik túl jókedvűnek, történt valami?
- A footgolf-meccsen nem a legjobb eredményt értem el, talán emiatt tűnhetek csalódottnak. Kötöttem ugyanis egy fogadást Czvitkovics Péterrel, és sajnos kettővel kikaptam. De ezt leszámítva jól érzem magam, jó az idő, a válogatottal lehetek, és ennek nagyon örülök.

- Szilágyi György csapatorvos szerint már játékra kész, és egészségesnek tekinthető. Ön is így érzi?
- Ezt én is csak megerősíteni tudom, jól érzem magam, minden rendben van. Ezért is jöttem haza a válogatotthoz, mert úgy éreztem, hogy mindent bele tudok adni. Saját szememmel láttam a röntgent, hogy a megműtött, becsavarozott csont körül ismét fejlődik a csont, és kezd összeérni, mégiscsak volt tehát értelme annak, hogy a vártnál hamarabb visszatértem, és elkezdtem edzeni.

- Mit gondol, képes lenne akár az első perctől a pályán lenni a finnek ellen?
- Az egy dolog, hogy én mit érzek, ráadásul ne feledkezzünk meg a "győztes csapaton ne változtass" elvről. Most kihagytam két olyan meccset is, amelyen a csapat szenzációs győzelmet aratott, és minden oka megvan rá a kapitánynak, hogy csak a kispadra ültessen. Lehet, hogy még nem gondolja úgy, hogy 90 percig kellene játszanom, de ha egy percet kapok, akkor annyi idő alatt szeretnék segíteni a csapatnak.

- Pénteken nem lép pályára, mégis lesz miért izgulnia, hiszen a finn-svéden nem kaphatnak ki a hazaiak, máskülönben vége a magyar pótselejtezős álmoknak. Mire számít?
-  Biztos, hogy nem volt még olyan meccs, amely ilyen nagy mértékben képes lenne befolyásolni a saját magam és a válogatott jövőjét. Ha Helsinkiben számunkra megfelelő eredmény születik, akkor biztos vagyok benne, hogy jövő kedden kevés lenne a Puskás-stadion jelenlegi 30 ezres befogadóképessége. Felfordulna az ország, és mindenki valahogyan be szeretne jutni erre a meccsre, hiszen akkor már csak annyi feladatunk lenne, hogy legyőzzük a finneket.

- A svédek akkor is második helyen végeznek, ha később Stockholmban legyőzik Hollandiát. Mint a holland labdarúgás jó ismerője, mit vár tőlük?
- Nem hiszem, hogy a hollandokkal probléma lenne, hiszen a világ egyik legjobb csapatáról (Hollandia augusztusban első volt, jelenleg második a FIFA-világranglistán - a szerk.), amely - és ezzel nem a svédeket akarom lenézni - nem engedheti meg magának, hogy kikapjon. Már csak azért sem, mert ha egy válogatott csoportelső, akkor azt a helyet meg is akarja tartani.

- Gyakran eszébe jut a Helsinkiben rendezett finn-magyar utolsó perce?
- Nagyon motiváló látni, hiszen a válogatottban ritkán él át az ember olyan élményt, hogy az utolsó pillanatban az ő góljával nyer a csapat, ezzel ráadásul nagy lépést tettünk afelé, hogy még most is a pótselejtezőről beszélhetünk. Bár már sokszor láttam ezt a felvételt, biztos, hogy a meccs előtt még egyszer meg fogom nézni.


- Mi változott a válogatottnál, hiszen korábban többször is a hajrában szenvedett vereséget a csapat, az utóbbi időben viszont több alkalommal a legvégén harcolta ki a győzelmet?
- Talán a koncentráció a legfontosabb, amiben javultunk, illetve az, ahogyan dolgozunk a sikerért. Ha az ember valamiért nagyon sokat tesz, azt Isten nem szokta mindig elvenni, és nem szokott igazságtalan lenni. A csapat mindent megtesz, hogy semmiféle negatív dolog ne történjen vele, és ne vitáról, balhéról, sértődésről szóljanak a hírek. Sokat számít, hogy ez a csapat már régóta együtt van Sanyi bá' irányítása alatt, és a keret is csak akkor változik, ha egy-egy játékos kiesik sérülés miatt.

- A klubjában viszont új edzője van, Gadzsi Gadzsijev helyére ideiglenesen, játékos-edzőként Roberto Carlos ült. Edzőnek milyen a brazil?
- Alig négy napot dolgoztam együtt vele, mivel legutóbb nem utaztam el a csapattal Dagesztánba, de Roberto Carlosról elmondható, hogy mind emberileg, mind játékosként hatalmas tapasztalattal rendelkezik, és a labdarúgást a saját egyszerű, emberi oldaláról közelíti meg. Eddig is segítőkész volt, de így, hogy edzői pályára lépett, mindez duplán érezhető, mindenkivel egyéni beszélgetéseket folytatott. Egy darabig ő lesz az átmeneti megoldás a kispadon, de később szerintem új edző érkezik majd.

- Önnek mit mondott?
- Arról kérdezett, hogy hogyan érzem magam, és hogy mikor tudok visszatérni a csapatba, arról nem volt szó, hogy valamivel elégedett vagy elégedetlen lenne. Baráti kapcsolat van közöttünk, de így, hogy az edzőm lett, a tisztelet miatt azt a szót, hogy baráti, már nem használom. Ő pedig, amikor érdeklődik a hogylétem felől, már nem barátként, hanem edzőként fog érdeklődni.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

- Úgy tartják, Oroszországban a riválisok nem szívelik igazán az Anzsit, és mindenki meg akarja verni. Mi ennek az oka?
- A nyári átigazolási időszakig senki nem tudott semmit a klubról, most pedig az Interből igazolt játékost a csapat, és Fabio Capellóval, Guus Hiddinkkel és hasonló sztáredzőkkel tárgyal. Biztos vagyok benne, hogy frusztráló lehet, ha egy olyan országrész, egy olyan állam, amelynek semmit sem lehetett hallani a futballjáról, hirtelen kinövi magát, és Európa arról beszél, hogy kit sikerült megszereznie, vagy kit szeretne megszerezni. Ez érződik a meccseken, a szurkolók és a játékosok hozzáállásán, mivel mindenki kettőzött erővel akar az Anzsi ellen játszani. De ez normális, jó dolog, a PSV-nél is jellemző volt, hogy mindenki minket - a legjobbat - akart legyőzni, egy ilyen csapatban mindig jó játszani. Ez persze egyúttal meg is nehezíti a dolgunkat, hiszen emiatt az utolsó helyezett ellen sem számíthatunk könnyű meccsre.

- Körülnézett már Mahacskalában?
- Nem, mert nem töltünk ott annyi időt, hogy sétálgathassunk. Általában a meccs előtt fél vagy inkább egy nappal utazunk le, egyet edzünk a meccs előtti este, majd a mérkőzés után megyünk is haza. Azon kívül, hogy bementem a centrumba, ahol a stadion van, más még nem történt.

- Milyenek az Anzsi-szurkolók?
-  Fanatikusak, végigszurkolják a 90 percet, és hálásak minden szép megmozdulásért, cselért, még egy-egy kiintésért is. Élmény ilyen közönség előtt futballozni.

- Mire gondol, amikor azt hallja, hogy olyan sztárok szerepelnek az Anzsi kívánságlistáján, mint Steven Gerrard, Frank Lampard, Robert Pires vagy Caros Tévez, hogy csak egy pár nevet mondjunk?
- Nem is az a fontos, hogy mit érzek, hanem hogy tudom: tényleg nem lehet akadálya, hogy ezek a játékosok hozzánk igazoljanak. Engem sokan megköveztek, amiért ide igazoltam, ezek után ezek a visszajelzések - hogy sok játékos el fogja még hagyni a klubját az Anzsi kedvéért - megnyugvással, jóleső érzéssel töltenek el.

- Mennyiben nehezíti a majdani edző dolgát, hogy egyszerre öt orosz játékosnak mindenképp a pályán kell lennie a bajnokságban?
- Bonyolítja a helyzetet, mert nem lehet csak úgy bárkit a klubhoz vinni, ismerni kell az orosz bajnokság  kultúráját, a játékosok kvalitásait. Tudni kell úgy kalkulálni, hogy öt orosz mindig a pályán legyen, tehát a cserékkel sem lehet eszeveszett módon játszadozni, és nem lehet bárkit csak úgy beküldeni, mert pontlevonással sújthatják a csapatot, ha egyszerre több légiós van a pályán a megengedettnél. De biztos vagyok benne, hogy egy olyan felkészült edző fog érkezni, aki ezzel tisztában van, és a helyzetet kezelni tudja majd.

- Önnek azért biztos helye lesz?
- Nagyon remélem, hogy így lesz.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat