Magyarország annyira nincs rajta a minőségi futball térképén, hogy látszólag kevés esélye van egy itthon játszó fiatalnak arra, hogy felfigyeljen rá egy európai nagycsapat. Főként abban bízhat, hogy megakad rajta a szeme egy profi játékosmegfigyelőnek. Ezek az emberek (angol kifejezéssel scoutok) kiterjedt kapcsolati hálóval, valamint komoly adatbázissal a hátuk mögött utaznak, jegyzetelnek, értékeléseket készítenek a megfigyelt játékosokról.
Az a dolguk, hogy megtalálják az új Messit, vagy legalábbis a következő nagy sztárt - kérdésünkre így foglalta össze a scoutok munkáját Békeffy Gábor, egy belga menedzseriroda magyarországi képviselője (édesapja, Békeffy Jenő egyike volt az első FIFA-licenccel dolgozó menedzsereknek). Szerinte ebben a munkában nem lehet kétszer hibázni: egyszer belefér, ha olyan játékost küldenek egy klubhoz, aki nem üti meg a szintet, de ha máskor is előfordul, akkor az illető elveszti a hitelességét.
Az óriásklubok között is akad olyan, amelynek nagyjából havonta Magyarországon jár egy megfigyelője, és csak azért néz meccseket, hogy kiszúrjon egy-egy tehetséget. A korábbi 59-szeres szlovák válogatott csatár, a Middlesbrough színeiben 2001 és 2005 között a Premier League-ben játszó Németh Szilárd 2011-ben hagyott fel a játékkal, és még azon a nyáron munkát ajánlott neki a Manchester United. Azóta az a feladata, hogy négy országban, Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában és Magyarországon figyelje a fiatal focistákat.
Németh Szilárd minden hétvégén útra kel az általa figyelt négy ország valamelyikébe. Úgy látja, a 15-16 éves korosztályban a csehek és az osztrákok valamivel előrébb járnak. "A kondíció és a technikai tudás terén nincs nagy különbség, de az osztrákokon látszik leginkább a beléjük nevelt tudatosság" - mondta az Origónak Németh Szilárd.
Már egy éve egy bizonyos posztra keres játékost a MU-nak, de azt nem árulta el, hogy melyikre. Ha kiszúr egy tehetségesnek tűnő játékost, feljegyzi a nevét, aztán rövid időn belül újra megnézi, és ha ismét jónak látja, akkor a megbízóját is informálja róla. Ilyenkor általában - több szem többet lát alapon - két-három másik megfigyelő is élőben tekinti meg a kiszemeltet.
"Nem szoktam előre bejelenteni egy klubnak, ha megyek a meccsükre, csak meglepetésszerűen megjelenek. A megfigyelések hetven-nyolcvan százalékában nem egyetlen játékosra koncentrálok, hanem minél többet próbálok feltérképezni. Garancia semmire nincs, hiába mész az első és a második helyezett rangadójára, attól még nem biztos, hogy színvonalas lesz a meccs, és sokszor előfordul, hogy úgy érzi az ember, nem érte meg végignézni" – mesélten a Boro egykori támadója.
Nincs is kiért idejönniük
Ifjabb Laczkó Mihály játékosügynök a Digi Sport Reggeli start című műsorában nemrég a Manchester City cseh scoutjának a magyar játékosokról alkotott véleményét idézte. Laczkó szerint a játékosmegfigyelő a magyar-osztrák U21-es Eb-selejtező után azt mondta neki: a magyar játékosok két alapkövetelménynek sem felelnek meg: nincs erőnlétük és nem megfelelő a taktikai képzettségük. Laczkó úgy tudja, legutóbb akkor járt nagycsapat nem helyi játékosmegfigyelője Magyarországon, amikor még Szalai Ádámot jöttek megnézni a Real Madrid képviselői (később le is igazolták a csatárt a Stuttgartból).A Manchester Unitednál nagyon magasan van a léc, ráadásul különleges szempontok szerint értékelik a játékosokat: ha egy nagy tehetség valami miatt nem passzol a klubnál követett játékrendszerbe, inkább lemondanak róla. Két, Németh által nemrég beajánlott szlovák fiatal például, végül nem maradt az angoloknál, bár így sem jártak rosszul, mindketten a Juventushoz kerültek.
A megfigyelők nemcsak meccsekre járnak, vannak úgynevezett játékosbörzék is. Békeffyt legutóbb Nigériába hívták, ahol a helyi szövetség szedte össze a klubokból a tehetségeket, de a polgárháborús állapotok miatt végül nem utazott el. Az elmúlt fél évben hat magyar játékosnak intézett külföldi próbajátékot, de szerinte ha a korosztályos csapatoknak lennének kiugró eredményeik, akkor megnőne a kereslet a hazai fiatalok iránt.
Játékosmegfigyelőket magyar klubok is alkalmaznak, akár többet is. Az FTC megfigyelői hétvégente minimum négy meccsen ott vannak. Egyelőre főleg a klub utánpótlásmeccsein, hogy lássák, kit lehet kiemelni, de hét, 20 évnél fiatalabb játékost is sikerült már a klubhoz csábítaniuk. A rendszer másfél éve működik, a megfigyelők koordinátora, ifjabb Albert Flórián szerint még 3-4 év kell, hogy kiforrja magát.
"Rengeteg helyről kapunk információt, vidékről szólnak vagy tornatanárok jelentkeznek, hogy itt egy ügyes gyerek, menjünk el, nézzük meg. Egy kiszemeltet többször is megnézünk, és ha közülünk mindenki rábólint, akkor beszélünk a szülőkkel. Nem akarunk mindenáron igazolni, és azt is figyeljük, megvan-e a Fradi-érzelem a srácban” – mondta Albert.
Bár egyre több olyan szoftver van, amelynek segítségével videofelvételeket és adatokat lehet begyűjteni a játékosokról, Albert úgy látja, ez nem helyettesíti azt, ha valaki élőben nézi meg a kiszemeltet, mert a kamerával rögzített kép nem ad teljes képet egy játékos gesztusairól, viselkedéséről, vagy arról, hogyan mozog együtt a csapat a pályán.
"Nem elég a jó szem ahhoz, hogy valaki scout legyen, ez már egy külön szakma lett. Szerintem sokat számít, ha valakinek van játékosmúltja, teljesen máshogy láthat pályán belüli szituációkat, aki egykor maga is megélte ezeket. A gyerekek amúgy is hajlamosak hullámzó teljesítményt nyújtani, ezért is kell őket megnézni többször, hogy megtudjuk, mire képes hazai pályán, idegenben, hogy viseli el, ha terhet tesznek rá. Beszélni kell a szülőkkel, az edzőjével, ezek együtt adják ki a teljes képet."
Albert egyetért azzal, hogy a magyar fiatalok taktikailag és erőnlétileg le vannak maradva a nemzetközi mezőnytől. "El kell fogadni, hogy hacsak egy magyar klubnak nincs külföldi kapcsolata, a mi fiataljainkat nem igazán keresik, csak a menedzserek viszik őket ide-oda. A külföldi scoutok folyamatosan böngészik az adatbázisokat, és ha valakit látnak a válogatottban egy nemzetközi tornán, akkor fordulhat elő, hogy úgy döntenek, eljönnek megnézni bajnokin is."
Szerinte az a legnagyob baj, hogy a 6-14 éves korosztályt nem képzik, hanem versenyeztetik. Így sem a hibákat nem javítják ki, sem a pozitív dolgok nem rögzülnek, és ha egy fiatal jó valamiben, azt sem használják ki. "A jók visszafelé fejlődnek, a gyengék pedig egy idő után felérnek melléjük, így végül nem lesz köztük kimagasló játékos, csak egy csapatnyi átlagos képességű. Nincs szelektálás, és az egyéni képzés terén is komoly a lemaradás a külföldhöz képest".
