Nekik is köszönhetjük a magyar futball aranykorát

Budapest, 2015. június 11.
A Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel nyílt kiállítás a Bálna Budapest kulturális központban 2015. június 11-én. A magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről szóló, augusztus 16-ig
Budapest, 2015. június 11. A Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel nyílt kiállítás a Bálna Budapest kulturális központban 2015. június 11-én. A magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről szóló, augusztus 16-ig megtekinthető, interaktív tárlat az MTK Budapest és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) együttműködésében, a Miniszterelnökség támogatásával jött létre. MTI Fotó: Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Ha nincsenek magyar-zsidó és zsidó-magyar honfitársak, akkor nem beszélhetnénk a magyar futball egykori sikereiről sem, emelte ki Deutsch Tamás, az MTK elnöke a Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel megnyílt interaktív kiállításon, amely bemutatja a második világháború előtti hazai labdarúgást. Aki nem hallott még Kürschner Izidorról vagy a Hakoah csapatáról, most tájékozódhat.

Képzeletbeli futballpálya, tizenegy papírmasé játékos és a szomorú-vidám történelem – így lehetne tömören jellemezni az MTK Budapest és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) együttműködésében, a Miniszterelnökség támogatásával létrejött kiállítást, amely Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel a magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről nyílt a Bálna Budapest kulturális központban.

A kiállítás a magyar futballnagyhatalom születésétől, a cionista egyesületektől a külföldön legsikeresebb magyar-zsidó edzőkön át a fasizálódó Magyarország ellenállóiig mutet be történeteket.

Egy kortárs alak a kiállítás terében Forrás: MTI/Kovács Tamás


"Van mire büszkének lennünk, mert a magyarországi polgárosult zsidóság az MTK sikereit is megalapozta. De van miért szégyenkeznünk is, mert szívszorító az a gyűlölet, az az embertelenség, amely pillanatok alatt pusztította el évtizedek közös, megfeszített munkáját" – mondta Deutsch Tamás, az MTK elnöke a kiállítás megnyitóján.

Zsidóság és a pezsgő sportélet

A test tudatos edzése tipikusan nagyvárosi jelenség, ezért nem véletlen, hogy Magyarországon az első évtizedekben jórészt Budapesten alakult ki pezsgő sportélet. A főváros nagyszámú zsidósága miatt egyáltalán nem meglepő, hogy a századforduló híres magyar sportolói között többen is izraeliták voltak: például

Hajós Alfréd úszó, Fuchs Jenő vívó és Weisz Richárd birkózó olimpiai bajnokunk.

Ugyanez érvényes volt az ekkor még jórészt kispolgári hátterű labdarúgásra is: az 1929-ben megjelent Zsidó lexikon szerint negyedszázad alatt 54 zsidó hovatartozású labdarúgó (azaz az összes válogatott futballista mintegy ötöde) lépett pályára címeres mezben. Legtöbbször – 47 alkalommal – az MTK játékosa, Kertész II Vilmos.

Hakoah és Makkabi

Ahogy az Osztrák-Magyar Monarchia széthullott, sok zsidó származású magyar játékos és edző külföldön keresett magának munkát. Miután Európában elsőként 1924-ben Ausztriában engedélyezték a profi labdarúgást, ezért eleinte főként Bécsbe távoztak a játékosok. A híres zsidó csapat, a Hakoah 1925-ben

meg is nyerte az első osztrák profi bajnokságot, jórészt Budapestről érkezett játékosokkal.

A gazdag textilkereskedők által 1919-ben alapított Makkabi Brno is Közép-Európa egyik legjelentősebb futballvállalkozása lett. A csapat felét már 1921-ben magyar játékosok alkották, 1924-ig húsznál is több budapesti futballistát igazolt a morvaországi klub.

Siker New Yorkban

A Hakoah és a Makkabi ugyanúgy működött: külföldi túrákon jutott bevételekhez. Előbbit 1926-ban 46 ezren nézték meg élőben New Yorkban, de a csapatot pillanatok alatt szét is kapkodták, a legtöbben nem is tértek vissza Bécsbe. A klub 1928-ban kiesett az élvonalból és csak az 1938-as Anschluss után néhány nappal törölték végleg az osztrák bajnokságból.

A Makkabi rosszabbul járt.

Az 1923-ban még a Real Madridot és a Juventust is legyőző csapat egy évvel később már szétesőben volt. Sok futballista távozott, a cseh szövetség pedig megtiltotta, hogy zsidó klubban nem zsidó játékosok is szerepeljenek. A klub 1925 nyarán oszlott fel végleg, rövidke története során közel félszáz magyar labdarúgó fordult meg a színeiben.

Legendás magyarok Dél-Amerikában

Nemcsak labdarúgók hagyták el tömegesen Magyarországot 1919-től, hanem edzők is, a kiállítás öt jól ismert szakembert emelt ki a sok közül.

A legendás Kürschner Izidorról egy éve, a foci-vb előtt az Origo is írt, hiszen egyike azon kevés magyar szakembereknek, akiket

még Brazíliában is számon tartanak.

Az MTK-val kétszeres bajnok játékos fiatalon, 32 évesen lett edző. Német bajnokságot nyert 1921-ben a Nürnberggel, olimpiai ezüsthöz segítette Svájcot, a Grasshoppersszel három bajnoki aranyat szerzett (1927, 1928, 1931). 1937 márciusában érkezett Brazíliába, egy hónappal később már a Flamengót irányította.

Kürschner Izidor vagy ahogy Dél-Amerikában ismerik: Dori Kürschner Forrás: Tageswoche.ch


Kürschner olyan, Brazíliában akkor érthetetlen dolgokat várt el a játékosaitól, mint a labda nélküli edzés és a sokpasszos futball. És amiben korszakalkotó volt Dél-Amerikában: bevezette a WM-rendszert, azaz a három védő és három csatár között két-két védekező és támadó középpályást játszatott. A sikerek ellenére egy Vasco elleni vereség után menesztették, és bár 1939-ben még kapott munkát a Botafogónál, egy ritka vírusban megbetegedett, és 1941-ben, 56 évesen meghalt.

Kütschnernek megvolt az argentínai-urugayi párja is: Hirschl Imre a River Plate-tel és az uruguayi Penarollal két-két bajnoki címet szerzett, kiérdemelve ezzel a Mágus becenevet.

Weisz, az Inter-legenda

Olaszországba is sok magyar szakember ment: amikor a válogatott 1934-ben világbajnok lett, az olasz élvonal 18 csapatából 12-nek magyar edzője volt. Weisz Árpád a harmincas években először az Internazionale (akkor Ambrosiana), majd a Bologna trénere volt. Ő a legfiatalabb edző, aki bajnokságot nyert Olaszországban: 1930-ban 34 évesen ünnepelt scudettót az Interrel, majd Bolognában még kétszer lett bajnok.

Az egyik legjobb olasz labdarúgó, Giuseppe Meazza felfedezőjeként is emlegetik.

Weisz 1938-ban a faji törvények miatt Olaszországból Hollandiába menekült, de az ország náci megszállása után már nem volt hová mennie. Feleségével és gyermekeivel együtt 1944. január 30-án az auschwitzi haláltáborban vesztette életét.

Akit Bernabéu vitt a Realhoz

Hertzka Lipót nem sokat futballozott Magyarországon, a statisztikák mindössze három bajnokit jegyeztek fel. Edzőként azonban szenzációs volt, a Real Sociedad, a Bilbao és a Sevilla után

személyesen Santiago Bernabéu vitte a Real Madridhoz.

Az ő edzősködése alatt nyerte a Real Madrid az első bajnokságát (1931-32). Hertzka ezután még a Benficát és a Portót is irányította. 1951-es halálakor a portugál rádió megszakította adását, így emlékezett arra az edzőre, aki nyolc évig dolgozott a két legnagyobb ottani klubnál.

Guttmann, a legsikeresebb

Az 1900-ban Budapesten született Guttmann Béla 1922-ben szerződött az MTK-ból a Hakoahba, edzőként a háború előtt az Újpesttel nyert bajnoki címet. 1949-ben hagyta el másodjára, immár végleg az országot.

Guttmann Béla, a Benfica megátkozója Forrás: Origo


Minden idők legsikeresebb magyar edzőjének nevéhez két BEK-győzelem, három portugál, két magyar és egy-egy olasz, illetve uruguayi bajnoki arany fűződik. 12 ország 25 csapatnál dolgozott, de legnagyobb sikereit Portugáliában érte el. Előbb, az 1958-59-es idényben bajnok lett az FC Portóval, majd a következő szezonban már a nagy rivális Benficát irányította. A lisszaboni együttessel 1961-ben és 1962-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, és ő fedezte fel minden idők egyik legjobb futballistáját, Eusebiót. 1981-ben, Bécsben halt meg. A Benfica utóbbi évtizedekbeli sikertelensége nyomán máig emlegetik a híres Guttmann-átkot, melyről bővebben itt olvashat.

A betiltás és a holokauszt

Az 1930-as évek végén a zsidók vagyonának és állásainak elkobzása elérte a futballt is, ahol első számú ellenségnek az MTK, illetve profi csapata, a Hungária számított. Utóbbi 1940 nyarán önmagát oszlatta fel, és a labdarúgók az MTK amatőr csapatában sportoltak tovább. Egy évvel később azonban az MTK felfüggesztette és feloszlatta a labdarúgó-szakosztályt. Egy 1942. januári miniszteri rendelet megtiltotta a zsidók egyesületi sportolását, emiatt 1942 tavaszán az MTK-t is felszámolták.

A magyar-zsidó futballisták és sportvezetők közül nagyon sokan a holokauszt áldozatává váltak, és nemcsak MTK-sok. Az FTC neves játékosai közül a 17-szeres válogatott Weisz Ferenc és Bródy Sándor, az Újpesttől a legendás elnök, Szűcs János és Langfelder Ferenc, az MTK-tól pedig szintén az elnök, Brüll Alfréd halt meg.

Kivégzett ellenállók

Futballedzők egy csoportja részt vett az ellenállásban. Jánosi Béla, a Bocskai, az Újpest és a Gamma egykori edzője embermentő akciókat folytatott, ugyancsak részt vett ezekben az akciókban a Ferencváros válogatott játékosa és az Újpest későbbi edzője, Tóth-Potya István is.

Az egyszeres válogatott ferencvárosi csatár, a Lazio és az AS Roma későbbi edzője, Kertész Géza szabotázsakciókat szervezett üzemekben, és segédkezett a Duna-hidak megmentésére szőtt tervekben. Árulás következtében azonban a legtöbbjüket elfogta a Gestapo, és 1945 január közepén 46 ember kivégzett – köztük Kertészt és Tóth-Potyát.

A kiállítás kezdőcsapata

Az interaktív tárlaton 11 játékos alakja elevenedik meg, külön érdekesség, hogy mind más csapatot képviselnek: Fischer Lajos (VAC) - Szendrő Oszkár (BTC), Sternberg László (Újpest), Kertész II Vilmos (MTK), Guttmann Béla (Hakoah Wien), Blum Zoltán (FTC), Braun József (Brooklyn Wanderers), Molnár György (New York Giants), Nikolsburger Rezső (Makkabi Brno), Eisenhoffer József (Kispest), Weisz Árpád (Törekvés)