A védőügyvéd felmentést kért a bundaügy vádlottjaira

2016.02.11. 18:47

Az első-, a másod- és a nyolcadrendű vádlott esetében is felmentést kértek a védői perbeszédekben a labdarúgó fogadási csalási ügy csütörtöki budapesti tárgyalásán. Délelőtt a harmadrendű vádlott ügyvédje indítványozta védence felmentését.

A Fővárosi Törvényszéken zajló elsőfokú büntetőper előző, múlt keddi tárgyalási napján a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője perbeszédében lényegében

fenntartotta a 2013 májusában ismertetett vádiratban foglaltakat

a K. Zoltán és 22 társa ellen "gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette" miatt indított úgynevezett labdarúgó bundaügyben. 

Az érintettek tagadnak

A vádirat szerint a két pontban érintett elsőrendű vádlott, K. Zoltán, valamint a három pontban érintett másodrendű vádlott, L. Mátyás a bűncselekmények megrendelőjeként, finanszírozójaként, "haszonlesőjeként" aktív vesztegető volt az ügyben. Esetükben letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyész, a kiszabható - két hónaptól négy és fél évig terjedő időtartamú - szabadságvesztés középmértékét meghaladó időre. A nyomozati szakaszban egyikük sem tett vallomást, a bíróságon pedig mindketten tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését.

Ügyvédjük, Zamecsnik Tamás perbeszédében azt mondta, hogy a vádirat feltételezéseket, hiányos tényállásokat tartalmaz, ezért az abban foglaltak egy részének törvényességével kapcsolatban alapvető jogi kételyek vetődnek fel.

Ellentmondó vallomások

Arra emlékeztetett, hogy H. Gábor negyedrendű vádlott vallomásai ellentmondásban vannak a saját maga, illetve vádlott-társai által korábban elmondottakkal. Felidézte H. Gábor szavait, amelyek szerint - részben korábbi ügyvédjei tanácsára - a fantáziáját használva alaposan kiszínezte a történteket. Zamecsnik Tamás úgy fogalmazott, hogy a jelentős életvezetési problémákkal küzdő férfinak a fogva tartása alatt tett tizennyolc nyomozati vallomása nem tekinthető befolyásmentesnek.

H. Gábor az ügy bírósági szakaszának korábbi fázisában visszavonta, illetve módosította terhelő vallomásának bizonyos részeit, de az általa elmondottakat a vádhatóság képviselője múlt heti megszólalásában hitelesként, egységesként jellemezte, és közölte, hogy szavahihetőségét illetően semmiféle aggály nem vetődött fel.

Felmentést kér az ügyvéd

Az ügyvéd kijelentette: a telefonlehallgatások korábban lejátszott felvételei érdemi bizonyítékként nem vehetők figyelembe, hiszen a beszélgetők "virágnyelvet" használtak, márpedig a kódfejtés nem lehetséges, ha nem áll rendelkezésre maga a kód. A külföldi tanúkihallgatásokról pedig azt mondta, hogy rögzítésükkor szabálytalanságok történtek.

Kétségbe vonta, hogy K. Zoltán és L. Mátyás esetében megállja a helyét a vádiratban szereplő minősítés, az üzletszerűség, hozzátéve, hogy a vádirati tényállást több pontban sem támasztották alá minden kétséget kizáróan. Zárásként az első- és a másodrendű vádlott felmentését indítványozta.

Az edző nem a bundának megfelelően állította össze a csapatot

A vádirat gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult tagjaként említi a nyolcadrendű vádlott A. Zoltánt, a Siófok és a Diósgyőr korábbi vezetőedzőjét, a magyar válogatott egykori másodedzőjét, aki három vádpontban érintett. Az ügyész tíz év letöltendő szabadságvesztés kiszabását javasolta ellene. A mindvégig tagadásban lévő tréner ügyvédje csütörtökön szintén védence ártatlanságát hangsúlyozta, és azt, hogy a vádhatóság több esetben sem tett eleget a - szerinte feltételezéseket tartalmazó - vádiratban foglaltak bizonyításának.

Czeglédy Csaba ügyvéd az általuk korábban bemutatott adatokra utalva kijelentette: nem igaz, hogy A. Zoltán esetenként úgy állította össze a Siófok csapatát,

hogy a bundázásban résztvevő játékosok pályára küldésével elősegítse a vereséget.

Az ügyvéd szerint nyomásgyakorlás történt

Felidézte, hogy a klub akkori vezetői tanúvallomásukban pozitívan nyilatkoztak az edzőről, a vádiratban szereplő kötelezettségszegést pedig nem bizonyították be. Cáfolta továbbá, hogy védence önálló intézkedésre lett volna jogosult és visszautasította az üzletszerűség vádját. Az ügyvéd nyomásgyakorlásnak minősítette a nyomozóhatóság egyes módszereit, például az őrizetbe vétel körülményeit - A. Zoltánt ugyanis 2011. november 30-án a Videoton-Haladás kupameccs után a Terrorelhárítási Központ felfegyverzett emberei tartóztatták le a székesfehérvári stadionban a játékosok, a vezetők és az újságírók szeme láttára.

A. Zoltán három vádpontban érintett

Forrás: MTI

Az ügyvéd szintén kitért a koronatanúként számon tartott H. Gábor szerepére, aki a szembesítés során előbb visszavonta azt, amit korábban az edzőre mondott, majd elsírta magát. Czeglédy Csaba végül kijelentette, hogy nem lehet a nyolcadrendű vádlott büntetőjogi felelősségét megállapítani, ezért elsődlegesen bűncselekmény, másodsorban pedig bizonyítottság hiányában a felmentését indítványozta.

A vád szerint megbundázták a meccseket

A 2009-ben indult nyomozás eredményeként - ebben az ügyben - tizenkét vádpontot állított össze az ügyészség, mindegyiket egy "bundagyanús" labdarúgó-mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen - vagy segédkeztek ebben -, és ezzel megsértették a büntető törvénykönyv, a munka törvénykönyve, a sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzatának és fegyelmi szabályzatának több pontját. A vád szerint a meccsekre az "aktív vesztegetők" változó nagyságrendű, 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, a játékosok pedig alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak, ha részt vettek a csalásban.

A tárgyalás kedden további védőbeszédekkel folytatódik, az elsőfokú ítélet márciusra várható.

KAPCSOLÓDÓ CIKK