Társoldalunk:

1928, Amszterdam - Ázsia három aranya

A háborús ellentétek áthidalására az 1928-as olimpia rendezési jogát a semleges Hollandia, azon belül is Amszterdam kapta meg. 46 ország legjobbjai között végre feltűntek a németek, ám a rendezési hiányosságok e diplomáciai siker ellenére sok problémát okoztak. A megnyitón például egy stadionőr megsértette a francia csapat tagjait, akik majdnem hazautaztak.

Az amszterdami játékok ennek ellenére a béke és a harmónia olimpiájaként vonultak be a sporttörténelembe. Példaként még a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is Henry Pearce példáját hozza fel, az ausztrál evezős negyeddöntő futamában azért állt meg, mert egy vadkacsa-család keresztezte útját. Pearce "elsőbbséget adott", majd megnyerte futamát, később a versenyszám aranyérmét is.

A megnyitó ünnepségen először gyulladt meg az olimpiai láng a Jan Wils tervezte torony tetején, a sportolók bevonulásakor Görögország nyitotta és a házigazda holland csapat zárta a sort. Tizenhat év után, az 1912-es játékok óta először Németország is meghívást kapott. Ekkor rendeztek egyébként először női atlétikai versenyt, ami még IX. Pius pápa és az olimpiától távolmaradó Coubertin rosszallását is kivívta.

A hölgyek korábban csak íjászatban, teniszben, golfban, korcsolyázásban, vitorlázásban, úszásban és vívásban indulhattak Utóbbi tőrvívószámában a hatodik helyen végzett Tary Gizella lett első női olimpiai pontszerzőnk.

Először fordult elő, hogy ázsiai atléta nyert aranyat: a japán Mikio Oda hármasugrásban, Csuruta Josijuki 200 méteres mellúszásban diadalmaskodott, miközben India gyeplabda-válogatottja megkezdte félelmetes menetelését: 1928 és 1960 között sorozatban hat aranyat nyertek a délkelet-ázsiaiak. A másik nagy sorozat Magyarország nevéhez fűződött: 1928-as a kardcsapat-sikert még zsinórban hat győzelem követett.

Az atlétikai versenyek hősének immár hagyományosan Nurmit várták, aki 1925-ben egy amerikai versenykörútja alkalmával 140 nap alatt 55 alkalommal indult el különböző versenyeken és 40 (!) világcsúcsot állított fel. Amszterdamban azonban már "csak" 10 ezer méteren győzött, 5000 méteren és a 3000 méteres akadályfutásban be kellett érnie a második hellyel.

Az amerikaiak nyolc aranyérmet szereztek atlétikában, de mindössze Ray Barbuti révén sikerült egyéni számban (400 m) a legjobbként végezni. A kanadai Percy Williams az első nem Egyesült Államokbeli futóként győzött 100 és 200 méteren.

Amszterdamban Weissmüller két arannyal gyarapította éremkollekcióját, győzött a 4x200 méteres váltóban, valamint a 100 méteres gyorsúszásban Bárány István előtt. Ezüstérmet szerzett férfi vízilabda-válogatottunk is, a döntőben 2-0-s vezetésről 5-2-re kikapott az esélytelenebb Németországtól. A magyar küldöttségnek (5 arany, 5 ezüst) azonban bőven volt oka az örömre is. Kezdve azzal, hogy a szellemi olimpia irodalmi versenyében dr. Mező Ferenc "Az olimpiai játékok története" című munkája aranyérmet ért.

További első helyeinket kardcsapatunk, Terstyánszky Ödön (kard egyéni), Keresztes Lajos (kötöttfogású birkózás, könnyűsúly) és Kocsis Antal (ökölvívás, légsúly) szerezte. Magyarország a 9. helyen zárt az éremtáblázaton, amelynek első három helyét az Egyesült Államok (22-18-16), Németország (11-9-19) és Hollandia (8-10-5) foglalta el.

Előző
  • 1
  • 2
Következő