Társoldalunk:

Vízilabda

2004.08.08. 16:37

Augusztus 15-29., Központi Olimpiai Uszoda.

Eredmények:
nők
férfiak

Magyar csapat:

Férfi válogatott
kapusok: Gergely István, Szécsi Zoltán
mezőnyjátékosok: Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Molnár Tamás, Steinmetz Ádám, Steinmetz Barnabás, Varga Tamás, Vári Attila

Női válogatott
kapusok: Sós Ildikó, Tóth II Andrea
mezőnyjátékosok: Drávucz Rita, Györe Anett, Kisteleki Dóra, Pelle Anikó, Primász Ágnes, Stieber Mercedes, Szremkó Krisztina, Tiba Zsuzsanna, Valkay Ágnes, Valkay Erzsébet, Zantleitner Krisztina.

Ha a vízilabda eredetét vizsgáljuk, csak örülhetünk annak, hogy az évszázadok, évtizedek alatt a folyamatos fejlődés jellemző a világra. A 1860-as évekre Angliában az úszás népszerű rekreációvá nőtte ki magát, s megjelentek az újabbnál újabb fura ötletek, mit is lehet csinálni a vízben az úszáson kívül. Megjelent a vízifutball, a vízikézilabda és a vízirögbi, s kitalálták a vízilabdát is: hordón ülve egy bottal kellett eljuttatni a labdát a medence egyik végéből a másikba.

Forrás: EPA

Miután vízbe merészkedtek végre a játékosok, szabályok híján durvaságba csapott át játék, így az 1877-es szabályok gyökeres változásokat hoztak. Egyrészt a futball-labda helyett a maihoz jobban hasonlító játékszer került a vízbe, másrészt a szabályok már kimondták, a labdát tilos a víz alá nyomni, s nem szabad "verekedni" a vízben (kivéve, ha a játékosnál éppen ott a labda)

A játék gyorsan teret hódított a kontinensen is: Magyarországon 1889-ben, Ausztriában és Németországban 1894-ben, Franciaországban 1895-ben, Belgiumban pedig 1900-ban játszották az első "mérkőzést".

A vízilabda (első csapatsportágként) az 1900-as olimpián debütált, érdekesség, hogy akkor még klubcsapatok versenyeztek, így az első az brit Osborne SC Manchester lett, amely a döntőben 7-2-re verte a belga S.&.W.P.C. Brüsszel csapatát. A harmadik helyen két francia gárda, a Libellule de Paris, illetve a Pupilles de Neptune de Lille 2 végzett.

Az olimpia éremtáblázatát hatalmas fölénnyel Magyarország vezeti, amely ugyan először csak 1932-ben, Komjádi Béla irányításával lett aranyérmes, de azóta összesen hétszer (1932, 1936, 1952, 1956, 1964, 1976, 2000) állhatott a dobogó tetejére, emellett három ezüst (1928, 1948, 1972) és három bronz (1960, 1968, 1980) is jutott.

az olimpiai bajnok magyar csapatok
1932: Barta István, Bródy György, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Németh János, Sárkány Miklós, Vértesy József

1936: Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Bródy György, Halassy Olivér, Hazai Kálmán, Homonnai Márton, Kutasi György, Molnár István, Németh János, Sárkány Miklós, Tarics Sándor

1952: Antal Róbert, Bolváry Antal, Fábián Dezső, Gyarmati Dezső, Hasznos István, Jeney László, Kárpáti György, Lemhényi Dezső, Markovits Kálmán, Martin Miklós, Szittya Károly, Szívós István, Vízváry György

1956: Bolváry Antal, Boros Ottó, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Jeney László, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Markovits Kálmán, Mayer Mihály, Szívós István, Zádor Ervin

1964: Ambrus Miklós, Bodnár András, Boros Ottó, Dömötör Zoltán, Felkai László, Gyarmati Dezső, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Konrád János, Mayer Mihály, Pócsik Dénes, Rusorán Péter

1976: Csapó Gábor, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás, Gerendás György, Horkai György, Kenéz György, Konrád Ferenc, Molnár Endre, Sárosi László, Sudár Attila, Szívós István

2000: Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Kósz Zoltán, Märtz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Szécsi Zoltán, Székely Bulcsú, Varga Zsolt, Vári Attila.