Vágólapra másolva!
Görbicz Anita olimpiai naplója kizárólagosan az [origo]-nak, 7. rész.
Vágólapra másolva!

Úgy kellett ez a két nap pihenő - a szombat és a vasárnap -, mint egy falat kenyér. El is mentem szombat este a kedvesemmel egy győri rockkoncertre, igazán színvonalas mezőny volt, a Republic, az Edda és az R-Go játszott, nagyon élveztük, aztán egy ismerős házaspárral beültünk egy étterembe vacsorázni. Egészen megfeledkeztem az edzőtáborról, meg egy pillanatra az olimpiáról is...

Szegény Szrnka Hortenziának is el kell felejtenie az olimpiát, sérülten nem bírta a gyűrődést, Mocsai Lajos szövetségi kapitány kényszerűségből megvált tőle. Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy bekerült volna-e az utazó 15 játékos közé, de sajnos így az esélyt sem kapta meg, nem engedte a sérülése. Duplán fáj Hortenzia kiesése, mert nagyjából velem egyidős, az ifi és a junior korosztályt együtt csináltuk végig, együtt arattuk a sikereket a válogatottban, mármint a juniorban. Talán majd Pekingben... Most tehát tizenkilencen maradtunk tizenöt helyre, van olyan poszt, mint például az irányítóé, amelyre hárman is vagyunk.

A múlt héten lett volna két válogatott meccsünk, nem lett belőle semmi, majd a jövő héten! Jönnek a svédek, Debrecenben vívunk velük egy meccset csütörtökön, meg aztán még egyet pénteken, egy másik helyszínen, most nem jut eszembe, hogy hol. Alakul a formánk, nekem már nem fáj a hasfalam, szinte teljesen rendbe jöttem. A svédek ellen már szeretnénk mutatni valamit abból, ami Athénban várható tőlünk!