Már a lánggyújtás a téma Athénban

Pénteken este fellobban a láng az athéni Olimpiai-stadionban, de a közvéleményt továbbra is az foglalkoztatja, kit ér az a megtiszteltetés, hogy végül meggyújthatja a lángot, az olimpiai hagyományok egyik őrzőjét, a játékok jelképét. Sajtóértesülések eddig beszámoltak a lehetséges két jelöltről, Nikosz Galliszról, a görögök klasszis kosarasáról, illetve Kosztasz Kenteriszről, a 200 m-es síkfutás sydneyi bajnokáról, ám külföldi források szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az Európa-bajnok görög csapat képviseletében kocog majd valaki oda fáklyával a kezében a kandeláberhez, hogy megnyissa a játékokat.

Az egyik legnagyobb dicsőség az olimpiákon a megnyitóünnepség fáklyagyújtóját illeti meg, aki általában az adott ország vagy város híres szülöttje, sportolója, világnagysága. A történelem során akadt példa olimpiai bajnok "gyújtogatóra": így 1952-ben, Helsinkiben minden idők egyik legnagyobb atlétáját, Paavo Nurmit, 1980-ban, Moszkvában a kosaras Szergej Bjelovot, 1996-ban, Atlantában az ökölvívó Muhammad Alit, míg legutóbb Sydneyben Cathy Freeman futónőt érte a megtiszteltetés.

A láng először 1928-ban, Amszterdamban gyulladt meg, de a legenda 1936-ban kezdődött, amikor már váltó vitte körbe a fáklyát. A megnyitón Hitler egyfajta politikai fogásként megpróbálta az ókori görög történelmet és a Harmadik Birodalom eszméjét összekapcsolni, s egy szőke hajú, az árjaideálnak minden szempontból megfelelő fiatalembert, Fritz Schilgent választott ki erre a célra.

Történelmi volt az 1956-os olimpia is, hiszen a szigorú ausztrál állatvédelmi törvény miatt a lóversenyeket Svédország rendezte, így Stockholmban Hans Wikne lovas, Melbourne-ben pedig Ronald Clarke atléta is lángra lobbantotta a fáklyát.

1964-ben, Tokióban Szakai Josinori atlétát választották, nem eredményei, hanem születési ideje miatt, a sportoló ugyanis 1945. augusztus 6-án, éppen a hirosimai atomtámadás idején látta meg a napvilágot...

Politikai üzenet terén nem maradt le Szöul sem az elődöktől, 1988-ban lángot vivők között ott volt az a Szon Ki Csung, aki 1936-ban még Japánnak nyert aranyat maratonfutásban - "köszönhetően" annak, hogy Japán megszállta Koreát.

Legutóbb Cathy Freemant kérték fel a szervezők, s az őslakos atléta később meg is hálálta a bizalmat, és 110 ezer néző bíztatása közepette megnyerte a 400 méteres síkfutást.

De vajon kit ér a megtiszteltetés Athénban? Nagyon sok lehetőség nem merült fel, így majdhogynem biztosak lehetünk abban, ki lesz a fáklyaváltó legutolsó embere. Lehetséges, hogy Nikosz Gallisz, aki 1987-ben pazar teljesítménnyel Európa-bajnoki címig vezetette a férfikosárlabda-válogatottat (két évvel később pedig egy Eb-ezüstöt is begyűjtött).

A görög televíziók favoritja Kosztasz Kenterisz, a 200 m-es síkfutás sydneyi bajnoka, a Mega és az Antenna kereskedelmi csatornák kedden "szellőztették meg" nevét. Az angol Evening Standard szerint az sem elképzelhetetlen, hogy Otto Rehhagel Eb-első csapatából valaki, esetleg az egész labdarúgó-válogatott - mint ahogy legutóbb a 2002-es téli játékokon az 1980-as amerikai hokicsapat.

a lánggyújtók listája:

1936 Berlin	Fritz Schilgen	atléta
1948 London	John Mark	atléta
1952 Helsinki	Paavo Nurmi	atléta
1956 Stockholm	Hans Wikne	lovas
1956 Melbourne	Ronald Clarke	atléta
1960 Róma	Giancarlo Peris	atléta
1964 Tokió	Szakai Josinori	atléta
1968 Mexikóváros	Norma Sotela	atléta
1972 München	Günther Zahn	atléta
1976 Montreal	Sandra Henderson	tornász
	Stéphane Prefontaine	atléta
1980 Moszkva	Szergej Bjelov	kosárlabdázó
1984 Los Angeles	Rafer Johnson	atléta
1988 Szöul	Lim Csin Ae	atléta
1992 Barcelona	Antonio Rebollo	íjász
1996 Atlanta	Muhammad Ali	ökölvívó
2000 Sydney	Cathy Freeman	atléta
2004 Athén	?	?