Társoldalunk:

1936 - Garmisch-Partenkirchen

2006.01.24. 15:53

Az olimpiát - akárcsak később Berlinben - Hitler nyitotta meg, a játékok a náci propaganda részét képezték, ennek is köszönhető, hogy az eseményeket mintegy félmillióan tekintették meg. Kevéssel a rendezés odaítélése után Németországban már horogkeresztes zászlók lobogtak, életbe léptek a hírhedt nürnbergi zsidótörvények. A politikamentes sportot hirdető Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem változtatta meg döntését, pedig több országban mutatkozott bojkotthangulat, az amerikaiak részvétele is csak heves viták után dőlt el.

Törvények ide vagy oda, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem engedélyezte a zsidó származásúak kirekesztését a játékokról, így fordulhatott elő az a furcsaság, hogy a német jégkorongcsapat legnagyobb sztárja Rudi Ball lett...

A propagandagépezet azonban tökéletesen működött, a negatív sajtókampányt megelőzendő az olimpián csakis német fotósok dolgozhattak, s miután a cenzorok átvizsgálták a képeket, mehettek a nemzetközi hírügynökségek útján a világ minden tájára.

A bajor Alpokban immáron 28 nemzet képviseltethette magát, először vett részt a téli játékokon Ausztrália, Görögország, Bulgária, Liechtenstein, Spanyolország és Törökország. Az olimpián megjelent az alpesi sí (igaz, egyelőre még csak összetett bajnokság formájában), mind a férfiaknál, mind a hölgyeknél kettős német siker született, a legjobb magyar, Szalay László a 19. lett.

A norvég Birger Ruud síugrásban megvédte bajnoki címét, északi összetettben honfitársa, Oddbjörn Hagen diadalmaskodott, míg a sífutásoknál az első ízben kiírt sífutóváltót a finnek nyerték, egyéniben a svéd Erik-August Larsson (18 km) és Elis Wiklund (50 km) diadalmaskodott.

1936. február 6-16, Garmish-Partenkirchen
28 ország, 668 induló (588 férfi, 80 nő)
6 sportág, 17 versenyszám

a éremtáblázat végeredménye:
1. Norvégia (7 arany, 5 ezüst, 3 bronz)
2. Németország (3 arany, 3 ezüst)
3. Svédország (2 arany, 2 ezüst, 3 bronz)
...10. Magyarország (1 bronz)

a olimpia legeredményesebb sportolói:
Ivar Ballangrud (norvég, gyorskorcsolya) 3 arany, 1 ezüst
Oddbjörn Hagen (norvég, északisí) 1 arany, 2 ezüst
Ernst Baier (német, műkorcsolya) 1 arany, 1 ezüst
Joseph Beerli (svájci, bob) 1 arany, 1 ezüst
Erik-August Larsson (svéd, északisí) 1 arany, 1 bronz


Gyorskorcsolyában a 32 éves Ivar Ballangrud harmadik olimpiáján három aranyérmet nyert, a negyedik számban pedig a második helyen végzett: pályafutása során úgy gyűjtött hét ötkarikás medáliát (közte négy aranyat), hogy 19 évesen, remek eredményekkel a háta mögött nem vitték el Chamonix-ba, 1928-ban pedig egyik erős száma a hirtelen jött felmelegedés miatt elmaradt...

A magyar Hidvéghy László három számban indult, 1500-on a 25., 5000-en a 17., 10 ezer méteren a 14. helyen ért célba.

Műkorcsolyázásban Sonja Henie harmadszor is győzött, igaz már nem a korábbi fölénnyel. A norvég csillag ezzel fejezte be páratlan pályafutását, s elbúcsúzva a jégtől meg sem állt Hollywoodig. A férfiaknál az osztrák Karl Schäfer megvédte címét (Terták Elemér a 8., Pataky Dénes a 9. helyen zárt), párosban a német Maxi Herber, Ernst Baier kettős nyert, a dobogó harmadik fokán ismét a Rotter Emília, Szollás László kettős végzett, a 4. pedig Szekrényessy Piroska és Szekrényessy Attila lett.

A legnagyobb meglepetést a kanadai hokisok szolgáltatták, csak ezüstérmesek lettek, mert Nagy-Britannia 2-1-re legyőzte őket még a középdöntő során. A sors pikantériája, hogy a briteknél nem kevesebb, mint 11 honosított kanadai kapott helyet. A magyar válogatott (Barcza Miklós, Farkas Mátyás, Gergely András, Gergely László, Háray Béla, Helmeczi Frigyes, Hircsák István, Jeney Zoltán, Miklós Sándor, Minder Sándor, Monostori Ferenc, Róna László, Szamosi Ferenc) a középdöntőben búcsúzott.

Pincési László

KAPCSOLÓDÓ CIKK