Társoldalunk:

1994 - Lillehammer

2006.01.30. 11:33

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem sokáig tartotta meg az 1986-ben elfogadott Olimpiai Charta tartalmát, amely kimondta, a nyári és a téli játékok mindig azonos évben kerülnek lebonyolításra. 1994 tehát fordulópont volt, ebben az esztendőben tért ki a téli olimpia négyéves ciklusa a nyári játékok hasonló ütemezésű rendje elől.

Az átütemezés kitalálói úgy vélték, olimpiai szempontból így a téli játékok is érdekesebbek lesznek. Arra nem gondoltak, hogy amíg a korábbiakban a nyári játékok, úgy ettől kezdve a labdarúgó-világbajnokságok szorították háttérbe az eseményt.

Norvégia, az 1952-es oslói példával elöl járva ismét "mindenki Olimpiáját" szerette volna megrendezni. Igaz, a közvélemény nagyon félt a helyszíntől, hiszen Lillehammer mindössze 21 ezer lélekszámú kisváros volt, amelyet a szervezők igazi téli fellegvárrá változtattak. Az emberek imádták az olimpiát, az 50 km-es sífutás éjszakáján például majdnem százezren sátoroztak kint az erdőben, hóban-fagyban, csakhogy másnap jó helyük legyen a verseny idején.

A megváltozott politikai helyzet miatt megugrott a résztvevő országok száma is. Amíg két évvel korábban mind Barcelonában, mind Albertville-ben még Független Államok Közösségeként egyesült csapattal vettek részt az exszovjetek, addig Lillehamerben már külön tagállamonként indulhattak. Harmincnégy év után visszatérhetett Dél-Afrika is, viszont Bosznia-Hercegovinát a véres polgárháború visszatartotta attól, hogy erős csapattal képviseltesse magát.

1994. február 12-27., Lillehammer
67 ország, 1737 induló (1217 férfi, 520 nő)
10 sportág, 61 versenyszám

az éremtáblázat végeredménye:
1. Oroszország (11 arany, 8 ezüst, 4 bronz)
2. Norvégia (10 arany, 11 ezüst, 5 bronz)
3. Németország (9 arany, 7 ezüst, 8 bronz)

az olimpia legeredményesebb sportolói:
Ljubov Jegorova (orosz, északi sí) 3 arany, 1 ezüst
Johann Olav Koss (norvég, gyorskorcsolya) 3 arany
Manuela di Centa (olasz, északi sí) 2 arany, 2 ezüst, 1 bronz
Björn Daehlie (norvég, északi sí) 2 arany, 2 ezüst


Az olimpia kellemetlen előjátéka volt, hogy két nappal az Egyesült Államok műkorcsolya-bajnoksága előtt Nancy Kerrigant vetélytársnője, Tonya Harding volt férje - az exfeleség tudtával - megtámadta, s térdsérülést okozott neki. Ennek ellenére Kerrigan az olimpián ezüstöt nyert (az ukrán Okszana Bajul mögött), míg Harding nyolcadik, az olimpiai legjobb magyarja, Czakó Krisztina pedig 11. lett. Az Egyesült Államok televíziózásának történetében a hatodik legnézettebb program volt a műkorcsolya-verseny közvetítése - talán éppen a botrány miatt.

Tíz évvel a parádés szarajevói bajnoki cím után még egyszer visszatért a jégre a brit Jane Torwill, Chrostopher Dean kettős is, és meglepetésre bronzérmet nyertek jégtáncban. A győzelmet az orosz Okszana Griscsuk, Jevgenyij Platov duó szerezte meg, a magyar Berkes Enikő, Tóth Szilárd páros a 20. lett.

Párosban az orosz Jekatyerina Gorgyejeva, Szergej Grinykov kettős nyert, de szegény Grinykov nem sokáig élvezhette a címet - két évvel később egy edzésen összeesett és meghalt.

A gyorskorcsolyázók között a két évvel ezelőtti olimpiai bajnok Johann Olav Koss hazai környezetben verhetetlen volt, három számban is bajnok lett. A hölgyek legeredményesebbje az amerikai Bonnie Blair volt, aki újabb két arannyal gazdagította már amúgy is fényes éremgyűjteményét. Öt olimpiai aranyérmével minden idők egyik legeredményesebb gyorskorcsolyázónője. 1500 méteren még a magyarok szíve is megdobbanhatott kicsit, hiszen az osztrák színekben induló Hunyady Emese győzött az orosz Szvetlana Fedotkina és a német Gunda Niemann előtt.

Sífutásban Ljubov Jegorova albertville-i három aranyához még kettőt hozzátett, de nem ő volt a hölgyek legeredményesebbje, hanem az olasz Manuela di Centa, aki 15 és 30 km-en nyert, 5 és 10 km-en ezüstérmes lett, és tagja volt a 4x5-ös bronzérmes olasz váltónak is. A férfiaknál a norvég Björn Daehlie két, honfitársa, Thomas Alsgaard egy aranyat nyert. Ennek ellenére meglepetésre a váltóban a Fauner, Albarella, Vanzetta, De Zolt olasz kvartett nyert, igaz, csak négy tizedmásodperccel.

Alpesisíben a német Markus Wasmeier óriásműlesiklásban és szuper-óriásműlesiklásban is győzött. Az olasz Alberto Tomba ismét nekirugaszkodott, de műlesiklásban csupán a második lett, győzött az osztrák Thomas Stangassinger. A hölgyeknél Vreni Schneideré lett a szám olimpiai bajnoki címe, összességében már harmadszor lett aranyérmes a svájci kitűnőség.

Szánkóban a német George Hackl megvédte címét, kiegészítve a Calgary-ezüstöt és az Alberville-aranyat még egy medáliával. Jégkorongban a csoportmeccseken még bukdácsoló svédek nyertek, a fináléban Kanadát győzték le.

Érdemes kis kitérőt tenni a bobpályára is, ahol a meglepetést nem a svájci dominancia okozta, hanem a magyar részvétel: a kettesek között Frankl Nicholas és Gyulai Miklós kivívta az indulás jogát, végül a 28. helyen végzett.

Pincési László

KAPCSOLÓDÓ CIKK