Társoldalunk:

1996 Atlanta - szomorú centenárium

2008.02.29. 12:15

Világméretű felháborodást váltott ki a NOB határozata, amely a centenáriumi olimpia helyszínét jelölte ki. Athén helyett ugyanis Atlanta "nyert", s a tradíciók helyett a pénz világa került ki győztesen a párharcból. Persze, szegény görögök nem versenyezhettek a Coca-Cola és a CNN világhírnevével.

A megnyitón 197 ország 10849 versenyzője vonult fel, a szervezők 26 sportág 271 versenyszámában osztottak érmeket. A számok grandiózus volta mellett természetesen a szervezés is remekül sikerült. A szervezők számítása bevált, Atlanta minden idők legsikeresebb olimpiájaként vonult be a történelembe.

Az üzleti mutatók káprázatosra sikeredtek. Az olimpia költségvetése 1,6 milliárd dollár volt, ebből az amerikai kormány 227 milliót magára vállalt, de a szponzorok is hosszú sorban álltak. Az NBC például 456 milliót fizetett a televíziós közvetítési jogokért, a Coca-Cola 250 milliót adott, a belépőjegyekből 430 millió folyt be.

A szállodák és az éttermek bevétele a játékok idején 5,1 milliárd dollár volt! A biztonságról közel 30 ezer szövetségi ügynök és katona gondoskodott, de mégis megtörtént a baj. Mindenkinek a müncheni tragédia rémképe villant fel, amikor a hírügynökségek világgá röpítették a hírt: 1996. július 27-én az atlantai Centennial Olympic Parkban csőbomba robbant, amely 2 embert megölt és 111-et megsebesített.

A CNN világhíradó képei sokkolták a sportkedvelőket: vérben fekvő emberek, zokogó hozzátartozók. Egyetlen televíziós társaság tudott csak közvetett felvételt mutatni magáról a robbanásról: a német állami televízió ZDF éppen interjút készített az amerikai úszónővel, Janet Evansszel, amikor a robaj hallatszott. Evans elmenekült, a tévétársaság pedig messziről forgatta tovább a riadalmat keltő eseményt.

Forrás: Getty Images

Mi is történt valójában? Éjjel egy óra tájban egy akcentussal beszélő, feltehetően fehér férfi telefonon bejelentette: az Olimpiai Parkban bomba fog robbanni. Ezzel egy időben a parkban egy gyanús csomagra lettek figyelmesek, amelyet a tűzszerészek elszállítottak a helyszínről. (Érdekes, hogy később éppen a megtalálót, Richard Jewellt gyanúsították, ám a férfi tisztázta magát a vádak alól!) Negyed kettőkor robbanás rázta meg a parkot, amelynek során ketten (egy színes bőrű amerikai asszony, valamint egy török operatőr - utóbbi szívrohamban) meghaltak. A helyszínre érkező FBI-osok még két éles bombát hatástalanítottak.

Éjjel kettőkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság rendkívüli ülésen vitatta meg a teendőket, és Francois Carrard, a testület főigazgatója Avery Brundage '72-es mondását ("A játékoknak folytatódniuk kell!") idézte kis különbséggel: "The show will go on! A játékok folytatódnak!"

A magyar csapat ezúttal 212 sportolóval (146 férfi, 66 nő) érkezett az Egyesült Államokba, s azzal a céllal, hogy a hagyományokhoz hűen sikeresen szerepeljen. Pedig az előjelek nem bizonyultak túl kedvezőnek: ökölvívónk Lakatos Pál (48 kg) már a mérlegelést sem "élte túl" ugyanis túllépett a megengedett súlyhatáron.

Az első aranyra öt napot kellett várni, de az az érem csodaszámba ment. Miután Rózsa Norbert borzalmas teljesítményt nyújtva csak a B döntőbe kvalifikálta magát a 100 méteres mellúszás fináléjában, s ott rajthoz sem állt, szinte hihetetlen, hogy 200-on győzni tudott. 2:12,57-es időeredményét csak honfitársa, Güttler Károly és az orosz Kornyejev tudta megközelíteni.

Forrás: Getty Images

Másnap ismét az uszodáé volt a főszerep: először Egerszegi Krisztina győzött a 200 méteres hátúszás döntőjében (2:07,83 perc), az amerikai Hedgepeth és a német Rund előtt, majd Czene Attila az 1-es pályán (!) startolva óriási meglepetésre győzött a 200 méteres vegyes úszás döntőjében (1:59,91 mp)a finn Sievinen és a kanadai Myden előtt. Atlétikában Kiss Balázs remekelt (81,24 m), s bár az amerikai szervezők mindent elkövettek, még Lance Deallel sem tudták aranyat nyerhetni.

Pedig példátlan módon nem nyolc-, hanem kilencfős döntőt "szerveztek", hogy versenyzőjük a döntőben is dobókörbe állhasson. Kovács István (ökölvívás, 54 kg) végig fölényesen küzdve, a fináléban a kubai Mesát legyőzve állhatott a dobogó legfelső fokára. A kajak-kenusok két aranyat hoztak: Kőbán Rita a női kajak 500 méteres távján, míg Horváth Csaba, és Kolonics György a kenu kettesek 500 méteres távján győzött.

Forrás: Getty Images

Az olimpia pompáját azonban befeketítette egy bombatámadás, amelyet az Olimpiai Parkban követtek el. Pedig a szervezők mindenre felkészültek. Az olimpia előtt egy hónappal ugyanis lezuhant egy személyszállító repülőgép New York partjainál, s a szervezők már akkor terrortámadásra gyanakodtak. Emiatt 10 500 rendőr, 2500 FBI- és CIA-ügynök, valamint 9000 katona vigyázott a sportolók biztonságára.

Az olimpia sztárjai közül kiemelkedett a legeredményesebb versenyző amerikai úszónő, Amy van Dyken, de a legnagyobb sztárnak kétségkívül Carl Lewist tartották, aki Atlantában 36 évesen is győzött távolugrásban, ezzel megszerezte 9. olimpiai aranyát. Sorozatban harmadik elsőségét szerezte a török Naim Suleymanoglu súlyemelésben (64 kg), valamint az orosz Alekszandr Karelin birkózásban (130 kg). Anglia egyetlen aranyérmét Steve Redgrave nyerte, igaz ő személy szerint sorozatban már a negyedik olimpiáján bizonyult a legjobbnak.

Forrás: Getty Images

Amy van Dyken négy aranyat nyert

Az olimpia hősének (az amerikai férfi és női kosárlabda-válogatott után szabadon) az amerikai női torna "Dream Team" aprócska tagja, Kerry Strug bizonyult. A csapatversenyben Strug sérült bokával (!) is vállalta az ugrást, ezzel biztosítva az aranyérmet. A 145 centi magas, 39 kg testsúlyú lányt edzője, Károlyi Béla ölben vitte a dobogóhoz. Sikerét elismerendő még Bill Clinton elnök is meghívta a Fehér Házba.

Az olimpia éremtéblázatán egyébként az Egyesült Államok végzett az élen (44 arany, 32 ezüst, 25 bronz), megelőzve Oroszországot (26/21/16) és Németországot (20/18/27). Magyarország végül a 12. helyen zárt. Küldöttségünk a 7 aranyhoz négy ezüstöt (Csollány, Güttler, a Csipes, Rajna, Adrovicz, Horváth G. kajak négyes és a Köves, Navarrete, Szabó B. kardcsapat) és tíz bronzot tett hozzá, így a nemzetek éremtáblázatán a 12. helyen zárt. Ha nem számítjuk az 1984-es Los Angeles-i játékokat, amelyiken nem vettünk részt, akkor ezt megelőzően utoljára 1924-ben fordult elő, hogy nem kerültünk be a legjobb tíz nemzet közé.

Igaz, azt is illik megjegyezni, hogy Atlantában már 197 ország vett részt (1992-ben, Barcelonában 172), így ez a 12. nem olyan nagyon rossz helyezés, még ha jobbra is számítottunk.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK