Társoldalunk:

Olimpiai napfogyatkozás: szerencse vagy átok?

2008.08.01. 18:44

Évezredeken keresztül Kínában a napfogyatkozást baljós előjelnek tekintették, nem így a péntekit, amelyet jó ómennek tartanak egy héttel az olimpia megnyitója előtt.

A kínai császárokat kárhoztatták, ha bekövetkezett a napfogyatkozás, s az uralkodóknak bocsánatért kellett esedezniük, mert megharagították az égieket. A köznép viszont dobokat "alkalmazott", hogy elijessze a sárkányt, amely hitük szerint megette az életet adó Napot.

Kínában mind a mai napig virágzik a babonaság. Így az ötkarikás játékok kezdete azért került augusztus 8-ra, mivel így a lehető legtöbb nyolcast lehetett "belezsúfolni" a dátumba. Kínaiul a nyolcas ugyanis úgy hangzik, mint a szerencsés.

Az olimpia évében Kínát egyre-másra sújtották a természetes csapások: óriási hóviharok, földrengés, árvizek, majd az algák szaporodtak el a vitorlásversenyek helyszínén.

Ugyanakkor a kínaiak közül sokan a napfogyatkozást szerencsés eseménynek tartják, mivel pontosan egy héttel azelőtt következett be, hogy Pekingben meggyújtják az olimpiai lángot. A kínaiak reményei szerint az olimpiával új korszak kezdődik országuk életében, amely ismét olyan fejlett, gazdag és fontos lesz, mint volt egy évezrede, amikor a kínai asztronómusokat a világ legjobb tudósai között tartották számon.

Ebben az évszázadban ez az első napfogyatkozás, amely Kínában megfigyelhető. A média a természeti jelenséget olimpiai napfogyatkozásnak keresztelte el, s így nem csoda, hogy a kínai Nagy Falon összegyűltek örömujjongásban törtek ki, amikor sötétségbe borult a táj. Kínaiak milliói gyűltek össze az ősi Selyemút mentén is, hogy megfigyeljék a teljes napfogyatkozást.

Az újságok, a televízió arra okította a lakosságot, hogy védeniük kell szemüket, s a napfogyatkozást exponált filmen keresztül szemléljék. Így sokan foguk röntgenfelvételén keresztül figyelték meg a természeti jelenséget, vagy nagyobb röntgenfelvételt vágtak apró darabkákra, hogy mindenkinek jusson a "védőfelszerelésből".