Fodor Zoltán bulinak fogta fel az olimpiát

Aki kikap egy döntőben, az ezüstérmet nyer vagy aranyat veszít? Akinek felteszik ezt a kérdést, legtöbbször az előbbit válaszolja, s ha előzetesen nem volt csúcsfavorit és igazságos körülmények között kap ki a fináléban, akkor egy nap elteltével már örülni is tud a második helynek. Minden bizonnyal így fog tenni Fodor Zoltán is, akinek eddig nem sok sportrajongó ismerte a nevét, ám csütörtökön beírta magát a magyar sporttörténelembe azzal, hogy ezüstérmes lett a 84 kg-os kötöttfogású birkózók olimpiai viadalán. A verseny után egy kissé csalódott, ám összességében nem elégedetlen versenyző nyilatkozott az [origo]-nak.

• Fodor nem tud örülni második helyének
• Telesport-összefoglaló a pekingi történésekről
• A legfrissebb olimpiai hírek
• A pekingi olimpia képekben
• Menetrend, eredmények
• Éremtáblázat

Juha Pál helyszíni tudósítása Pekingből

A magyar favoritok sorozatos betlijei vagy épp csak a vártnál picit gyengébb eredményei után (leszámítva a Michael Phelps mögött "duplázó" Cseh Lászlót s a 38 évesen párbajtőrbronzot nyerő Mincza-Nébald Ildikót) végre egy pozitív meglepetésről is beszámolhat a magyar sajtó. Az előzetesen még éremesélyesnek sem nevezett Fodor Zoltán remek birkózással bejutott a pekingi torna döntőjébe, ahol - bár mindössze 15 másodperc választotta el az aranytól - végül a hajrában akciózó olasz Andrea Minguzzitól vereséget szenvedve megszerezte a második legcsillogósabb ötkarikás medáliát.

A még csak 23 esztendős Fodor Zoltán első ezüstérmes szavai így hangzottak: "Szerettem volna, ha én szerzem a magyar küldöttség első aranyérmét, kicsit csalódott is vagyok, de szerintem holnapra már helyre teszem a dolgokat, és nem fogom olyan borúsan látni ezt a döntőt."

Érzései után rögtön a fináléról kezdett beszélni: "Bár az olasz nem nagy név, mégis ő volt a legnehezebb ellenfelem. Neki ma minden kijött, ugyanúgy, ahogy nekem is - a döntőig. Senki nem számított arra, hogy mindketten ilyen jó napot fogunk ki. Motiváltak voltunk, és kicsin múlott, hogy végül nem én lettem a befutó. Ez volt a harmadik találkozásunk, eddig mindig legyőzött, remélem, legközelebb már én nyerek. Nem erősebb nálam, csak szerencsésebb volt."

Az utolsó 15-20 másodperc annyiban döntő volt, hogy ha "kibekkeli" a hajrát Fodor, akkor övé az arany. Mit tenne, ha újrajátszhatná a hajrát? "Semmit nem tennék másképp, jól elmozogtam lentről, az olasz nagyon jó ütemben kiugrott, és nem számítottam arra, hogy ilyen emelést csinál."

A bevezetőben felvetett kérdésre (megnyerte az ezüstöt vagy elveszítette az aranyat?) nem meglepőt válaszolt: "Elveszítettem az aranyat. Egyáltalán nem voltam elfáradva sem fejben, sem fizikálisan, az ellenfél nagyon jól elmozgott, ahogy befogtam, egyből nekiindult, kimászott a szőnyegről. A második menetben reméltem, hogy megintik, mert fogta magát, nyílegyenesen kiment a szőnyeg szélére, és esélyem nem volt, hogy indítsak valamit."

A 2007-ben vb-nyolcadik birkózó bízik benne, hogy ezzel megtanulja a nevét a magyar közönség, ám nem akar elszállni az eredménytől - e helyett épphogy a drukkereket dicsérte: "Igazából egy jó bulinak fogtam fel ezt az olimpiát. Amikor végigvonultam a piros szőnyegen és a magyar szurkolókat hallottam, olyan motiváltság, olyan érzés fogott el, hogy ma nem győzhet le senki."

Nézzen még fotókat!

Zárásképp megmutatta az ezüstérmét, hogy aztán átvegye tőle a szót Struhács György szövetségi kapitány. "Nehéz lesz feldolgozni a finálés vereséget, de azt mondom, hogy abszolút örülök az ezüstnek is. Büszkének kell lenni erre, de az ötödik vagy a nyolcadik helyre is, hiszen a világ legcsodálatosabb birkózói mérik össze erejüket itt Pekingben."

Még a szakembert is meglepte, hogy Fodor ennyire jól birkózott a nap folyamán. "Nem számítottam arra, hogy dobogóra fog állni, arra gondoltam, hogy egy kedvező sorsolással az öt közé bejut. Aztán nagyon jól birkózott, komoly embereket vert meg, többszörös világ- és Európa-bajnokot. Vártuk tőle a jó eredményt, nyilván nem egyből az olimpiai ezüstöt, de nagyon jól versenyzett, igazán büszkék lehetünk rá. Tényleg nagyon jól védekezik, s a döntőbeli veresége olyan volt, mint amikor egy nagyon jó hátvédet megetetnek egy csellel."

Struhács György hozzátette még, hogy Fodort nem kellett vigasztalni a döntő után, legalábbis nem úgy, mint Bácsi Pétert. "Elvesztette ezt a meccset, nem az történt, hogy szerencsétlen volt, hanem csináltak rajta egy akciót, és kikapott."

A szakember nincs igazán kibékülve az állandóan változó birkózószabályokkal: "Az állandó szabályváltoztatások nem biztos, hogy használnak egy sportágnak, de nem csak a birkózás van ezzel így. Más tradicionális sportágakban már évtizedek, sőt évszázadok óta változatlanok a szabályok, nem tudom, nálunk miért kell állandóan változtatni. Egyet kéne kitalálni, egy igazán jót, olyat, amely a versenyzők érdekeit képviseli, azokét, akik megnyerik a meccset. S azt aztán hagyni kellene hosszú évtizedekig, hadd szóljon."

Essék szó az olasz győztesről, Andrea Minguzziról is. Struhács mester szerint nem volt érdemtelen Fodor riválisának a győzelme: "Az olasz ellenfél megérdemelte az aranyat, mert a döntőben is tudott akcióval előrukkolni. Minguzzi egy komoly versenyző, olimpiai és világbajnokot is vert csütörtökön, szívből gratulálok neki."

Az aranyérmes Andrea Minguzzival madarat lehetett volna fogatni, úgy örült a diadalnak: "Extázisban vagyok, ennél boldogabb nem is lehetnék. Az édesapámtól tanultam meg birkózni, és soha mást nem is sportoltam."

Volt még csütörtökön egy cifra eset, a svéd Ara Abrahamian a díjátadó után letette a bronzérmét a szőnyeg közepére, és ott is hagyta. Hogy mi ellen tüntetett? "Úgy érzem, hogy az elődöntős vereségem teljesen igazságtalan volt. A felemás bíráskodás is jól mutatja, hogy a szövetség, a FILA nem foglalkozik a fair-play-jel."

Abrahamian elmondása szerint nem sok kellett ahhoz, hogy elmaradjon a kisdöntő: "A bronzmeccsen nem is akartam pályára lépni, a barátaim felhívtak 20 perccel a kezdés előtt, és könyörögtek, hogy lépjek szőnyegre. Ha már eddig eljöttem, miattuk ennyit megtettem. De egyébként teljesen hidegen hagy a bronzérem, nem foglalkozom vele, hiszen az aranyért jöttem. Bukásként tekintek az olimpiára, s ez volt életem utolsó mérkőzése."