Történelmileg az egyik legősibb labdajátékként tartják számon a gyeplabdát, amelynek különböző válfaját az arabok, rómaiak, perzsák, de még az azték indiánok is játszották.
A modern idők játékának alapjait azonban a Brit-szigeteken tették le, az első ismert klub itt alakult 1861-ben Blackheath néven.
Nem véletlen, hogy éppen a brit koronagyarmatokon terjedt el, ez érezteti is hatását, hiszen manapság is a világ legjobbjai kerülnek ki Indiából, Pakisztánból és Ausztráliából. A szolid taktikai repertoár miatt gyorsan modernizálódott a játék, olyannyira, hogy 1886-ban, Londonban már meg is alakult a nemzeti szövetség.
Az olimpia programjába 1908-ban, Londonban került be, az erőviszonyokat jól jellemzi, hogy a döntőben Anglia 8-1-re verte Írországot, míg a harmadik a skót-walesi vegyes csapat lett. 1912-ben és 1924-ben nem rendeztek versenyt, ám 1928-tól állandósult részvétele, s állandósult az indiai fölény is. Az ázsiai ország zsinórban 30 mérkőzést és hat aranyérmet szerzett 1928 és 1956 között. Athénban az ausztrálok megfosztották a triplázás lehetőségétől a hollandokat, miután hosszabbításban 2-1-re győztek.
A hölgyek először Moszkvában mutathatták meg tudásukat, akkor Zimbabwe diadalmaskodott, legutóbb Pekingben a holland nők és a német férfiak győztek.
Magyarország mindössze egyszer, 1936-ban szerepelt a játékokon, akkor a férfiválogatott két győzelemmel és két vereséggel a 7-8. helyen zárt.
Londonban 12 női és 12 férficsapat vesz részt a tornán.