Lovaglás

Az egyetlen magyar érmet még 1936-ban Platthy József huszárszázados szerezte nehéz vadászugratásban.

Az egyik legősibb versenyszám, a lovaglás már az ókori játékok sorában is előkelő helyet vívott ki magának.

Már a görög mítoszok is megemlékeznek a lovas versenyekről, az elsőt Poszeidon tengeristen védence, Pelopsz nyerte meg Pisa királya, Oinomaosz ellen. De írásos emlék is fennmaradt: Homérosz az Iliász 23. énekében remekül mutatja be azokat a versenyeket, amelyeket a halott Patroklosz temetésén mutattak be.

Bár a nemzetközi szövetség hét versenyszámot tart nyilván, az olimpiákon háromban mérik össze erejüket a versenyzők: militaryban, díjlovaglásban és díjugratásban egyaránt egyéni és csapatversenyeket rendeznek.

Nincs nemek szerinti megoszlás, férfiak és nők együtt indulnak. Az eddigi egyetlen magyar érmet Platthy József huszárszázados szerezte, aki 1936-ban, Sellő nevű lovával bronzot nyert díjugratásban (vagy ahogy a lexikonok pontosabban fogalmaznak: nehéz vadászugratásban).

1936-ban a magyar lovaspólócsapat a negyedik helyen zárt, de éppen csak lemaradt a dobogóról 1980-ban military- és díjugrató-válogatottunk is.
Londonban lovastusában, díjlovaglásban és díjugratásban egyformán rendeznek egyéni és csapatversenyt, magyar résztvevő nem lesz.