Röplabda

Pekingben az amerikaiak és a brazilok lerendezték a döntőket, a magyaroknak csak álom a részvétel.

A 19. század végén a kosárlabdázás gyors elterjedése maga után hozta az új labdajátékok felfedezését, szabályrendszerük kidolgozását.
1895-ben a Massachusetts állambeli Holyoke városában William G. Morgan döntött úgy, kifejleszt egy olyan sportágat, amely szintén a teremhez köthető, de nem kell fel-alá rohangálni.

Első lépésként a tollaslabdahálót feszítette ki a tornateremben, tanítványait két részre osztotta, s egy futball-labdát adott nekik. Morgan a játékot a "mintonette" névvel illette, szabályai a baseballéra hasonlítottak, minden csapatnak kilenc inning alatt háromszori adogató-lehetősége akadt. 1896-ban Springfieldben mutatták be hivatalosan a játékot, ott Dr. Halsted javaslatára változott a neve volleyball-ra, azaz röplabdára.

A következő évben a szabályokat már publikálták, 1912-re pedig átalakították a napjainkban hasonló mintára. 1906-ban Kubában, 1908-ban Tokióban, két évvel később Kínában és a Fülöp-szigeteken is megjelent. Érdekesség, hogy Európában az amerikai katonák terjesztették el az első világháború alatt, akik rekreációs tevékenységként űzték

Az első amerikai bajnokságot 1922-ben rendezték, ugyanebben az évben már megalakult a csehszlovák és a bolgár szövetség is. A röplabda 1928-ban, az amszterdami játékokon bemutató jelleggel megjelent, teljes jogú sportágként 1964 óta szerepel a műsorban. A férfiaknál a Szovjetunió háromszor, az Egyesült Államok kétszer nyert, legutóbb Jugoszlávia diadalmaskodott. A hölgyeknél a japán-szovjet hegemóniát 1992-ben Kuba törte meg, a legutóbbi három olimpián a karibi hölgyek legyőzhetetlennek bizonyultak.

A férfiaknál mindössze egyszer kvalifikálta magát magyar csapat, 1964-ben a Bodó Gábor, Czafik Béla, Flórián Tibor, Gálos László, Ivancsó Vilmos, Jánosi Ferenc, Lantos Csaba, Molnár István, Prouza Ottó, Tatár Mihály, Tüske Ferenc összetételű válogatott a hatodik lett.

A hölgyeknél igazi sikersportágnak számított a röplabda, az 1972-es 5. helyet követően kétszer is a negyedik lett az együttes.

A csapatok összeállításai:
1972 (5. hely): Bokros Zsuzsanna, Eichler Katalin, Énekes Emőke, Fekete Judit, Gál Mária, Kiss Judit, Maklári Ilona, Radó Lucia, Schlégl Judit, Sebők Éva, Siry Emerencia, Torma Ágnes

1976 (4. hely): Bardi Györgyi, Biszku Éva, Biszku Zsuzsanna, Csapó Gabriella, Eichler Katalin, Gajdos Ágnes, Radó Lucia, Schlégl Judit, Sebők Éva, Siry Emerencia, Szloboda Zsuzsa, Torma Ágnes

1980 (4. hely): Bardi Györgyi, Csapó Gabriella, Énekes Emőke, Juhász Ágnes, Kőszegi Bernadett, Lengyel Gabriella, Pálinkás Erzsébet, Radó Lucia, Sebők Éva, Siry Emerencia, Szalonna Julianna, Torma Ágnes

Magyar részvételről ezúttal sem kell majd beszámolni, legutóbb Pekingben két amerikai-brazil döntő volt: a férfiaknál az USA, a nőknél a dél-amerikai együttes nyert 3-1-re.