Társoldalunk:

Nem kerülhette el a sorsát Barcelona tragikus magyar hőse

2015.09.28. 16:42

Szeptember 28-án ünnepli 50. születésnapját Hajtós Bertalan olimpiai és világbajnoki ezüstérmes cselgáncsozó, aki 2000-es visszavonulása óta is szeretett sportágában tevékenykedik, immár a Rákosmenti Hajtós Diáksport Egyesület alelnökeként és vezetőedzőjeként.

"Remek társaság alakult ki a klubomban, 140-150 gyerek jár dzsúdózni, vannak korosztályos magyar bajnokaink, és hat-hét fiatal még nemzetközi szinten is sokra viheti. Havi 80 órát adok nekik, sokat kérdeznek a pályafutásomról, ezzel együtt manapság már nehezebb őket motiválni, ott a számítógép, az iskolaváltás, a csajozás, no meg a mi időnkben még csak akkor lehetett külföldre menni, ha valaki jó versenyző volt. Ez a munkám, ehhez értek, és nyolc éve nem voltam szabadságon, úgyhogy jövőre már szeretnék pihenni egy kicsit" – mondta a 1992-es barcelonai játékok egyik magyar hőse.

Futballozni, kézilabdázni és atletizálni is hívták 

A Judoinfo.hu portálnak adott interjújában Hajtós elárulta, hogy teljesen véletlenül kezdett el dzsúdózni. 

"Másik helyre költözött a család, én másik iskolába kerültem. Az egyik alkalommal a testnevelésórára eljött egy dzsúdóedző, meglátott engem és még néhány gyereket. Megszólított, hogy csatlakozzak. Akkor jeleztem neki, jöjjön el hozzánk, beszéljen az apámmal, mert én nem mertem neki elmondani, ugyanis azelőtt fél évig kajakoztam, és az a tanulás rovására ment. Abba kellett hagynom. Így nehezebben engedték volna, hogy valami sportot űzzek. Aztán az edző megfeledkezett rólam, én viszont menni akartam, hát szóltam apámnak. Ő pedig azzal a feltétellel egyezett bele, ha az iskolai tanulmányaimra is odafigyelek.  De akkor még csak gondolni sem mertem volna, hogy egyszer nagy sikereket fogok elérni"  – mondta.

Hajtós Bertalan ezüstöt nyert a barcelonai olimpiánForrás: MTI

Futballozni, kézilabdázni és atletizálni is hívták, de nem bánta meg, hogy a dzsúdót választotta. Bár több pénzem lenne, de bizonyára nem lettek volna ekkora sikereim"  – tette hozzá. 

A legfájóbb vereség

A barcelonai olimpia elképesztő diadalmenet volt dzsúdósaink számára. Csősz Imre +95 kg-ban bronz-, Csák József 65 kg-ban ezüst-, Kovács Antal 95 kg-ban aranyérmet nyert.  Közel járt az olimpiai bajnoki címhez Hajtós is, akinek döntőjét – nincs rá jobb szó – elcsalták a bírók.

Az akkor már Európa-bajnok magyar szenzációs versenyzéssel, négy ippongyőzelemmel jutott döntőbe, ahol a világbajnok japán Koga Tosihiko várt rá. De hiába volt végig aktívabb a magyar, a pont nélkül véget ért döntő után a három bíró 2:1 arányban a japánt hozta ki győztesnek. A rossz nyelvek szerint azért, mert a távol-keletieknek akkor még csak egy aranyérmük volt. 

Hajtós a játékok után a győztesnek járó állami jutalomban részesült, de olimpiai életjáradéka ettől még a törvényeknek megfelelően csak annyi, amennyi a másodikoknak jár. 

Az ember nem kerülheti el a saját sorsát. Ennek így kellett lennie.  Akkor természetesen fájt, hiszen visszanézve a felvételeket világosan látszik, hogy megérdemeltem volna az elsőséget. Visszagondolva úgy látom, szerintem volt benne sportpolitika is. Nem örülök neki, de nem bánt, és hála Istennek most igazán jó helyzetben vagyok. Nem tűntem el a köztudatból" – nyilatkozta. 

Jó ötlet a videobíró

Versenyzői karrierjére visszatekintve a Honvéd korábbi büszkesége úgy összegzett: mindenki csinál az életében hülyeségeket, ő is időnként akkor járt el szórakozni, amikor nem kellett volna, talán ezért érzi úgy, hogy maradt még benne eredmény. 

"Ebben mondjuk a bírók is közrejátszottak, hiszen a barcelonai döntőben nem ítéltek semmit egy akciómra, óvni pedig utólag nem lehetett. A tatamik akkor is minden oldalról be voltak kamerázva, de csak a bírói továbbképzéseknél hasznosították a felvételeket. A hamiltoni vb-döntőben percekig állt az ellenfelem neve mellett egy jogtalan jukó, aztán visszavonták, döntetlen lett a meccs, az azóta megszűnt bírói döntésnél pedig a háromból csak egy bíró látott engem jobbnak, azaz merte bevallani a tévedést. Ezért is tartom jó ötletnek a pár éve bevezetett videobírót" – jelentette ki Hajtós, aki nem akart edző lenni, de egyszer elhívták egy gyerekeknek tartott nyilvános tréningre, és utána addig győzködték, amíg beadta a derekát. 

Hajtós Bertalan és tanítványa, Burányi FlóraForrás: Hparalimpia.hu

Hajtós Bertalan mindhárom gyermeke belekóstolt a dzsúdóba, Benjámin fia – aki informatikusnak tanul a Műszaki Egyetemen – a mai napig lejár edzésekre. 

"A legidősebb, Berci korán abbahagyta, ő geológusként diplomázott, mint ahogy Betti lányom is másként döntött végül. Soha nem erőltettem náluk a dolgot, no meg ilyen névvel dzsúdózni is nagy kihívás lett volna" – tette hozzá a kétszeres Európa-bajnok. 

Hajtós Bertalan
Születési idő, hely: 1965. szeptember 28., Miskolc
Súlycsoportja: 71 kg, később 81 kg
Klubjai: MVSC, Bp. Honvéd SE, Bp. Spartacus
Legjobb eredményei: olimpiai ezüstérmes (1992 Barcelona), világbajnoki ezüstérmes (1993 Hamilton), kétszeres Európa-bajnok (1986 Belgrád, 1998 Oviedo), kétszeres Eb-második (1985 Hamar, 1989 Helsinki), kétszeres Eb-bronzérmes (1990 Frankfurt, 1994 Gdansk), háromszoros világkupa-győztes (közte 1989-ben és 1998-ban Hungária Kupa-aranyérmes), háromszoros BEK-győztes a német Abensberg színeiben, ötszörös magyar bajnok (1984, 1985, 1989, 1990, 1991)
Díjai: a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1992)
Sportvezetői tevékenysége: 2000 óta a Rákosvidéke Hajtós Diáksport Egyesület alelnöke, vezetőedzője