Társoldalunk:

A diszkosz forradalmárjától a Risztov-féle hajráig

2016.07.18. 17:31

Az eddigi 27 nyári olimpián összesen 168 aranyat szereztek a magyar sportolók. Akadtak ezek között előre megjósolható biztos sikerek, de meglepetések is. Vajon mi köze Mürón híres diszkoszvető szobrának az első magyar atlétaaranyhoz? Hogyan lehet három év alatt bajnokká fejlődni sportlövészetben? Előny lehet-e úszásban a surranópálya? Az Origo olimpiatörténeti sorozatának 1. részében az öt legváratlanabb magyar sikert idézzük fel.

Bauer Rudolf (1900)

Mit szólna hozzá, ha sportolóként egész pályafutása során egyetlen komoly versenyt nyerne, az olimpiát? Bauer Rudolf így tett, a második magyar olimpiai bajnok 1900-as győzelme hatalmas meglepetés volt.

Bauer 1879. január 2-án született Budapesten. 16 éves korától sok sportágat kipróbált, a BTC sportolójaként atlétikában, birkózásban, evezésben és labdarúgásban is aktív volt. Diszkoszvetésben az első versenyét 1896 nyarán, 26,3 méterrel nyerte Siófokon, egy évvel később pedig már 30,5 métert dobott az első nem hivatalos magyar bajnokságon.

1900 júniusában – immár a magyaróvári Gazdasági Akadémia versenyzőjeként – 33,2 méteres országos csúcsot dobott, jó formában utazott el a párizsi olimpiára. Technikája egyedi volt, de nem tudni, ő forradalmasította-e a mozgást a jelenleg is használt forgással. Hasonló módszerrel dobott ugyanis a párizsi olimpia ezüstérmese, a cseh Frantisek Janda-Suk is, és azt állította, az ő ötlete volt a Mürón híres szobra által ihletett forgás, Bauer csak elleste tőle egy magyarországi versenyen.

Bauer Rudolf diszkoszvető az 1900-as olimpián

Forrás: Sportmuzeum.hu


Bauer mindenesetre magának tulajdonította a dolgot. „Az olimpiai győzelmem mellett legalább annyira örültem annak, hogy a fordulásos dobást, amelyet én honosítottam meg, minden atléta átvette, és ez lett a diszkoszvetés modern technikája”– emlékezett vissza.

„Az atléták nemcsak megőrizték jó hírnevüket, hanem Bauer Rudolf, a magyaróvári mezőgazdasági akadémia hallgatója megszerezte az első atlétikai bajnokságunkat. Végig vezetve győzött a fák között lebonyolított diszkoszvetésben, és egyben a kontinens dobóatlétái közül is elsőnek jutott aranyéremhez. A kis magyar tábor örömét még az a rendezői melléfogás sem tudta elrontani, hogy a győztes tiszteletére a zenekar az amerikai himnuszt kezdte játszani, majd félbeszakítva, igyekezett a hibát a Gotterhaltéval, az osztrák–magyar császári himnusszal jóvátenni. Sajnos a 21 éves bajnok nagyszerű győzelme után soha többet nem indult atlétikai versenyen”– olvasható Kahlich, Gy. Papp, Subert Olimpiai játékok című könyvében.

Bauer Rudolf

Forrás: Getty Images


Gál László, a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület alelnöke így emlékezett vissza a történtekre.

„A kitűnő magyar atléta tiszteletére a zenekar először az amerikai, majd az osztrák himnuszt, végül egy csárdást játszott el. Másnap a francia lapok többsége így közölte a diszkoszvetés végeredményét: 1. Bauer (Budapest – Ausztria) 36m 04 cm... Ezeket a sértéseket nehezen viselte a magyar tábor, akkoriban ez felért egy nemzetgyalázással. Halmay Zoltán vezetésével néhányan konflisba ültek. Végigjárták a »vétkes« szerkesztőségeket, és ifjúi hévvel adtak földrajz- és történelemleckét a tudatlanoknak. Így nem csoda, ha harmadnap, a 200 méteres akadályúszásban ezüstérmes osztrák versenyző eredménye így jelent meg néhány lapban: 2. Wahle (Bécs – Magyarország) 2 p 40 mp ...”

Az olimpia volt az utolsó versenye, elmondása szerint ezután már csak néhány vidéki gazdászversenyen vett részt, 42-43 méteres eredményeket ért el.

Dr. Halasy Gyula (1924)

Ugyancsak a semmiből vált egy csapásra ünnepelt sportolóvá dr. Halasy Gyula. Három évvel azután lett olimpiai bajnok, hogy megismerkedett sportágával, az agyaggalamb-lövészettel.

Halasy 1891. július 19-én született Kisvárdán, Budapesten és Bécsben szerzett jogi és kereskedelmi diplomát. Az első világháborúban egy akna mellette robbant fel a lövészárokban, emiatt megnémult, és csak nyolc hónap múlva tudott újra megszólalni.

Civilben a Kisvárdai Takarékpénztár vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, emellett több sportágat kipróbált: vívott, lovagolt, műkorcsolyázott, és szenvedélyes vadász volt. 1921-ben megismerkedett az agyaggalamb-lövészettel, és miután megtudta, hogy az 1924-es párizsi olimpián (ellentétben az 1920-assal) magyar sportolók is részt vehetnek, kemény edzésbe kezdett, hogy kerettag lehessen. Néhány hónappal a játékok előtt megdöntötte a többszörös magyar bajnok, dr. Lumniczer Sándor országos csúcsát, majd a párizsi olimpián ismét túlszárnyalta.

Dr. Halasy Gyula

Forrás: Huszadikszazad.hu


A párizsi olimpián, élete egyik első nemzetközi viadalán holtverseny alakult ki közte és a finn Konni Huber között. A 10 korongos szétlövésben Halasy egyet sem hibázott – Krúdy Gyula állítólag azt mondta róla, ő a legnyugodtabb magyar –, a finn versenyző viszont mindjárt az első lövését elrontotta, így magyar sportlövő nyakába akasztották az aranyérmet.

Alig ismerte valaki Pesten a nevét, még tegnapelőtt sem emlegették, és az Olympiászra kiutazott nagy starok között sem szerepelt e szerény, szélesvállú, szőke úriember neve, aki két esztendeje minden reggel hét órakor, fagyban és napsütésben egyaránt pontosan megjelent a margitszigeti felső csúcson felállított galamblövő telepen és készült a párisi olympiászra” – írta róla a Színházi Élet.

1932-ben élőgalamb-lövészetben, 1936-ban agyaggalamb-lövészetben nyert csapat-világbajnokságot. Egyéniben ugyanezeken a világbajnokságokon második (agyaggalamb), illetve harmadik (élő galamb) helyet szerzett. Dolgozott edzőként, a magyar sportlövő-válogatott szaktanácsadójaként, szakcikkeket is írt. Hivatalosan 1961-ben vonult vissza a versenyzéstől, 1970. december 20-án halt meg.

Kovács Antal (1992)

Azt nem lehet mondani, hogy a dzsúdót mostohagyerekként kezelte volna a hazai sportélet, de az 1992-ig megszerzett három bronzérem (Tuncsik József, 1976, Ozsvár András, 1980, Kincses Tibor, 1980) nem ígért diadalmenetet Barcelonában. Olyannyira, hogy sem a magyar tévé, sem a rádió nem tervezett közvetítést a dzsúdóversenyről. Végül a Magyar Rádió az első napon a spanyolországi tudósítóját, Nika Györgyöt küldte a helyszínre.

Hajtós Bertalantól gyakorlatilag elcsalták az aranyérmet a 71 kg-osok között, míg Csák József (65 kg) ezüst-, Csősz Imre (+95 kg) bronzérmet nyert. A legnagyobb sztár azonban egy 20 éves paksi fiatalember, Kovács Antal lett, aki megszerezte a sportág első magyar olimpiai aranyát.

Az 1972. május 28-án született sportoló nyolcévesen kezdett el cselgáncsozni, 1991-ben bronzérmet nyert a junior Európa-bajnokságon, a következő évben bekerült a felnőttválogatottba.

Kovács Antal (fehérben)

Forrás: APA/AFP/Gert Eggenberger


Barcelonában a nyolc közé szeretett volna nagyon bekerülni. Hogy miért? „Edzőm, Hangyási László az olimpia előtt megígérte, ha pontszerző helyen végzek, vagyis bejutok a legjobb nyolc közé, akkor Barcelona után nem kell elmennem az újabb ausztriai edzőtáborba” – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak.

Kovács a teljes ismeretlenségből kilépve végigverte a 95 kilósok mezőnyét. Az angolai Moisés Torres után legyőzte az Eb-ezüstérmes Dmitrij Szergejevet, de aztán felsejlett az érem, amint a harmadik körben a címvédő brazil Aurélio Miguelen is túljutott.

A hollandok Európa-bajnoka, Theo Meijer elleni győzelemmel már a döntőben volt, de nem állt meg, az aranyéremért az angol Raymond Stevens ellen is nyert, megszerezve ezzel a magyar cselgáncs első olimpiai aranyát.

Kovács 1993-ban a hamiltoni világbajnokságon is győzött, emellett nyert világbajnoki (München, 2001) és Európa-bajnoki (Bukarest, 2004; csapatban Debrecen, 2005) ezüstöt, ötször zárt Eb-3. helyen (Párizs, 1992; Athén, 1993; Maribor, 2002; Düsseldorf, 2003; Budapest, 2004). Négyszer vett részt olimpián, a barcelonai siker mellett Atlantában 5. lett (1996), Sydneyben (2000) és Athénban (2004) helyezetlenül zárt.

Czene Attila (1996)

Gyakran olimpiai, világ- és Európa-bajnokként mutatják be, de olyankor Czene Attila mindig helyesbít, hiszen meglepő módon csupán egy aranyérmet szerzett a világversenyeken. Czene 1974. június 20-án született Szegeden, ott kezdett el úszni hatévesen. Tíz évvel később a dunkerque-i ifjúsági Európa-bajnokságon 100 méter háton az 5. lett, majd az országos bajnokságon nyújtott teljesítményével bekerült az 1991-es perthi vébére utazó válogatottba, de döntőbe egyik számában sem került.

Az 1992-es ob-n hét aranyérmet nyert, a barcelonai olimpián pedig megszerezte első érmét felnőtt világversenyen: 200 vegyesen az ötödik idővel került döntőbe, végül egyéni csúcsot úszva bronzérmes lett. Az 1993-as sheffieldi Eb-n ezüstérmes lett 200 vegyesen, az 1994-es római vébén két bronzzal gazdagodott (200 vegyes, 4x100-as vegyes váltó), majd az 1995-ös bécsi Eb-n ugyanezen számokban két ezüstöt nyert.

Czene Attila ünnepel

Forrás: AFP/Toshifumi Kitamura


Atlantában aztán egy gyengébb előfutam után a szélső surranópályán mindenkit meglepett, a középen úszó nagy esélyesek, a finn Jani Sievinen, a kanadai Curtis Myden és a holland Marcel Wouda semmit sem láttak belőle, ő pedig 1:59.91 perces idővel elsőként ért célba.

Amikor meglett az olimpiai arany, bár csak 22 éves voltam, elképesztően fáradtnak éreztem magam. Főleg lelkileg. Tudtam, hogy több arany nincs bennem, ezért döntöttem úgy, hogy változtatok, és az Egyesült Államokba mentem tanulni. Bár sokan féltettek ettől, 2000-ben azért még beállítottam Sievinen rövidpályás világcsúcsát, majd az olimpián negyedik lettem” – mondta két éve a Delmagyar.hu-nak.

Az Arizonai Állami Egyetemen folytatott szociológiai tanulmányait a Corvinus Egyetemen fejezte be. Dolgozott a nemzetközi szövetség sportolói bizottságában, volt sportért felelős államtitkár, jelenleg a Magyar Szabadidősport-szövetség elnöke.

Risztov Éva (2012)

Ha a rövid pályás Eb-sikereket nem számítjuk, akkor Risztov Éváról is elmondhatjuk, egyetlen komoly versenyen szerzett aranyérmet: a londoni olimpián.

Az 1985. augusztus 30-án született sportoló Hódmezővásárhelyen kezdett úszni, 13 évesen már magyar bajnok volt, és úgy tűnt, Egerszegi Krisztina méltó utódává válhat. 1999-ben, 14 évesen az esbjergi Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon a magyar delegáció hat aranyérméből ötöt ő szerzett (200 pillangón, 200 és 400 gyorson, valamint 200 és 400 vegyesen), majd a 2000-es ifjúsági Eb-n három, egy évvel később Vallettában négy aranyat nyert.

Risztov Éva diadalmas hazaérkezése Londonból

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt


Sydneyben még nem volt esélye, de aztán a 2002-es berlini felnőtt Eb-n és a 2003-as barcelonai vébén is három ezüstöt nyert. Az athéni olimpián 400 vegyesen 4., 400 gyorson 15., 200 pillangón 8. lett, a 800 méteres gyorsúszástól pedig visszalépett. Egy évvel később bejelentette a visszavonulását.

Később egy tévéműsorban arról beszélt, hogy nyugtatókon él, és az is megfordult a fejében, hogy öngyilkos lesz. 2005 májusában agyrázkódással vitték kórházba, mert elcsúszott a fürdőszobában, és beverte a fejét.

Négy év szünet után, 2009 márciusában bejelentette a visszatérését, hosszútávúszóként folytatta. Londonban a magyar hosszútávúszás eddigi legnagyobb olimpiai sikerét érte el azzal, hogy az ötkarikás programba felvett 10 kilométeren aranyérmet nyert.

Risztov Éva

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Nem úgy ébredtem, hogy győzni fogok, csak azt tudtam, hogy nagyon odateszem majd magam. Tavaly, a sanghaji világbajnokságon, amikor kizártak, érmet vettek el tőlem, én pedig szerettem volna itt bebizonyítani, hogy jogtalanul bántak el velem” – mondta az elképesztő hajrával megnyert verseny után.

Címvédőként természetesen ott lesz Rióban is, és várhatóan a medencében 800 gyorson is szerencsét próbál majd.