Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2009-es atlétikavébén berobbant dél-afrikai futónővel kapcsolatban még a hivatalos orvosi vizsgálat sem tudta egyértelműen kideríteni, jogosult-e női versenyszámokban indulni. Semenya ugyanis elsődleges és másodlagos nemi jellegét tekintve sem egyértelműen nő, ugyanakkor biztosan nem férfi. Ellenben biztosan leszbikus, vagyis tovább bonyolítja a helyzetet, hogy saját neméhez vonzódik.
Az IAAF vizsgálata arra jutott, bár elsődleges nemi jellegét tekintve Semenya nő, interszexuálisnak számít,
mert a testén belül kifejlődtek herék is, amik tesztoszteront termelnek.
2013-tól kezdve gyógyszerek szedésére kötelezték, amik a tesztoszteronszintjét a női versenyzők számára meghatározott legmagasabb érték alatt tartja, amitől természetesen egyből romlani kezdtek az eredményei is.
A viták folyamatosan zajlottak a témában, morális és sportszakmai oldalról is próbálják eldönteni, Caster Semenya jogosult-e nők között szerepelni. Az egyik oldalról biztosan, hiszen így született, és magát nőnek érzi, nőnek vallja. Ugyanakkor az vitán felül áll (vagyis mégsem, lásd később), hogy
a tesztoszteron óriási előnyt ad neki a versenytársaival szemben,
nem véletlen, hogy a keletnémet sportolók is így doppingolták magukat a 70-es, 80-as években.
Semenya a gyógyszerek miatt meg sem tudta közelíteni korábbi eredményeit, de a Sportdöntőbíróság 2015-ben arra a meglepő elhatározásra jutott, hogy mivel a Nemzetközi Atlétikai Szövetség nem bizonyította be hitelt érdemlően, hogy a tesztoszteron javítja az atléták teljesítményét, így hatályon kívül helyezte a döntést, és Semenyának nem kellett tovább gyógyszereket szednie.
Az eredményei azonnal javulni kezdtek, míg korábban két évig nem tudta két perc alá szorítani a 800-as idejét, addig 2016-ban szárnyalni kezdett, és egy hónappal az olimpia előtt kemény üzenetet küldött a mezőnynek: 1:55:33-mal megdöntötte egyéni legjobbját. Nem volt kérdés, hogy Rióban sem fogják tudni legyőzni.
Semenya 1:55:28-as idővel, tulajdonképpen izgalommentesen nyerte meg a 800 métert. „Ez csak a sportról szól. Nem arról, hogy ki hogy néz ki, mennyire izmos, hogy beszél. Nem arról, hogyan diszkrimináljunk másokat. Rengetegen álltak mögöttem, és nagyon boldog vagyok, hogy boldoggá tehettem őket az aranyérmemmel!" – mondta Semenya, aki egyébként nem nyilatkozik újságíróknak, de a győzelme után kénytelen volt részt venni a sajtótájékoztatón.
Ahogy azonban várható is volt, azonnal megszólalt a másik tábor is – és kár lenne tagadni, hogy nekik is van igazuk. Nigel Levine brit atléta például azt írta a Twitteren csapattársának, Lynsey Sharpnak, hogy „gratulál a harmadik helyéhez", holott a futó a hatodik helyen végzett - írja a Guardian.
Azért írta ezt, mert Semenya mellett két másik dobogós futó, Francine Niyonsaba (Burundi) és Margaret Wambui (Kenya) is hasonló vádakkal volt kénytelen szembenézni, mint a dél-afrikai, bár róluk nem derítette ki egyértelműen a vizsgálat, hogy interszexuálisak lennének.
„Bármilyen keményen fekszik is neki az edzéseknek,
soha nem lesz képes versenyre kelni azzal a fizikai erővel és állóképességgel,
amit a megnövekedett tesztoszteronszint biztosít egy atlétának" – mondta róla Paula Redcliffe.
Az IAAF elnöke, Sebastian Coe két órával Semenya versenye előtt közölte, hamarosan újra felveszik a vita fonalát a Sportdöntőbírósággal, és el fogják érni, hogy Semenyát újra gyógyszerek szedésére, vagy olyan műtétre kényszerítsék, amivel megszabadulna jogosulatlan előnyétől.
Ez egyébként nem lesz nehéz, mert a CAS indoklásában csak az van, hogy az IAAF-nek két éve van bebizonyítani, hogy a tesztoszteronszint befolyásolja az atléták teljesítményét. Ehhez pedig körülbelül két perc is elég, nem kell két év.
