Iljumzsinov: A sakk a kultúra olyan kincse, amelyet ápolni kell

A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnöke, Kirszan Iljumzsinov február 28. és március 1. között Magyarországon tartózkodik. A sakksport fejlesztéséről, a magyar-orosz sakk-kapcsolatok bővítéséről és a szorosabb együttműködésről megbeszéléseket folytata Magyar Olimpiai Bizottságban, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban és a Magyar Sakkszövetség elnökségének több tagjával, kedden fogadja Schmitt Pál köztársasági elnök is. Iljumzsinov az [origo]-nak adott interjújában értékelte 15 éves elnöki munkásságát, nyilatkozott a terveiről, a világbajnoki ciklusról, az iskolai sakkoktatás fontosságáról.

- Elnök úr, a FIDE honlapján szinte naponta olvassuk, hogy melyik kontinensen tárgyal, újabb és újabb országokat látogat meg. Budapesten hányadszor jár?
- Ez a harmadik látogatásom. Először nem sokkal elnökké választásom után még Lilienthal Andor szervezett meg egy találkozót Bobby Fischerrel. Kíváncsi voltam a véleményére, hiszen akkor a széthúzás jellemezte a nemzetközi sakkéletet, két világbajnoki ciklus volt, két világbajnok és elnökként 1995. december 24-én azt vállaltam, hogy a FIDE jelszavának - Gns una sumus (Egy család vagyunk) - megfelelően egyesítem a sakkvilágot. Másodszor üzletemberként látogattam fővárosukba.

- Megreformálta a világbajnoki rendszert, 1997-ben Groningenben megrendezték az első kieséses rendszerű világbajnokságot.
- Akkor már Karpovnak elege volt Kaszparovból és fordítva. Sokan már hátat fordítottak a sakknak, annyira reménytelennek tűnt a helyzet. Már az a veszély fenyegetett, hogy a sakkot csak a szalonokban játsszák majd. Ebben a helyzetben saját vagyonomból ötmillió dolláros díjalapot ajánlottam fel a groningeni vb-re, amelynek döntőjét Lausanne-ban, az Olimpiai Múzeumban játszotta Anatolij Karpov és Viswanathan Anand. A NOB akkori elnöke, Antonio Samaranch is megjelent a mérkőzésen. A sakkozást a szakadék széléről sikerült megmenteni, és most a FIDE egy erős szervezet, stabil pénzügyi háttérrel és kiegyensúlyozott politikai kapcsolatokkal. A NOB 1999-ben elismerte a sakkot, mint sportágat és a Nemzetközi Sakkszövetséget mint társult tagszövetséget.

- Jól emlékezünk a 2002-es Prágai Egyezményre, amikor oly közel éreztük a végső megegyezést az egyesített világbajnoki címért.
- Anyagi forrásokat is latba vetve nagy erőfeszítéseket tettem a megegyezésért. Kaszparov, Karpov és Kramnyik is részt vettek a megbeszéléseken, de a vezető sakkozóknak túlságosan nagyok voltak az ambíciói, és ezért akkor az aláírt megegyezés nem járt sikerrel. Négy évet kellett várnunk, de végül sikerült a terv, egy világbajnoka van a sakkozásnak.

- Keveset hallunk arról, hogy milyen lesz az új világbajnoki ciklus, holott ez az élsakkozók határozott kívánsága, hogy kiszámítható, hosszú évekre érvényes világbajnoki rendszer legyen. Az idei Világkupa győztesének például milyen jogai lesznek?
- A következő világbajnok-jelölti páros mérkőzéseken is nyolcan játszhatnak. A világbajnoki döntő vesztese, hárman a Grand Prix-versenyről, hárman a Világkupáról és a szervezők által jelölt nagymester. A korábbiaktól eltérően a Világkupán a harmadik helyért is lesz meccs, s ennek a győztese továbbjut. Ez akkor változhat, ha gond lenne a Grand Prix-versenyekkel, de a hat tornából már ötnek a rendezője szinte biztos. Valamennyi szervező egy-egy helyet kap a versenysorozatban.

- Nem gondolja, hogy egy nyolc résztvevős, kétfordulós világbajnok-jelölti verseny győztese méltóbb kihívója lenne a világbajnoknak? Sokan aggódnak, hogy a négy, illetve a döntőben a hatjátszmás párosmeccs, döntetlen esetén a rapid rájátszás, vagy a rémálmot jelentő hirtelen halál után nem a legméltóbb nagymester küzdhet meg a világbajnokkal?
- A 2005-ös San Luis-i világbajnokságon Veszelin Topalov az első félidő után már akkora fölénnyel vezetett, hogy a második körben már döntetlenekkel is célba ért, s érdektelenné tette a tornát.

- Topalov kockáztatott, s minden bejött neki az első körben. 2007-ben a mexikói vb-n azonban az utolsó pillanatig nyitott volt az elsőség kérdése.
- Sokakban él a félelem, hogyha egy országból több nagymester is játszhat, akkor a hajrában esetleg születhetnek más eredmények, és a sakkozók nem szeretik az irányított sorsolást.

- De belátja, hogy a négy játszma nagyon kevés?
- Javasoltuk a partik számának felemelését, de egyesek tiltakoztak ellene. A világbajnoki kihívónak így is 14 partit kell lejátszania, s még akár rájátszásra is kényszerül. Nincs ideális világbajnoki rendszer.

- A sakkvilágot sokkolta a norvég Magnus Carlsen visszalépése a világbajnoki ciklustól. Miként lehetne az első számú trónkövetelőt bekapcsolni a rendszerbe?
- 1995-ben azért lettem a FIDE elnöke, hogy bebizonyítsam, a Nemzetközi Sakkszövetség nem egyes személyek, hanem a nemzeti szövetségek, sok millió sakkozó és sakkrajongó szervezete. Az a sakkozó, amelyik csak saját magára gondol, miért nem gondol a többiekre? Miért fontosabbak az ő esetleges szponzori szerződései? A sakk is sport, más sportágban is félnek az esélyesek, hogy nem tudják a remélt, elvárt eredményt hozni.

- Egyes hírforrások azt sugallták, hogy a 2012-es világbajnoki döntő megrendezésétől azért lépett vissza London, mert Carlsen nélkül a ciklus elvesztette igazi varázsát. Mi történt valójában?
- London pályázat nélkül nyerte el a rendezés jogát. A szervezők 36 pontos szerződést készítettek elő, amelynek számos pontja a FIDE számára vállalhatatlan volt. Kezdve a díjalappal, hiszen vállalták a minimum nettó 2 millió eurós összeget, majd a döntő résztvevőinek adóznia kellett volna a nyeremény után, amelyre a FIDE-nek is felelősséget kellett volna vállalnia.  A főszponzor nevét viselte volna a döntő, és a 36. pont alapján a rendezők még egy nappal a döntő megkezdése előtt is visszaléphettek volna. A szervezők akarták kijelölni a bírói kart, az esetleges óvást felülbíráló személyeket. Gondoljuk csak el, hogy a labdarúgó-világbajnokságot nem a FIFA  rendezné meg. Elkezdődött egy furcsa játék. Szerettem volna a meccs várható szponzoraival találkozni, de nem jártam sikerrel. Úgy gondolom, hogy a világbajnoki döntő minden jogának megszerzése után akartak szponzorokat szerezni. A világbajnoki döntő szabályzatát kellett volna megváltoztatnunk, ezt nem vállalhattuk.

- Mikor közelednek a hivatalos női FIDE-tornák díjalapjai a férfiakéhoz? A női elit a Grand Prix-versenysorozattal kiemelt játéklehetőségekhez jutott, de a díjak jóval szerényebbek.
- Sikerült a női világbajnoki rendszert megreformálni. Évente lesz vagy világbajnoki párosmérkőzés, vagy Világkupa. A következő Grand Prix-sorozat tornái közül is már négynek biztos a szervezője és időpontja. A páratlan években világbajnoki párosmeccs, a páros években pedig kieséses rendszerű, 64 résztvevős világbajnokságot szervezünk. Most Dohában zajlik a 6. Grand Prix-verseny, a sorozat második helyezettje lesz a világbajnoki kihívó. A katari rendezők parádés körülményeket biztosítanak a remek versengéshez.

- Az Európai Sakkszövetség új elnöke, Szilvio Danajlov a sakkozás gyökeres megreformálását tűzte zászlajára. Mi a véleménye a megegyezéses remik tiltásáról, az ún. szófiai szabályról, illetve a győzelemért járó három pont, remiért egy pont javaslatáról?
- A sakk egy konzervatív sport. Ilyen gyökeres változtatást csak a kongresszus hozhat. 2012 januárjától külön ranglistát vezetünk majd a rapid, illetve a villámpartikban elért eredmények függvényében.

- Eddigi célkitűzéseit megvalósította. Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
- A 2010-2014-es elnöki ciklusom legfontosabb programpontja az iskolai sakkoktatás. Ezért is utazom oly sokat, s mindenütt nagy rokonszenvvel fogadják elképzeléseimet. Az oktatásért felelős személyekkel való találkozásaim, megbeszéléseim teljes sikert hoztak. Megértették, hogy a sakk a kultúra olyan kincse, amelyet ápolni kell, segítségével az oktatásban jelentős eredményeket lehet elérni. Azt szeretném elérni, hogy valamennyi ország a FIDE tagja legyen, s ezzel a legnépesebb tagszövetség.