Társoldalunk:

Versenyfutás a Mount Everesten

A világon eddig kevesebb mint ezren jutottak fel a földkerekség legmagasabb pontjára, a kínai-nepáli határon található, mai ismereteink szerint 8850 méteres Mount Everestre. Földünk tizennégy 8000 méternél magasabb hegycsúcsa közül eddig a hatodikon (Cho Oyu - 8201), a nyolcadikon (Nanga Parbat - 8126), a tizenkettediken (Broad Peak - 8047) és a tizennegyediken (Sisha Pangma - 8012) állt magyar hegymászó, de ha az időjárás lehetővé teszi, a napokban két csapat is megkísérli megrohamozni az elsőt. A Magyar Millenniumi Mount Everest Expedíció és a Magyar Everest-Lhotse Expedíció nemcsak egymással, hanem az idővel is versenyt fut, előbbinek szombaton, utóbbinak jövő vasárnap lejár az engedélye a csúcs megmászására.

A hegycsúcsot George Everestről nevezték el, aki a Himalájában sohasem járt
"Sir! Megtaláltam a világ legmagasabb hegyét!" Ezzel a kiáltással rontott be 1857-ben főnökéhez, a kalkuttai angol térképészeti intézet vezetőjéhez az egyik ott dolgozó tisztviselő. Rámutatott a Himalája topográfiai felméréséről készült térkép egy bizonyos pontjára, és diadalmasan megismételte: "Sir! Ez a világ legmagasabb hegye." Sir Raghuna Sikhdar, India főfelügyelője ellenőrizte munkatársa bejelentését, és megállapította, hogy a 15-ös számot viselő csúcs valóban a világ legmagasabbja. A főfelügyelő ott helyben nevet is adott neki, s arról a George Everestről (1790-1866) nevezte el, aki 1823-43 között Kelet- és Észak-India feltérképezését irányította, de aki a Himalájában sohasem járt.

Itt, a "világ tetején", ahol a Himalája nyugati folytatásának tűnő, de valójában önálló hegységnek minősülő Karakorumot is ideszámítva tizennégy 8000 méternél magasabb csúcs található. A Mount Everest a legújabb mérések szerint 8850 méter magas. Az első 8000-es, amit az ember meghódított, a 8078 méteres Annapurna volt, amelynek a tetejére 1950-ben a francia Herzog és Lachenal jutott fel elsőként. A 14 csúcs közül utoljára a Sisha Pangmát mászták meg, csak 1964-ben, de ennek nem a hegy nehézsége az oka, hanem az, hogy Kína nem engedett be expedíciókat az országba.

George Mallory sohasem tért vissza, holttestére csak két évvel ezelőtt találtak rá
Az 1920 óta makacsul rohamozott, a tibetiek által Csomolungmának, Jóságos Istenanyának nevezett Mount Everest több mint egy tucat támadást vert vissza, s először 1953. május 29-én jutott fel rá az új-zélandi Edmund Hillary és nepáli serpája, Tenzing Norgay. Ám tartja magát egy legenda, miszerint lehet, hogy mégsem ők voltak az elsők. A harmadik expedíció során 1924. június 6-án ugyanis két brit, George Mallory és Andrew Irvine 8600 méter táján jártak, még látták őket távcsővel, amikor eltűntek a ködben. Vissza sohasem tértek. Mallory holttestére két évvel ezelőtt, 1999-ben bukkantak rá, de a fényképezőgépét nem találták meg, pedig a benne levő film - ami a nagy hidegben átvészelhette a 75 évet, bizonyíték lehetne arra, hogy feljutott-e a csúcsra.

Napjainkig valamivel több mint ezer hivatalos sikeres csúcsmászást tartanak nyilván, de a statisztikák nem egyértelműek, akadnak vitatott esetek is. Az azonban bizonyosra vehető, hogy mivel sokan "ismételtek" (Ang Rita serpa tizenegyszer járt a csúcson), kevesebb mint ezren hódították meg a Mount Everestet. Közülük azonban negyvennyolcan nem élték túl a leereszkedést, s a hegyen több mint 250-en haltak meg... Idén április 29-én, felfelé menet közben zuhant rejtett gleccserhasadékba s nem élte túl a 30 méteres zuhanást a 33 éves Babu Chiri nepáli serpa, aki korábban már tízszer jutott fel a Mount Everestre. 1999-ben egy sátorreklám miatt itt éjszakázott, ezt még senki nem csinálta utána.

S még néhány kuriózum: 1975-ben a japán Junko Tabei volt az első nő a csúcson, ott, ahova 1978-ban jutottak fel először oxigénpalack nélkül, az olasz Reinhold Messner és Peter Habeler. Messner volt az első, aki megmászta a világ mind a tizennégy 8000-es csúcsát. (A mai napig nyolcan vannak a "klubban".) Oxigénpalack nélkül első nőként 1988-ban az új-zélandi Lydia Bradey jutott fel. A legsikeresebb egy 1982-es szovjet expedíció volt, amelyből 11-en értek fel a tetőre. A legtöbben 2000-ben jutottak fel a csúcsra, 142-en. Ám az idei év is nagyüzemet hozott, főleg tavasszal; május 22-én 34-en, 23-án 37-en győzték le a Mount Everestet.

A Tátrában kezdődött

A magyar hegymászás a Magas-Tátrához kapcsolódik
A magyar hegymászás történetének kezdete a XVII. századra tehető és a Magas-Tátrához kapcsolódik. Ám még a XIX. század első felének mászói sem nagyon írogattak cikkeket túráikról, azokat csak szűk kör ismerte. Az iskolát teremtő Zsigmondy Emil a század második felében az Alpok és a Dolomitok összes számottevő csúcsát meghódította, s 24 évesen már kora elismert hegymászójának számított, amikor 1885. augusztus 16-án az Alpokban a 3987 méter magas Pic de la Meije oldalán lezuhant. Időben a mához, térben felfelé haladva, az első, magyarok által meghódított 7000-es csúcs a Pamírban található 7134 méteres Lenin-csúcs, ahova 1967-ben Tátrai Ruppert, Honfi Tivadar és Pick József kapaszkodott fel. Az első magyar Himalája-expedíció 1983-ban a "csak" 7075 méteres Satopanthot célozta meg, de nem érte el, és sajnos a hétfős csapat egyik tagja életét vesztette. Két év múlva viszont már magyarok álltak a Himalája egyik ormán, a Himalchuli 7893 méteres keleti csúcsára Csíkos József és Vörös László jutott fel. 1987-ben pedig meglett az első 8000-es is: a 8012 méteres Sisha Pangmára a 9 fős csapatból hatan - Csíkos, Vörös, Balaton Zoltán, Nagy Sándor, Ozsváth Attila, Várkonyi László - kapaszkodtak fel.

Három év múlva megdőlt a magyar rekord, 1990 októberében a következő Himalája-expedíció 16 tagjából 11-en feljutottak a földkerekség hatodik legmagasabb csúcsára, a 8201 méteres Cho Oyura: Csíkos, Vörös, Várkonyi, Nagy S., Decsi István, Koncz Ákos, Pajor István, Straub József, Szendrő Szabolcs, Tóth Csaba, valamint az osztrák Reinhard Wlasich. A sikeren felbuzdulva a Cho Oyu több legyőzőjével (Vörös, Straub, Várkonyi, Nagy S., Koncz, Szendrő, Wlasich) 1996-ban elindult az első magyar Mount Everest-expedíció. Ez az út azonban tragikusan végződött. Erőss Zsolt és Wlasich 8300 méteren oxigénpalack nélkül táborozott, s az osztrák szervezete nem bírta elviselni a terhelést, szíve felmondta a szolgálatot. A tragédia után az expedíció tábort bontott és hazatért.

Két éve Erőss, Dely Péter, Földes András és Mécs László a Nanga Parbat 8126 méteres csúcsát támadta meg, s Erőss fel is ért ide. Tavaly nyáron a Karakorumba indult magyar expedíció, a világ 12. legmagasabb csúcsára, a 8047 méter magas Broad Peakre. Itt az ezt megelőző két évben egyáltalán nem járt hegymászó, így mindenképpen komoly sikerként lehetett elkönyvelni, hogy Mécs László és Ács Zoltán feljutott a csúcsra.

Irány a csúcs!

A két csapat mászási útvonala (piros - Magyar Everest-Lhotse Expedíció, sárga - Magyar Milleniumi Mount Everest Expdíció)
A Nanga Parbat és a Broad Peak meghódítása, az új generáció színrelépése realitást adott a nagy álomnak, a Mount Everest megmászásának, amelyre idén júliusban két különböző expedíció indult el, külön úton, de abban megegyezve, hogy oxigénpalack használata nélkül kívánnak feljutni a csúcsra. Gyakorlatilag a két csapat költségvetése is megegyezik, 32-35 millió forinttal számolnak.

A Magyar Millenniumi Mount Everest Expedíció Mécs László (27), Erőss Zsolt (32), dr. Gárdos Sándor (42), Keresztesi Koppány (26), Markos Huba (33), Kertész Zoltán (40), Bradács Ágnes (32), Nedeczky Júlia (27) és Ugyan Anita (32) összeállításban észak felől, a tibeti normál úton, a Magyar Everest-Lhotse Expedíció Klein Dávid (25), Ács Zoltán (32), Ferenci Miklós (44), Mezey László (31), Várkonyi László (45), Kovács András (32), dr. Vida Gábor (32), Szendrényi Ákos (26) összeállításban pedig keletről, a nehéz Kangsung-falon keresztül célozza meg leküzdeni a Mount Everestet. Utóbbi csapat - a nevéből is kitalálhatóan - azonban a tervezésnél még rátett egy lapáttal: "Célunk a Mount Everest után a szomszédos Lhotse (8501 m) megmászása is úgy, hogy a két mászás között nem ereszkedünk lejjebb a két csúcsot elválasztó Déli-nyeregnél. Ha ez sikerül, akkor a világon először megoldjuk az Everest-Lhotse traverz néven ismertté vált problémát" - fogalmazta meg a Klein Dávid vezette expedíció.

Harcban az elemekkel

A két csapat között kikerülhetetlen rivalizálás megmaradt békés mederben, amit az is jelzett, hogy Kleinék ferihegyi indulásánál a másik csapat vezetője, Mécs is szerencsét kívánt a Magyar Everest-Lhotse Expedíciónak, majd augusztus 24-én Nepál fővárosában, Katmanduban találkozott a két társaság. Itt viszont végérvényesen különváltak.

A Magyar Millenniumi Mount Everest Expedíció az 5200 méter magasan fekvő alaptáborban
A millenniumi expedíció 5300 méteren építette ki az alaptáborát, az előretolt alaptáborát az elmúlt hetekben 6400-on, az 1-es magashegyit 7000-en, a 2-est 7800-on. A csúcstámadásra, amelyre az első hullámban Mécs, Erőss és Keresztesi már az elmúlt héten nekivágott volna, először a 8300 méter magasságba tervezett 3-as tábor helyéig kellett volna eljutniuk, de az ítéletidő, az időnként 200 km/órás sebességű hóvihar és a lavinaveszély ezt megakadályozta. (A hőmérséklet -20, -30 fok, de a szervezetet ennél sokkal jobban megviseli az oxigénhiány, a levegő oxigéntartalma ilyen magasságban alig harmada a megszokottnak.) Mécsék a hét elején kénytelen voltak visszaereszkedni 6400 méterre, de kedden újra megindították a támadást. A Mount Everesten jelenleg nem esik a hó, süt a nap, de a szél változatlanul erősen fúj, az egyik sátort kis híján összedöntötte. A csapat három részre oszlott, legmagasabbra, 7300 méterre Keresztesi és Gárdos jutott, azzal a feladattal, hogy kitapossa az utat, azaz letapossa a havat Mécsnek, Erőssnek és Kertésznek, akik így pihentebben indíthatják meg a végső rohamot. Amire már nincs sok idejük, hiszen a millenniumi expedíciónak szombaton lejár az engedélye a Mount Everest megmászására. A viharos szél miatt azonban tegnap nem sikerült feljebb jutniuk.

Fotó: explorers.hu
Az Everest-Lhotse Expedíció mindennapi élete az alaptáborban
A Magyar Everest-Lhotse Expedíció 5200 méteren vert alaptábort, az előretolt alaptáborát 5400-on építette ki. Az elmúlt héten Klein, Ferenci, Ács, Mezey és Várkonyi kialakította az 1-es tábort 6500-on, de a kedvezőtlen időjárás megakadályozta az ő továbbhaladásukat is, s egyelőre ezen a magasságon vesztegelnek. A jelenlegi helyzet szerint a hét végéig megpróbálnak még két tábort kiépíteni, s a jövő héten kísérlik meg a csúcstámadást. A Magyar Everest-Lhotse Expedíciónak egyébként október 28-ig szól az engedélye, így az idő őket kevésbé sürgeti. No persze presztízsszempontból egyáltalán nem mellékes, hogy kik lesznek az első magyarok, akiknek sikerül fellépniük a Mount Everestre. De ennél a sikernél is fontosabb, hogy mindkét expedíció épségben hazaérjen.

Fábik Tibor

Korábban: